Hogyan lehetek Isten gyermeke?




Kérdés: Hogyan lehetek Isten gyermeke?

Válasz:
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János 1:12).

„Ha valaki nem születik újonnan…”
Amikor Nikodémus, az egyik vallási vezető felkereste Jézust, Ő nem nyugtatta meg egyből a mennybe jutás felől. E helyett Krisztus inkább így fordult felé „Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (János 3:3).

Amikor valaki először születik meg, akkor a bűn természetét örökli, amely Ádám édenkertbeli engedetlenségéből fakad. Egy gyermeket nem kell megtanítani arra, hogy hogyan kell bűnt elkövetni. Természetszerűleg követi gonosz vágyait, és azok viszik bele a hazugságba, lopásba, utálkozásba. Nem Isten gyermeke ő, hanem az engedetlenség és harag gyermeke.

„Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez [Sátán], ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppen úgy, mint a többiek.” (Efézus 2:1–3).

A harag gyermekeként megérdemeljük, hogy Istentől elszakadva a pokolba kerüljünk. Hála Istennek, a szöveg folytatódik: „De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt — kegyelemből van üdvösségetek!” (Efézus 2:4–5).

Hogyan kelünk életre Krisztussal együtt (születünk újjá), és leszünk Isten gyermeke? Be kell fogadnunk Jézust.

Jézus befogadása
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János 1:12).

Ez az igevers világosan bemutatja, hogyan lehetünk Isten gyermeke. Hit által be kell fogadnunk Jézust. Miben kell hinnünk Jézussal kapcsolatban?

Először is el kell ismernünk, hogy Jézus az Isten örökkévaló Fia, aki emberré lett. Jézus nem örökölte Ádám bűntermészetét, mert szűz Máriától született a Szent Szellem ereje által. Ezért hívják második Ádámnak (1 Korinthus 15:22). Míg Ádám egyetlen engedetlensége behozta a bűn átkát a világba, Krisztus tökéletes élete be tudja fedezni a mi tökéletlen életünket. Erre a mi válaszunknak a bűnbánatnak (a bűnöktől való elfordulásnak) kell lennie, és az, hogy bizalmunkat az Ő tökéletességébe vetjük, hogy megtisztítson.

Másodszor, hinnünk kell Jézusban, mint Megváltónkban. Az volt Isten terve, hogy feláldozza tökéletes Fiát a kereszten, hogy megfizesse a bűneinkért járó büntetést: a halált. Halálával Krisztus megszabadítja a bűn büntetése és hatalma alól azokat, akik befogadják Őt.

Végül pedig, követnünk kell Jézust, mint Urunkat. Isten Jézusnak adott minden hatalmat, miután a bűn és a halál legyőzőjeként feltámasztotta őt a halálból (Efézus 1:20–23). Vezeti azokat, akik elfogadják Őt; ítéletet tart azok fölött, akik elutasítják Őt (Cselekedetek 10:42).

Isten kegyelme által jutunk bűnbánatra és a Megváltó Úrba vetett hitre, és Isten gyermekeként újjászületünk egy új életre. Csak azok válnak Isten gyermekévé, akik befogadják Jézust — nem csupán információval rendelkeznek róla, hanem rábízzák magukat az üdvösségükért, alárendelik magukat neki, mint Mesterüknek, és legféltettebb kincsükként szeretik Őt.

Isten gyermekévé válni
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.” (János 1:12–13).

Éppen úgy, ahogyan természetes születésünkben sem volt [tevőleges] szerepünk, Isten családjába sem tudjuk magunkat „beszüleszteni” jó cselekedetek vagy a saját magunk által kialakított hit által. Ahogy a fenti igeversek is állítják, Isten az, aki „felhatalmaz” az ő kegyelmes akarata szerint. „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket” (1 János 3:1). Így Isten gyermekeinek nincs mivel büszkélkedniük, csak egyedül az Úrral (Efézus 2:8–9).

A felcseperedő gyermek a szüleire hasonlít. Ugyanígy Isten is azt akarja, hogy gyermekei egyre inkább Jézus Krisztushoz hasonlítsanak. Noha csak a mennyben leszünk tökéletesek, Isten gyermekének nem válik szokásává a vétkezés, ha pedig bűnt követ el, akkor megbánja azt. „Gyermekeim, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz. Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született. Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét.” (1 János 3:7–10).

Ne értsük félre, Isten nem tagadja ki a gyermekét, ha bűnt követ el. De ha valaki „bűnt cselekszik” („gyakorolja azt”, azaz folyamatosan bűnben él, élvezi azt, és nem követi Krisztust és az ő szavát), akkor ez azt mutatja, hogy soha nem is született újjá. Az ilyen embereknek Jézus azt mondta, hogy „Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni” (János 8:44). Isten gyermekei viszont már nem a bűn által nyújtott megelégülésre vágynak, hanem az Atya megismerésére, szeretetére és megdicsőítésére.

Felbecsülhetetlen jutalom vár Isten gyermekeire. Isten gyermekeként része vagyunk családjának (a Gyülekezetnek), otthonunk a menny, és jogunkban áll Istenhez, mint Atyánkhoz jönni imádságban (Efézus 2:19; 1 Péter 1:3–6; Róma 8:15).

Válaszoljon Ön is Isten hívására, bánja meg a bűneit és higgyen Jézus Krisztusban. Legyen Isten gyermeke még ma!

Jézus mellett döntöttél az itt olvasottak miatt? Ha igen, akkor kérlek kattints az “Elfogadtam Jézust” gombra.



Vissza a magyar oldalra



Hogyan lehetek Isten gyermeke?