Kérdés
Milyen hatással van a Biblia zsánereinek helyes meghatározása Bibliaértelmezésünkre?
Válasz
A Biblia egy irodalmi mű. Az irodalom persze különböző történelmi korszakokra, műfajokra, irányzatokra, stílusokra, stílusirányzatokra stb. tagolódik. Az irodalom minden egyes zsánere más- és másképp olvasandó, és más-más értéket képvisel (a szépirodalmat nyilván nem említenénk egy lapon a ponyvával - a fordító megjegyzése). Gondoljunk csak bele, hogy milyen bonyodalmakhoz vezetne, ha mondjuk egy sci-fi novellának ugyanannyi hitelességet tulajdonítanánk, mint egy anatómai szakkönyvnek, vagy éppen fordítva! Nyilvánvaló, hogy a két iromány eltérő módon értelmezendő. A költészet pedig mind a fikciótól, mind a szakkönyvektől merőben eltérő kategóriát képvisel, így más hozzáállást kíván olvasójától. A helyes bibliai írásértelmezés (idegen szóval: exegézis) mindig figyelembe fogja venni a könyv, vagy adott igerész keletkezésének szándékát, stílusát, etc... Mivel egyes kijelentések jelképes, vagy metaforikus jellegűek, azaz nem szó szerint értendőek, így az adott írás stílusának helyes meghatározása nagyban hozzásegít bennünket a jelképes kijelentések helyes kibontásához. Ha helytelenül határozzuk meg egy bibliai könyv zsánerét, vagy nem is ügyelünk az effajta finomságokra, akkor szinte elkerülhetetlenül a helytelen értelmezések zsákutcájába futunk be.
A Szentírás könyvei a következő témák köré csoportosulnak: törvények, történelem, bölcsészeti irodalom, költészet, elbeszélés, levelek, próféciák és apokaliptikus irodalom. Az alábbi rövid és kivonatos összefoglalásban igyekeztünk kidomborítani az egyes zsánerek közötti főbb különbségeket, valamint tanácsot adunk azok helyes értelmezéséhez.
A törvény: Ide tartozik Mózes harmadik és ötödik könyve. A törvény közlésének rendeltetése Isten szuverén uralkodói akaratának kifejezése a földi kormányzást-, a papi teendőket-, társadalmi kötelezettségeket stb. illetően. Az adott kor zsidó szokásainak és viselkedésmintáinak megismerése, valamint a szövetségekről való általános ismeretszerzés jól kiegészíti majd ezen könyvek olvasását.
Történelem: A Bibliában található valós történetek és epikus elbeszélések ehhez a zsánerhez sorolandóak. A Szentírás majdnem minden könyve tartalmaz történelmi beszámolókat, kifejezetten a történelmi könyvek közé mégis inkább csak a következőket sorolják: 1.Mózes, 2.Mózes, 4.Mózes, Józsué, Bírák, Sámuel első és második könyve, a Krónikák első és második könyve, Ezsdrás, Nehémiás, és az Apostolok Cselekedetei. A világi történelem ismerete döntő jelentőségű, ugyanis az hibátlanul illeszkedik a Bibliában dokumentált történelmi tényekhez, és ezáltal lényegesen szilárdabbá teszi a szövegek értelmezését.
Bölcsesség: Ez azon szállóigék és "aranyköpések" zsánere, melyek mind arról okítanak bennünket, hogy mi az élet értelme, és hogy milyen a helyes életvezetés. A bölcsességi irodalom nyelvezete sokszor költői és metaforikus. Ezt mindenképp szükséges figyelembe vegyük a szöveg elemzése során. Ide soroljuk a Példabeszédek-, a Jób-, és a Prédikátor könyvét.
Költészeti könyvek: A ritmikus prózát mesteri szintre emelő-, a metaforákban és a gondolatrímekben igen gazdag Istentől ihletett írásokat, úgy mint az Énekek Énekét, a Jeremiás siralmait, de a Zsoltárok könyvét is ide soroljuk. Tudjuk, hogy számos zsoltár Dávid keze nyomán keletkezett, más esetekben - többek között - a dicsőítést vezető Aszáfot inspirálta a Szent Lélek. Mivel költemények adaptálása a fordítás magasiskolája (ugyanis nem lefordítani, hanem újraírni kell azokat), sajnos elkerülhetetlen, hogy az eredeti versek ríme, a szöveg "folyamának" könnyedsége egyszerűen elvész (jó példa erre a 119. Zsoltár, melynek egyes bekezdései eredeti nyelven sorban a héber ABC egy-egy betűjével kezdődnek - csak, hogy ezen költemény egy sajátosságát emeljük ki - a fordító megjegyzése). Ebben a zsánerben a jelen korunk zenei eszközeit/elemeit is megtaláljuk, úgy mint a hangnemek egyeztetését, a refrén szerkesztettségét, stílus- és díszítőelemek tudatos használatát stb.
