Kérdés
Mit mond a Biblia a bírvágyról, a kapzsiságról?
Válasz
"Ne kívánd...!". A Tízparancsolat felmondása nem lehet teljes a bírvágy, azaz a kapzsiság tilalmára vonatkozó igék nélkül. A bírvágy annak a vágyát jelenti, hogy embertársaink vagyonát és javait akarjuk bírni, birtokolni. A 2Mózes 20:17 igeverse viszont túlmegy a kapzsiság puszta tilalmán, mikor különböző példákat ad arra, hogy az ember mi mindent kívánhat meg: "...Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé". Ez a részletekbemenő pontosítás segít a kapzsiság valós mibenlétének megértésében, általa pedig Isten (ezen tiltások mögött meghúzódó eredeti) szándékával egyetemben azt is jobban megérthetjük, hogy miért bűn a sóvárgás.
Ne kívánd a felebarátod feleségét! A bírvágy egyik ága a kéjvágy. A kéjvágy voltaképp egy erős vágyakozás olyasvalami után, amit Isten megtiltott. Amikor megkívánjuk felebarátunk házastársát, akkor érzelmi síkon már elhagyjuk azt, akinek a házasság megtartó keretein belüli örök hűséget fogadtunk. Lehet, hogy addig soha nem megyünk el, hogy meg is érintsük a megkívánt személy testét, szívünkben azonban mégis arra vágyakozunk, ami nem a miénk, és ez bűn. Jézus a szívben lévő kéjvágyat házasságtörés valóban megcselekedett tettével helyezte egy szintre (Máté 5:28). Bár meglehet, hogy az utóbbinak sokkal pusztítóbb következményei vannak ebben az életben, az előbbi mégis éppannyira visszataszító Isten szemében. Nyilvánvaló, hogy lehetetlen úgy szeretni felebarátunkat, hogy közben meg a házastársára vágyakozunk (lásd 1Péter 1:22; Márk 12:33). A kéjvágy arra készteti az ilyen embert, hogy szomszédját vetélytársának tekintse. Ez végtére féltékenységet és irigységet szül, és adott esetben a szívben lévő bűnök kiéléséhez/megvalósításához vezethet (Jakab 1:14-15).
Ne kívánd a felebarátod szolgálóját vagy szolgálóleányát! A szolgák tartása a legtöbb kultúrában annak indikátora, hogy a háztartás anyagilag jól áll (csengjen ez bármilyen visszásan is a mai kor emberének fülében, a Biblia szóhasználatában a szolga szó a napjainkban alkalmazotti jogviszonyban lévő férfinek-, míg a szolgálóleány kifejezés az alkalmazotti jogviszonyban lévő nőnek feleltethető meg. Közel sem kiszolgáltatott rabszolgákról van tehát szó, mint ahogyan azt ún. liberális exegéták harsogják, hanem egy szóbeli vagy írásbeli szerződés által kötött munkavállalóról– a fordító megjegyzése). Az ember nagyon is hajlamos arra, hogy magát másokhoz méregesse, így a saját sikerünket (vagy sikeretelenségünket) sokszor annak tükrében ítéljük meg, hogy másoknak hogy megy a soruk. Korunk bírvágya, kapzsisága gyakran abban a törekvésben ölt testet, hogy mi legyünk az a szomszéd, akinek a fűje mindig zöldebb. Olyan persze mindig lesz, akinek több van, és a többje még szebb és jobb, mint a miénk – ez a szemlélet tehát az Istentől kapott (szellemi és anyagi) javainkkal való elégedetlenséghez vezet.
Képzeljük el Kovács asszonyt, aki jól érzi magát takaros kis otthonában, és örömmel végzi férjével a házban és a ház körül felmerülő mukákat. Egy napon aztán vacsorameghívást kap Szirmai asszonytól, akinek háztartási alkalmazottja van, és még szakácsot is foglalkoztat. A nő otthona makulátlan, a vacsora pedig kiváló. A fogadás végeztével Kovács asszony azon tűnődik a hazafelé vezető úton, hogy neki vajon miért csak egy ilyen kis vityilló meg krumplileves jutott. Elégedetlenség támad szívében. Elképzeli, mennyivel könnyebb lenne az élete, ha neki is olyan szolgái lennének, mint Szirmai asszonynak. Kezdi megvetni egyszerű, de annál ízletesebb receptjeit, undorral gondol arra, hogy még mosogatnia is többnyire neki kell, meg hogy még az ajtót se nyitja ki valami komornyik előtte. Felebarátja szolgáinak megkívánása Kovács asszonyban tehát hálátlan lélekhez és elégedetlenséghez vezet (Példabeszédek 15:16; Lukács 12:15; Filippi 4:11). (A szolgáló, vagy a szolgálóleány megkívánásának tehát semmiféle szexuális felhangja nincs – a fordító kiegészítése).
