Miért helyezte Isten a jó és gonosz ismeretének fáját az Éden kertjébe?




Kérdés: Miért helyezte Isten a jó és gonosz ismeretének fáját az Éden kertjébe?

Válasz:
Isten azért helyezte a jó és gonosz ismeretének fáját az Éden kertjébe, hogy Ádám és Éva választhasson: engedelmeskednek Neki vagy ellene szegülnek. Ádám és Éva bármit szabadon megtehetett, amit csak akart, de nem ehetett a jó és gonosz ismeretének fájáról. 1 Mózes 2:16–17, „Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.” Ha Isten nem adta volna meg ezt a választási lehetőséget, akkor Ádám és Éva valójában robot lett volna, és egyszerűen azt tette volna, amire beprogramozták. Isten „szabad” lénynek teremtette meg őket, akik dönteni tudnak, akik választhatnak a jó és a gonosz között. Ahhoz hogy valóban szabadok legyenek, választaniuk kellett.

Magában a fában vagy a gyümölcsében nem volt semmi gonosz. Nem valószínű, hogy maga a gyümölcs fogyasztása bármi új ismeretet hozott volna Ádám és Éva életébe. Az engedetlenség cselekedete nyitotta fel szemüket a gonosz megismeréséhez. Istennek való engedetlenségük hozta be a bűnt és a gonoszságot az életükbe és a világba. A gyümölcs elfogyasztása az Isten iránti engedetlenség cselekedeteként ismertette meg Ádámmal és Évával a gonoszságot (1 Mózes 3:6–7).

Isten nem akarta, hogy vétkezzenek. Tudta már előre, hogy mi lesz a bűn következménye. Tudta, hogy Ádám és Éva bűnbe esik majd, és ezzel gonoszságot, szenvedést és halált hoznak a világba. Akkor vajon miért engedte meg Sátánnak, hogy megkísértse őket? Azért, hogy ezzel késztesse őket döntésre. Saját szabad akaratuk szerint döntötték el, hogy Istennek ellenszegülve esznek a tiltott gyümölcsből. Az eredmény — gonoszság, bűn, szenvedés, betegség és halál — azóta is fertőzi a világot. Ádám és Éva döntése azt eredményezte, hogy mindenki a bűn természetével születik, hajlamos a bűnre. Ez a döntés végül oda vezetett, hogy Jézus Krisztusnak meg kellett halnia helyettünk és nevünkben a kereszten. A Krisztusba vetett hit által megszabadulhatunk a bűn következményeitől, és végül magától a bűntől is. Hadd visszhangozzuk Pál apostol szavait a Róma 7:24–25 szakasz alapján: „Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus!”



Vissza a magyar oldalra



Miért helyezte Isten a jó és gonosz ismeretének fáját az Éden kertjébe?