Mit mond a Biblia a bírósági perekről/beperelésről?




Kérdés: Mit mond a Biblia a bírósági perekről/beperelésről?

Válasz:
Pál apostol azt mondta a korinthusi híveknek, hogy ne menjenek egymás ellen a bíróságra (1 Korinthus 6:1–8). Ha a keresztyének nem bocsátanak meg egymásnak, és nem hangolják össze különbözőségeiket, akkor ez a szellemi vereség állapotáról árulkodik. Miért akarna bárki is keresztyén lenni, ha a keresztyéneknek ugyanannyi problémájuk van, és ugyanannyira képtelenek megoldani őket? Ugyanakkor, előfordulnak olyan esetek, amikor a jogi útra terelés a helyénvaló lépés. Előfordulhat, hogy létjogosultsága van egy bírósági pernek, ha követtük a megbékélés bibliai lépéseit (Máté 18:15–17), de a vétkes fél még mindig helytelenül cselekszik. Mindezt csak sok bölcsességért elmondott ima (Jakab 1:5) után, és a szellemi vezetőkkel egyeztetve szabad megtenni.

Az 1 Korinthus 6:1–6 egész szövegkörnyezete a gyülekezeti vitákkal foglalkozik, ennek ellenére Pál a világi bíróságokra utal, amikor az evilági dolgokban való ítélkezésről beszél. Azzal érvel, hogy a bíróságok arra vannak, hogy az egyházon kívüli dolgokban ítélkezzenek. Az egyházi problémákat nem szabad a bíróságra vinni, hanem az egyházon belül kellene megítélni.

A Cselekedetek 21. és 22. fejezetében Pált letartóztatják, és alaptalanul megvádolják egy olyan bűntettel, amit ő nem követett el. A rómaiak elfogták, és „az ezredes elrendelte, hogy vigyék a várba, és meghagyta, hogy korbáccsal vallassák ki: hadd tudja meg, miért kiáltoztak így ellene. Amikor pedig szíjakkal lekötötték, ezt kérdezte Pál az ott álló századostól: ’Szabad-e római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok?’” Pál a római jogot és az állampolgárságát használta fel saját maga védelmében. Semmi helytelen nincs abban, ha az igazságszolgáltatást igénybe vesszük, ha helyes indítékkal és tiszta szívvel tesszük.

Pál még azt is hozzáteszi, hogy „Egyáltalán már az is nagy gyarlóság bennetek, hogy pereskedtek egymással. Miért nem szenveditek el inkább a sérelmet? Miért nem tűritek el inkább a kárt?” (1 Korinthus 6:7). Pál figyelmének középpontjában a hívő keresztyénről szóló bizonyság áll. Sokkal jobb, ha kihasználnak bennünket, vagy akár kárunkra vannak, mint hogy valakit is Krisztustól távolabb taszítsunk a bírósági eljárással. Melyik a fontosabb — a jogi harc vagy az illető örök lelkéért folyó harc?

Összefoglalva tehát, helyes-e, ha a keresztyének egymás közötti gyülekezeti ügyekben bíróságra mennek? Semmi esetre sem! Helyes-e, ha a keresztyének egymás közötti polgári ügyekben bíróságra mennek? Ha van módja, hogy ezt elkerüljék, akkor nem. Helyes-e, ha a keresztyének polgári ügyekben bíróságra mennek nem keresztyénekkel? Ismét, ha elkerülhető, akkor nem. Ugyanakkor, bizonyos esetekben, mint például saját jogaink védelmében (Pál apostol példájához hasonlóan) helyénvaló lehet jogi útra terelni az ügyet.



Vissza a magyar oldalra



Mit mond a Biblia a bírósági perekről/beperelésről?