Ne kívánd felebarátod ökrét vagy szamarát! Az ősi-, és messze nem olyan ősi gazdaságokban is a haszonállatok száma jelezte a férfiember rangját, hiszen attól közvetlenül függött a megélhetés és az életszínvonal. Akinek több robosztus ökre volt, az nagyobb területet tudott megművelni, és így több termést tudott betakarítani. A szamarak az akkori korok személyautói voltak – ezzel pedig nem csupán az (utazó)kereskedők és árusok által használt teherhordó állatok. A sok szamárral rendelkező embernek jól ment a sora, hiszen állatait akár bérbe is adhatta másoknak, ami további bevételt hozott a konyhára. Ha valaki tehát felebarátja haszonállatait kívánta, azzal annak a bizonyságát adta, hogy voltaképp a saját anyagi helyzetével elégedetlen. A bírvágy ilyenténforma dédelgetése az Istenre való nehezteléshez vezet, egyidejűleg pedig féltékenységet táplál a magának személyautót vagy terepjárót megengedni képes felebaráttal szemben.
A felebarát ökrének vagy szamarának megkívánása korunk kontextusában így is hangozhat: "Hát ez nem igaz, hogy már megint a Szirmai léphet fel a ranglétrán! Én ugyanolyan keményen dolgozom, mint ő, de én persze semmire nem megyek vele. Hacsak nekem is olyan kapcsolataim lennének, mint neki, akkor én is jobban boldogulnék." Hogyan is szerethetnénk azonban felebarátainkat, és hogyan szolgálhatnánk feléjük Isten Igéjével, ha voltaképp irigyek vagyunk a státuszukra meg annak minden szimbólumára. Felebarátunk életszínvonalának kívánása egészen odáig vezethet, hogy elhisszük, Isten nem is gondoskodik rólunk jól, hiszen (közvetetten) azzal vádoljuk Őt, hogy igazságtalan, hogy valaki mást látott el így, és nem minket (2Thesszalonika 1:5-6).
Ne kívánj meg semmit, ami a felebarátodé! Ez a parancs minden tulajdont magában foglal. Óvnunk kell a szívünket attól, hogy fennakadjunk a kapzsiság fájának valamelyik erős ágán.
Aháb király azon ember (negatív) bibliai példája, akit leuralt a kapzsiság gonoszsága (1Királyok 21:1-16). Izrael királyaként Ahábnak mindene megvolt, amire szüksége lehetett, ő azonban mégis egy olyan szőlőskertet szemelt ki és kívánt meg, amely nem az ő tulajdona volt. Kapzsisága elégedetlenséghez, gyerekes duzzogáshoz, majd végül gyilkossághoz vezetett, amikor gonosz felesége, Jézabel, csellel ölette meg a szőlőskert jogos tulajdonosát csupán hogy így kezét a földjére rátehesse. Ha teret engedünk annak, hogy a kívánságban fogant kapzsiság utat törjön magának, az sokszor csak egyre nagyobb és nagyobb gonoszsághoz vezet.
A Timóteushoz írt első levél 6:6-10 igerésze a kapzsiság hatékony ellenszere: "De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal." Isten a mi legjavunkat tartotta szem előtt, mikor a megkívánás elleni parancsolatokkal látott el minket. Lehetetlen egyidejűleg kapzsinak és hálásnak lenni. A kapzsiság megfojtja az elégedettséget, az örömöt, és a békességet. Ha folyamatosan igyekszünk tudatában maradni mindannak a jónak, amit Isten értünk tett, azzal megóvhatjuk a szívünket a kapzsiságtól (1Thesszalonika 5:18).
English
Mit mond a Biblia a bírvágyról, a kapzsiságról?
