Mózes 3. könyve (A léviták könyve)



Szerző: Mózes 3. könyvét Mózes írta.

Keletkezés ideje: Mózes 3. könyve Kr. e. 1440 és Kr. e. 1400 között íródott.

A könyv célja: A 400 éven át tartó egyiptomi szolgaság ideje alatt a többistenhívő, pogány egyiptomi kultusz eltorzította az izraeliták Istenről alkotott fogalmát. Mózes 3. könyve azzal a céllal íródott, hogy tanítást és törvényt adjon a bűnös, ám a szolgaságból immár megszabadított nép elé, és szabályozza a szent Istenhez fűződő kapcsolatukat. A könyv azt hangsúlyozza, hogy a szent Istennel történő találkozás minden embert szentségre kell, hogy ösztönözzön. A bűn miatt megfelelő engesztelő áldozatokra van szükség (8-10 részek). A könyv további témái között szerepel az étrend (tiszta és tisztátalan ételek), a gyermekszülés, valamint a szigorú szabályozás alá eső betegségek (11-15. rész). A 16. részben az engesztelés napjáról olvasunk, amelyen minden évben áldozatot mutattak be az egész nép bűnéért. A további részek arról szólnak, hogy az izraelitáknak a személyes, erkölcsi és társadalmi élet terén is körültekintően kellett eljárniuk, ellentétben az őket körülvevő pogányoknál látott gyakorlatokkal (17-22. rész).

Kulcsigék: 3Móz 1:4: „Tegye kezét az égőáldozat fejére, hogy az kedves legyen és engesztelést szerezzen.”

3Móz 17:11: „Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levő lélek által szerez engesztelést.”

3Móz 19:18: „Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az ÚR!”

Rövid összefoglalás: Az 1-7. rész a laikusoktól és a papoktól egyaránt megkövetelt áldozatokat ismerteti. A 8-10. rész Áron és fiai pappá szenteléséről szól. A 11-16. rész a tisztátalanság különböző eseteire vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az utolsó 10 részben a szentséggel kapcsolatos gyakorlati irányelvek olvashatók. Az istentiszteleti rendbe különböző ünnepeket is iktattak, melyeket azután Isten utasításai szerint tartottak meg és gyakoroltak. Isten parancsolatainak megtartása áldást, megszegésük pedig átkot vont maga után (26. rész). A 27. rész az Úrnak való fogadalomtételekről szól.

Mózes 3. könyvének központi témája a szentség. Isten saját szentségére tekintettel népétől is elvárta a szentséget. Ehhez szervesen kapcsolódik az engesztelés témaköre is. Az izraelitáknak szentnek kellett lenniük Isten előtt, ám a szentséget kizárólag megfelelő engesztelés útján érhették el.

Mit vetít előre a könyv: A 10 rituális istentiszteleti gyakorlat közül több is Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus személyét és munkáját ábrázolja. A Zsidók 10-ben az áll, hogy a Mózesi törvény „az eljövendő javaknak csak árnyéka”, ami azt jelenti, hogy azok az áldozatok, amelyeket a papok az emberek bűneiért nap mint nap bemutattak, a végső, nagy Áldozatra, Jézus Krisztusra utalnak, aki áldozatával egyszer s mindenkorra megtisztította mindazokat, akik hisznek benne. A Törvény ideiglenes szentséget szerzett, ám ezt felváltja a teljes engesztelés, amikor a keresztények bűneiket Krisztus igazságára cserélik (2Kor 5:21).

Gyakorlati alkalmazás: Isten nagyon komolyan veszi a szentségét, és nekünk is hozzá hasonlóan kell cselekednünk. A posztmodern egyházra jellemző az a trend, hogy Istent a magunk képmására alakítjuk, és olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel, amelyekkel szeretnénk, ha rendelkezne azok helyett, amelyekről Igéjében olvasunk. Isten tökéletes szentsége, természetfeletti dicsősége és „megközelíthetetlen világossága” (1Tim 6:16) sok hívő számára teljesen ismeretlen fogalom. Arra kaptunk elhívást, hogy a Világosságban járjunk, és kiszorítsuk az életünkből a sötétséget, hogy azután tetszésre találjunk Isten szemében. A szent Isten nem tűri, ha övéi szégyentelen módon égbekiáltó bűnöket követnek el, s szentsége úgyszólván megkívánja tőle, hogy megbüntesse a bűnt. Éppen ezért mi sem vehetjük félvállról sem a bűnt magát, sem pedig azt a tényt, hogy Isten gyűlöli a bűnt, és nem tüntethetjük fel világosságként a sötétséget.

Hála legyen Istennek azért, hogy mivel Jézus meghalt helyettünk, többé nem kell állatáldozatokat felajánlanunk! Mózes 3. könyve az elejétől a végéig a helyettes áldozatról szól. Az állatoknak azok helyett kellett meghalniuk, akik vétkeztek. Hasonlóképpen, de messze tökéletesebb módon helyettesítette Jézus kereszthalála azt a büntetést, amelyet a bűneink miatt érdemelnénk. Így immár teljes szentségben és félelem nélkül állhatunk meg Isten színe előtt, hiszen Krisztus igazságán keresztül lát bennünket.



Vissza a magyar oldalra



Mózes 3. könyve (A léviták könyve)