Kérdés
Tényleg vannak a Bibliában kódok, és azok valóban érvényes jelentést hordoznak?
Válasz
A Biblia kódok olyan rejtett üzenetekre derítenek fényt, melyek a Szentírás szövegében rejtőznek/találhatóak. Sokan határozottan állítják, hogy olyan kódokat találtak a Bibliában, melyek különböző matematikai minták mentén szerveződnek. Az egyik ilyen minta úgy rajzolódik ki, ha a Szentírás eredeti (héber, arámi, görög) textusának egyes szakaszainak minden hetedik betűjét veszik, majd ezeket összeolvasva a Biblia “hagyományos módon” is kiolvasható üzenetével egybecsengő kijelentéseket kapnak. Más mintákra is fény derült, mikor a bibliai textus egyes betűihez állandó számértékeket rendeltek (ún. theomatikai eljárás). Az előbbieknél lényegesen komplexebb kódok felfedésére számítógépek bevonásával került csak sor. Így fedezték fel azt is, hogy az Ézsaiás 53:5 minden tizenkettedik héber betűjét összeolvasva a következő kinyilatkoztatást kapjuk: "Jézus az én nevem". Az eredeti igerész pedig így hangzik: "És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg."
Tényleg úgy tűnik tehát, hogy léteznek olyan bibliai kódok, melyek specifikus jelentést hordoznak. Kár volna kizárni annak a lehetőségét, hogy Isten a látható szövegen túl is "rejtett el" üzeneteket Igéjében. Ahhoz pedig nyilvánvalóan semmi kétség sem fér, hogy Isten ilyen téren is képes további mélységet kölcsönözni ihletett Igéjének. Mindazonáltal azt is biztosra vehetjük, hogy az Isten akarata, hogy Szent Lelke által helyesen értsük az Ő Szavát (2.Timótheus 3:16-17). Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon miért "fedne el" értékes információkat több ezer évre az emberek elől.
Ezen túl más problémák is felmerülnek a bibliai kódok kapcsán. Először is fontos leszögeznünk, hogy Isten Igéje sehol sem utal ezen belső kódok létezésére (a Példabeszédek 25:2 és a János 5:39 kivételével), így tehát teljes bizonyossággal annak az eshetősége sem zárható ki, hogy valójában csupán mi vetítjük emberi elképzelésünket, koncepciónkat a szövegre. Ennek azonban részben ellentmondani látszik annak a ténye, hogy az egyes kódok előfordulása messze meghaladja a véletlenszerűség matematikai valószínűségét. Ugyanakkor mégis szöget üt az ember fejében, hogy Jézus Krisztus egyszer sem használt “bibliai kódot”, hogy valamilyen új, mélyebb tartalomra vessen fényt. Hasonlóan Pál apostol sem fejteget “bibliai kódokat”, hogy azok által mélyebb betekintést adjon nekünk az Írásba, mikor az Ószövetségből idéz. Ez utóbbi megállapítás a Szentírás összes emberi írójára igaz.
Fontos továbbá azt is megjegyeznünk, hogy a bibliai kódok nem szükségesek Isten üzenetének teljes megértéséhez, Istenünk személyének mind belsőségesebb megismeréséhez. Isten igen nagy fáradalmakat vesz magára, hogy mindenkinek elérhetővé tegye az emberi életet a teljes hiábavalóságból kiemelő baráti jobbját. Amit tehát tudnunk kell, azt nem kizárólag szuperszámítógépekkel felszerelt nagy teológiai koponyák kutathatják ki, hanem még egy súlyosan értelmi fogyatékos ember, vagy egy piciny gyermek is képes a Szent Lélek vezetése által helyesen érteni. A hit Isten Igéjének hallásából ered, Szavát "hagyományosan" olvasva, vagy hallgatva, mindent megtudunk, amire szükségünk van, Igéjének belsővé tétele pedig felvértez minket azzal az erővel, hogy mindazt a gyakorlatba is át tudjuk ültetni. Megváltásban egyedül akkor lehet részünk, ha annak hitében hívjuk fel az Úr Jézus Krisztus nevét, hogy Ő képes és hajlandó minket bűneink szennyétől tisztára mosni. Mindenki pedig, aki e módon folyamodik Istenhez, annak szükséges hinnie, hogy Isten létezik. A hit magva maga Isten Igéje. A magot az igehirdetők plántálják és öntözik, mikor Isten Igéjét hamisítatlanul hallatják hallgatóságukkal (Rómabeliekhez 10:9-17). Miután megtérünk a lelkek Atyjához, Isten Igéje azon égi kenyérré lesz szánkban, mely örök élet teljességére táplál minket (Zsoltárok 119:9-11, 105; 2.Timótheus 3:16-17; 1.Péter 2:2). Az előbbi igehelyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy Isten Igéje "hagyományos olvasás" mellett is jól érthető, a szellemi tanítás gyakorlati alkalmazása pedig egyenesen kötelességünk. Lelki üdvösségünk elérése-, de megszentelődésünk folyamata sem függ a bibliai kódok ismeretétől, vagy éppen azok nem-ismeretétől.
Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a bibliai kódok beazonosításánál részben bezavarhat tökéletlen emberi lényünk torzítólencséje. Már maga a felfedezés folyamata, de a feltárt tartalmak helyes értelmezése is, nagyban függ a kutató perspektívájától, szemszögétől. Ez a megállapítás különösen igaz akkor, ha a bibliai kódoknak profetikus szerepet (be nem következett jövőbeli események felfedése) is tulajdonítanak.
Mit mondhatunk tehát? Igaz az, hogy a Biblia módfelett összetett és komplex? Igen, ez kétségkívül igaz. Lehetséges, hogy sokkal összetettebb annál, mint sem felfoghatnánk, vagy emberi értelmünkkel megragadhatnánk? Minden bizonnyal! Elképzelhető, hogy Isten a szemmel és szívvel is jól látható üzeneten túl is rejtett el kijelentéseket az eredeti nyelveken íródott textusban? Igen, a bibliai kódok létezése nagyon is lehetséges. Mindezt egybevetve mégis azt a következtetést kell levonjuk, hogy a Biblia "hagyományos" olvasási módja önmagáért beszél. A szöveg megszokott tanulmányozása ugyanis hozzájuttat minket minden ismerethez, amire csak szükségünk van (2.Timótheus 2:15; 3:16-17). Nem kell tehát időigényes betűszámolgatásokba bocsátkoznunk, szekvenciákat analizálnunk, vagy a szöveg betűit geometriai mintákba rendeznünk, hogy végtére csak megkérdőjelezhető mintákat fedjünk fel, és szubjektív értelmezéseknek adjunk teret.
English
Tényleg vannak a Bibliában kódok, és azok valóban érvényes jelentést hordoznak?
