Mit jelent a redakciókritika és a magasabb kritika?




Kérdés: Mit jelent a redakciókritika és a magasabb kritika?

Válasz:
A redakciókritika (vagy szerkesztéskritika) és a magasabb kritika a bibliakritika különböző formái közé tartoznak, melyek a Biblia tanulmányozását és a bibliai könyvek szerzőjével, történelmi hitelességével és keletkezésük idejével kapcsolatos kérdések megválaszolását tűzik ki célul. E módszerek többsége a Biblia hitelességének aláásására törekszik.

A bibliakritikának két fő formája ismert: az alacsonyabb és a magasabb kritika. Az alacsonyabb kritika célja annak a meghatározása, hogy mi szerepelt pontosan a szövegben, mivel az eredeti kéziratok nem maradtak fenn, a magasabb kritika pedig a bibliai könyvek hitelességét vizsgálja. Ilyen kérdéseket tesznek fel: Mikor íródott valójában ez a szöveg? Ki írta valójában?

Az e táborba tartozó kritikusok közül sokan nem hisznek a Szentírás ihletett voltában, és azt megcáfolandó teszik fel ezeket a kérdéseket, hogy csakugyan a Szent Szellem munkálkodott volna a biblia szerzők életében. Úgy gondolják, hogy az Ószövetség mindössze szóbeli hagyományok gyűjteménye, amelyeket csak azután írtak le, hogy Kr. e. 586-ban fogságba vitték Izráel népét.

A Bibliában úgy olvassuk, hogy Mózes írta a Törvényt és az Ószövetség első öt könyvét (az ún. Pentateuchoszt), ám ha mégsem Mózes volt a szerző, és a neki tulajdonított könyvek csak sok évvel később készültek el, a kritikusok joggal állíthatnák, hogy a leírtak nem felelnek meg a valóságnak, és ezzel alááshatnák Isten Igéjének a tekintélyét. A kritikusoknak azonban nincs igazuk. (Mózes öt könyvének szerzőségével kapcsolatban lásd a dokumentum-elméletről és a JEDP elméletről szóló cikkünket.) A redakciókritika elgondolása szerint az evangéliumok írói valójában nem is szerzők voltak, hanem csupán a szóbeli hagyományokból dolgozó szerkesztők. Az egyik kritikus elmondása szerint a szerkesztéskritikai kutatás célja azon „teológiai indíték” megtalálása, amely a szerzőt a hagyományokból és a kereszténység más írásos anyagaiból történő válogatás és szerkesztés folyamán vezérelte.

A bibliakritika említett formáit képviselő egyes kritikusok azt próbálják megcáfolni, hogy Isten Igéje a Szent Szellem munkája révén állt össze, így az pontos és megbízható írásos dokumentumnak tekinthető. Pedig a bibliai szerzők elmagyarázták, hogyan jött létre a Szentírás: „A teljes Írás Istentől ihletett” (2Tim 3:16). Isten adta a bibliai szerzőknek azokat a szavakat, amelyeket fel kellett jegyezniük. Péter apostol így írt: „Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia” (2Pt 1:20, 21). Péter itt azt mondja, hogy ezeket az írásokat nem az emberi értelem szülte, és nem pusztán azért jöttek létre, mert a szerzők le akarták írni őket. „Hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek” – folytatja Péter (2Pt 1:21). A Szent Szellem közölte a velük, hogy mit írjanak le. Semmi okunk kritikát gyakorolni a Szentírás fölött, amikor teljes bizonyossággal tudhatjuk, hogy Isten munkálkodott a háttérben, és Ő vezette a bibliai szerzőket.

Végezetül a következő ige is érdekes lehet a Szentírás hitelességével kapcsolatban: „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” (János 14:26). Jézus itt azt mondta a tanítványainak, hogy hamarosan elmegy, de a Szent Szellem emlékezteti majd őket mindarra, amit itt a földön tanított nekik. Miért? Hogy később feljegyezhessék a tanultakat! Vagyis a bibliai könyvek létrejöttéről és fennmaradásáról egyaránt Isten gondoskodott.



Vissza a magyar oldalra



Mit jelent a redakciókritika és a magasabb kritika?