Józsué könyve



Szerző: Józsué könyve nem nevezi nevén a szerzőjét. Nagy valószínűség szerint jórészt Józsué, Nún fia írta, aki Mózes nyomdokaiba lépve Izráel vezetője lett. A könyv utolsó része Józsué halála után íródott egy vagy akár több személy tollából. Az is elképzelhető, hogy több részt is Józsué halálát követően szerkesztettek / állítottak össze.

Keletkezés ideje: Józsué könyve vélhetően Kr. e. 1400 és 1370 között íródott.

A könyv célja: Józsué könyve áttekintést nyújt az Isten által megígért föld elfoglalásáért vezetett katonai hadjáratokról. Az Egyiptomból való kivonulást, majd a negyven éven át tartó pusztai vándorlást követően az újonnan létrejött nemzet alig várta, hogy beléphessen az Ígéret Földjére, leigázhassa annak lakóit, és elfoglalhassa a területüket. A könyv az eseményeket lerövidítve és válogatva enged bepillantást az Ígéret Földjéért vívott számos csatába, valamint nem csupán annak elfoglalásába, hanem a tizenkét törzs közti felosztásába is.

Kulcsigék: Józs 1:6-9 „Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. Csak légy igen bátor és erős, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.”

Józs 24:14-15: „Most azért az URat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, meg Egyiptomban, és az URat szolgáljátok! De ha nem tetszik nektek, hogy az URat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!”

Rövid összefoglalás: Józsué könyve tovább folytatja az izraeliták történetét az Egyiptomból való kivonulás után. Arról a mintegy húsz éves időszakról tudósít, amikor Józsué volt a nép vezetője, akit Mózes kent fel Mózes 5. könyvének a végén. A 24 részből álló könyv tartalma a következőképpen foglalható össze:

1-12. rész: Az Ígéret Földjének meghódítása
13-22. rész: Az Ígéret Földjének felosztására vonatkozó utasítások
23-24. rész: Józsué búcsúbeszéde

Mit vetít előre a könyv: A parázna Ráháb az izraeliták Istenébe vetett erős hitének köszönhetően a Zsidó levél 11. részében felsorolt hithősök között szerepel (11:31). Története Istennek a bűnösök iránt mutatott kegyelméről és a hit általi megigazulás kizárólagosságáról szól. És ami ennél is fontosabb: Isten kegyelméből Ráháb a messiási vérvonalba is bekerült (Mt 1:15)!

A Józsué könyve 5. részében leírt ceremoniális szertartások egyike az Újszövetségben teljesedik be maradéktalanul. Az 1-9. versekben arról olvasunk, hogy Józsuénak körül kellett metélnie a pusztában született nemzedéket, amikor beléptek az Ígéret Földjére. Amint ez megtörtént, Isten „elhárította az egyiptomi gyalázatot” az izraelitákról, azaz megtisztította őket korábbi életük bűneitől. A Kolossé 2:10-12 úgy jellemzi a hívőket, mint akiknek a szívét maga Krisztus metélte körül, aki által levetkőzhetik a korábbi, Krisztus nélküli életükre jellemző bűnös természetüket.

Isten menedékvárosokat alapított, hogy legyen olyan hely, ahol a megtorlástól való félelem nélkül élhet az, aki véletlenül más halálát okozta. Számunkra Krisztus a menedék, akihez „odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe” (Zsid 6:18).

Józsué könyvének egyik leghangsúlyosabb teológiai témája a nyugalom. Az izraeliták 40 éves pusztai vándorlásuk után végre bemehettek abba a nyugalomba, amelyet Kánaán földjén készített nekik Isten. A Zsidó levél írója az ő esetüket állítja elénk figyelmeztetésképpen, hogy a hitetlenségünk nehogy bennünket is meggátoljon a Krisztusban elkészített nyugalom helyére történő bemenetelben (Zsid 3:7-12).

Gyakorlati alkalmazás: Józsué könyvének egyik kulcsigéje az 1. rész 8. verse: „Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva.” Az Ószövetség tele van olyan történetekkel, amikor a nép „megfeledkezett” Istenről és Isten Igéjéről, aminek azután borzasztó következménye lett. A keresztények számára Isten Igéje az élet nélkülözhetetlen eleme. Ha elhanyagoljuk, életünk kárt szenved, ám ha megszívleljük az 1:8 versben olvasott alapelvet, „tökéletesek” és Isten országában hasznosak lehetünk (2Tim 3:16-17), s azt fogjuk tapasztalni, hogy a Józsué 1:8-9-ben olvasott ígéretek ránk is érvényesek.

Józsué kiválóan példázza, micsoda értéket jelent egy jó mentor. Józsué éveken át közel volt Mózeshez, és látta, hogyan követi Mózes csaknem tökéletesen Istent. Józsué Mózestől tanulta meg azt is, hogy miként lehet imádságban beszélgetni az Úrral. Az engedelmesség terén is Mózes járt előtte példaként. Józsué a jelek szerint Mózes hibájából is tanult, amelyért olyan súlyos árat kellett fizetnie, hogy nem léphetett be az Ígéret Földjére. Ha élsz, akkor te is mentor vagy. Valaki, valahol figyel téged. Valaki nálad fiatalabb vagy valaki, akire hatással vagy, figyelemmel kíséri, hogyan élsz és mire hogyan reagálsz. Valaki tőled tanul. Valaki a te példádat követi. Mentorolni valakit sokkal többet jelent a puszta szavaknál. A mentor egész élete vizsgálat tárgya lesz.



Vissza a magyar oldalra



Józsué könyve