Elbeszélés: Ebbe a zsánerbe soroljuk az evangéliumokat, melyek gyakorlatilag elbeszélések Jézus életéről, de különösen földi szolgálatának kiemelt idejéről. Ruth, Eszter és Jónás könyvei is ide tartoznak. Az evangéliumok persze nem tisztán elbeszélés jellegűek, hanem találunk bennük értekezéseket (Máté 24), és példabeszédeket is (Lukács 8:1-15). Ruth könyve tökéletes példa egy feszes tempójú rövid történetre, mely lényegláttató tömörségével, és jól felépített szerkezetével egyaránt képes lenyűgözni az utókort.
Episztolák: az episztola nem más, mint egy levél, mely legtöbbször hivatalos stílusban íródik. Az Újszövetségben az apostolok 21 levelét találjuk, melyeket különböző gyülekezeteknek és személyeknek írtak. A szóban forgó levelek felépítése teljes mértékben megfeleltethető a manapság is használatos formai elemeknek, így nyitásból, üdvözlésből, tárgyalásból, és lezárásból állnak. A levelek tartalmuk tekintetében az elhangzott példabeszédek tisztázását, építő dorgálást, igemagyarázatot, és a hamis tanítás korrekcióját is tartalmazzák, miközben Jézus tanításait mind mélyebben tárják fel előttünk. Az olvasó helyesen jár el, ha törekszik a levél eredeti címzettjei kulturális, történelmi és társadalmi helyzetének megértésére, hogy így a legtöbbet meríthesse ezen könyvek elemzéséből.
A prófécia és az apokaliptikus irodalom: A profetikus írások közé soroljuk az Ószövetség mindazon könyveit, melyek a kánon sorrendjének megfelelően Ézsaiással kezdődnek, és Malakiással zárulnak, de az Újszövetség legutolsó könyve, a Jelenések is ide tartozik. Tartalmuk tekintetében találunk bennük jövőbeli eseményeket előrevetítő próféciákat, a bekövetkező ítéletre való figyelmeztetést, de Isten Izráelre vonatkozó tervébe is általuk kapunk betekintést. Az apokaliptikus irodalom a prófécia egy különálló kategóriája, mely mély jelképek és gazdag képi világ által jeleníti meg a pusztítást és a pusztulást. Az effajta irodalmi elemeket megtaláljuk Dániel prófétánál (lásd a könyv 7. fejezetének fenevadjait), Ezékiel prófétánál (a könyv 3. fejezetében említett tekercs), Zakariás prófétánál (a könyv 4. fejezetében leírt gyertyatartó) és a Jelenések könyvében is (pl. a könyv hatodik fejezetében színre lépő négy lovas). Nehezen értelmezhető tartalmuknál fogva a profetikus és apokaliptikus könyvek azok, melyekbe a legtöbbet bele szoktak látni, és amelyekbe szubjektív módon bele szoktak olvasni dolgokat (eisegézis), ahelyett hogy abból kiolvasnának valamit. Az ilyen fejtegetéseket emberi előfeltevéseink, ilyen-olyan érzelmeinken alapuló személyes értelmezéseink erősen eltorzítják. Tudjuk azonban, hogy az igazság hozzáférhető és megismerhető. Feltárásában legfőbb eszközünk a körültekintő exegézis, melyhez elengedhetetlen a Biblia egészének ismerete. Persze ez mind mit sem ér, ha nem Isten Szent Lelke vezérli a folyamatot, hogyha nem kérjük Isten útmutatását újra és újra imában. Isten Igéje azonban messze több, mint Akit értelmünkkel megragadhatnánk, így jó, ha alázatosan elfogadjuk, hogy lesznek olyan dolgok, miket azok beteljesülése előtt - vagyis mielőtt "idejük betelik" - egyszerűen nem fogunk megérteni (mint ahogyan számos olyan dolog van, amit csak e testet hátrahagyva érünk majd fel - a fordító megjegyzése). Így tehát jól tesszük, ha inkább nyíltan megvalljuk magunk, Isten, és a gyülekezet előtt, hogy nem tudjuk, hogy egy-egy igerész mit jelent, mintsem hogy valamit erőszakosan belemagyarázzunk a textusba, vagy még rosszabb, valami "nagy teológiai tekintély" emberi interpretációját szajkóznánk, csak mert azt éppen egy ún. Biblia-kommentárban olvastuk.
A Szentírás zsánereinek helyes beazonosítása vitális jelentőséggel bír Isten Igéjének minden hű követője számára. Ha egy adott igerészt hibásan sorolunk be, akkor nő a félreértelmezés és a félreértés esélye, ami végső soron Isten élő Szavának tökéletlen és hibás felfogásához vezet. "...Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene (1.Korinthusbeliekhez 14:33 - MÚF), az Ő akarata szerint való, hogy helyesen fejtegessük "az igazság igéjét" (2.Timótheus 2:15). Az Ő akarata szerint való, hogy ismerjük a világ sorsára vonatkozó tervét, éppúgy mint a személyes életünkre való kegyelmes szándékát. Milyen édes megízlelni, hogy mi az Ő irántunk való jóvoltának "a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága" (Efézusbeliekhez 3:18)!
English
Milyen hatással van a Biblia zsánereinek helyes meghatározása Bibliaértelmezésünkre?
