Nem helytelen kérdést feltenni Istennek?




Kérdés: Nem helytelen kérdést feltenni Istennek?

Válasz:
A kérdés nem az, hogy tehetünk-e fel kérdést Istennek, hanem hogy milyen módon — és milyen okból — tesszük ezt. Istennek kérdést feltenni önmagában nem helytelen dolog. Habakuk próféta is tett fel kérdéseket az Úr tervének időzítésével és eszközével kapcsolatban. Nem elmarasztalást, hanem türelmes válaszokat kapott, és könyvét egy dicsérettel fejezi be. Sok Isten felé intézett kérdéssel találkozunk a Zsoltárok könyvében (Zsoltárok 10, 44, 74, 77). Az üldözöttek kérdései ezek, akik Isten közbeavatkozására és szabadítására vágyakoznak. Noha Isten nem mindig úgy válaszol a kérdéseinkre, mint ahogy mi szeretnénk, ezekből a szövegrészekből arra következtethetünk, hogy az őszinte szívből származó egyenes kérdést ő nem veti meg.

A képmutató szív álnok kérdéseivel már más a helyzet. „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6). Saul király nem kapott választ a kérdéseire, miután engedetlen volt Istennek (1 Sámuel 28:6). Teljesen más dolog azon tűnődni, hogy miért enged meg Isten valamit, mint megkérdőjelezni az ő jóságát. Ha kételyei vannak az embernek, az nem ugyanaz, mint ha megkérdőjelezi Isten mindenhatóságát és jellemét. Tehát az őszinte kérdés nem bűn, de a keserű, bizalmatlan, lázadó szív igen. Istent nem félemlítik meg a kérdések. Arra hív bennünket, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk vele. Ha kérdést teszünk fel neki, akkor alázatos szívvel és nyitott elmével tegyük. Tegyük fel a kérdésünket, de csak akkor várjunk rá választ, ha az őszintén érdekel bennünket. Isten ismeri a szívünket, és tudja, hogy valóban azért fordulunk-e hozzá, hogy felvilágosítson bennünket. A szívünk hozzáállása határozza meg, hogy helyes vagy helytelen kérdést feltenni Istennek.



Vissza a magyar oldalra



Nem helytelen kérdést feltenni Istennek?