Miért engedi Isten, hogy jó emberekkel rossz dolgok történjenek?




Kérdés: Miért engedi Isten, hogy jó emberekkel rossz dolgok történjenek?

Válasz:
Miért történnek rossz dolgok jó emberekkel? Ez a teológia nehéz kérdéseinek egyike. Isten örök, végtelen, mindentudó, mindenütt jelenvaló, mindenható, és így tovább. De miért várjuk el magunktól mi (halandó, véges, térhez és időhöz kötött, korlátozott lények), hogy tökéletesen megértsük Isten útjait? Jób könyve pont ezzel a témával foglalkozik. Isten megengedte a Sátánnak, hogy azt tegye Jóbbal, amit csak akar, kivéve, hogy megölje. Mi volt Jób reakciója? “És így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!” (Jób 1:21). Jób nem értette, hogy Isten miért engedte meg mindazt, ami vele történt, de tudta, hogy Isten jó, tehát továbbra is Benne bízott. Végsősoron ennek kell a mi reakciónknak is lenni. Isten jó, igaz, szeretetteljes és kegyelmes. Azonban gyakran történnek velünk olyan dolgok, amelyeket egyszerűen nem értünk. Azonban ahelyett hogy kétségbevonjuk Isten jóságát, bíznunk kell Benne. “Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Példabeszédek 3:5-6)

Talán helyesebb úgy feltennünk a kérdést: “Miért történnek jó dolgok rossz emberekkel?” Isten szent (Ézsaiás 6:3, Jelenések 4:8). Az emberek pedig bűnös természetűek (Róma 3:23; 6:23). Szeretnéd tudni, Isten hogyan látja az emberiséget? “amint meg van írva: „Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem. Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon; szájuk átokkal és keserűséggel van tele. Lábuk gyors a vérontásra, romlás és nyomorúság jár a nyomukban, és a békesség útját nem ismerik: Isten félelmével nem törődnek.”” (Róma 3:10-18). Minden bolygónkon élő ember kiérdemelte, hogy a pokolba vettessék akár ebben a pillanatban. Minden túlélt másodperc Isten kegyelmét bizonyítja. Még legmélyebb nyomorúságaink is, amelyet e földön átélünk kegyelem ahhoz képest, amit megérdemelnénk: örök kárhozat a tűz tavában.

“Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” (Róma 5:8). Gonosz, bűnös természetünk ellenére Isten szeretett minket. Annyira, hogy meghalt értünk, hogy átvállalja a bűneinkért járó jogos büntetést (Róma 6:23). Csak hinnünk kell Jézus Krisztusban – ez minden (János 3:16, Róma 10:9), és miénk a megbocsátás, és egy ígéret mennybéli helyünkről (Róma 8:1). Amit megérdemlünk: kárhozat. Amit kapunk: örök élet a mennyben, ha hiszünk. Egy mondás úgy szól: ez a földi élet az a pokol, amiben a hívőknek élniük kell, és ez az a menny, amit a hitetlenek megtapasztalhatnak. Ha legközelebb feltesszük a kérdést: “Miért engedi Isten, hogy jó emberekkel rossz dolgok történjenek?”, talán így kellene korrigálnunk: “Miért engedi Isten, hogy rossz emberekkel jó dolgok történjenek?”



Vissza a magyar oldalra



Miért engedi Isten, hogy jó emberekkel rossz dolgok történjenek?