Kérdés
Valóban szerepel egy Ariel nevű angyal a Bibliában?
Válasz
A Szentírás egyedül Gábriel és Mihály angyalokat nevezi nevükön (Dániel 8:16; 9:21; 10:13; 12:1), vagyis a Bibliában egyszer sem szerepel Ariel nevű angyal.
Tóbit könyve (lásd még Tóbiás könyve néven), vagyis az apokrif könyvek egyike, amely sem a héber Bibliában, sem pedig a protestáns Szentírás kánonjában nem kapott helyet, említést tesz egy Rafael nevű hős angyalról. Egy másik extra-biblikus, azaz Biblián kívüli szöveg, Énok könyve, hét arkangyalt nevez meg: Urielt, Rafaelt, Raguelt, Mihályt, Sarielt, Gábrielt, valamint Jerahmeelt.
Annak hiedelme, hogy Ariel a természeti erők angyala, gnosztikus tradíciókra, valamint a Biblia szövegének misztikus, "okkult" értelmezésének ősi zsidó hagyományára, a Kabbalára vezethető vissza. A kabbalisztikus, apokrif és okkult írásokban Arielt gyakran egybemossák az Énok könyvéből ismert Uriellel. Az egyik ilyen apokrif szöveg Arielt démonokat büntető angyalként ábrázolja. A Pistis Sophia című gnosztikus szöveg szintén a gonoszok megbüntetésével hozza összefüggésbe őt. Shakespeare A vihar című művében Ariel egy szellem. John Milton 17. századi prózájában, az Elveszett Paradicsomban, Ariel egy alacsonyabb rangú angyal neve.
Bár a Szentírásban keresve sem találunk Ariel nevű angyalt, maga az ariel szó négy különböző kontextusban is szerepel benne. A kifejezés egyik használati módja két ószövetségi szövegrészből sejlik ki: "...Benaja bátor, tettrekész ember volt. Mindkét moábita bajnokot legyőzte. Egyszer egy ciszternába is lemászott, és egy téli napon leütött benne egy oroszlánt" (2Sámuel 23:20, SZIT; lásd még 1Krónika 11:22). Az ariel szó pontos jelentése itt nem világos. Egyes Bibliafordítások tulajdonnévként kezelik, és Benaja áldozatait "Ariel két fiaként" nevezik meg. Más fordítások ugyanezt az ariel szót köznévként kezelik, melynek nyomán az a jelentés áll elő, hogy Benája "Moáb két bajnokát" (MBT), vagy "a moábiak két legvitézebb harcosát" (EFO) ütötte le.
Az ariel kifejezés eredeti jelentése szintén bizonytalan. Jelenthette azt, hogy "Isten oroszlánja (vagy nőstény oroszlánja)", "győztes Isten hatalmából", vagy az "oltár tűzhelye".
Amikor Ezsdrás próféta visszatért Jeruzsálembe, összehívta a megbízható leviták egy csoportját a templomi szolgálatra. Ariel az egyik ilyen emberi vezető neve volt: "Elküldém annakokáért Eliézert, Arielt, Semáját, Elnáthánt, Járibot, Elnáthánt, Náthánt, Zakariást, Mesullámot, mint családfőket, és Jójáribot és Elnáthánt, mint eszes embereket" - olvassuk (Ezsdrás 8:16).
Az Ariel név harmadik előfordulása Ezékiel bibliai könyvében található. Az Ezékiel 43:15-16 igerészben az ariel héber szó az "oltár tűzhelye"-ként jelenik meg: "És az Istenhegye négy sing, és az Isten-tűzhelyétől fölfelé a szarvak egy sing. És az Isten-tűzhelyének hosszúsága tizenkét sing vala tizenkét sing szélesség mellett, négyszögben négy oldala szerint (KAR)". Az oltár tűzhelye-, vagy ahogy itt szerepel, Isten-tűzhelye, az a hely, ahol égőáldozatokat mutattak be, egy olyan hely, amelyhez Izráel oroszlánéhoz hasonlított erejének titka fűződik (többek között lásd 4.Mózes 24:9).
A szó negyedik használati módjára Ézsaiás könyve világít rá, melyben Jeruzsálem városának ostromáról és megmaradásáról olvashatunk próféciát. Ez a szövegrész (Ézsaiás 29:1-2) az ariel szót négyszer alkalmazza jelképesen Jeruzsálemre: "Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendőt esztendőhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek" (Ézsaiás 29:1; lásd még a 2. és 7. igeverseket). Itt a következő jelentéssel bír a cím: "győztes Isten hatalmából". Izráel népének legfőbb oltára Jeruzsálemben volt, így valószínűleg ez állhatott ezen elnevezés hátterében.
English
Valóban szerepel egy Ariel nevű angyal a Bibliában?
