Kérdés
Miért volt Dávid olyan hűséges Saulhoz mindazok után, amit Saul tett vele?
Válasz
Dávid elsősorban azért volt hűséges Saulhoz, mert Saul király az Úr felkentje volt. Más szóval, maga az Úr volt az, aki Sault királlyá tette, Dávid pedig nem volt hajlandó Isten akarata ellen cselekedni. Egy alkalommal, mikor Dávidnak lehetősége lett volna megölni Sault, ő mégis megtartóztatta magát, mondván: "...Él az Úr, hogy az Úr megveri őt! Vagy eljön az ő napja és meghal, vagy pedig harczba megy és ott vész el! Távoztassa el azért az Úr tőlem azt, hogy kezemet az Úrnak felkentje ellen emeljem..." (1Sámuel 26:10-11). Dávid úgy vélte, hogy Saul élete (is) Isten kezében van, ezért pedig magára nézve tilosnak tekintette, hogy kezet emeljen rá, hogy megölje Sault.
Dávid ezenfelül igen értékesnek tartotta, és sokra becsülte Saul életét. Bár már nem egyszer ölt embert háborúban, Saul életét nem akarta kioltani (1Sámuel 26:24). Dávid teljes valójával bízott Isten tervében és időzítésében, mindaddig tehát míg az volt Isten akarata, hogy Saul uralkodjon királyként, ő úgy határozott szívében, hogy türelemmel vár. Nem akarta a saját kezébe venni a dolgokat.
Egy másik alkalommal az történt, hogy Dávid és emberei egy barlangba rejtőztek, ahová később Saul bement, hogy magán könnyítve szükségét végezze. Dávid elég közel volt Saulhoz, hogy észrevétlenül levágja királyi palástja szárnyát, megölni azonban még emberei bujtogatására sem akarta. Ehelyett inkább így szólt: "...Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje ő" (1Sámuel 24:7).
Saul volt az, akit Isten Izráel nemzetének vezetésére választott. Sámuel próféta pedig a szó szoros értelmében olajjal fel is kente Sault, amikor Isten királlyá tette. Az 1Sámuel 10:1-ben ez áll: "Akkor elővevé Sámuel az olajos szelenczét, és az ő fejére tölté, és megcsókolá őt, és monda: Nem úgy van-é, hogy fejedelemmé kent fel az Úr téged az ő öröksége felett?". A fizikai felkenés jelentősége annak szemléltetésében állt, hogy Isten Sault választotta ki a kormányzásra. Dávid tiszteletben tartotta Isten választását.
Az ifjú Dávid szintén Izráel jövendőbeli királyává kenetett. Az 1Sámuel 16:13 igeversban ez olvasható: "Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is...". Ezt követően azonban még sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Isten a nemzet hivatalos királyává tegye őt, Dávid azonban ekkor már személyes tapasztalatból tudta, mit jelent az Úr felkentjének lenni.
Saul végül aztán valóban csatában lelte vesztét, történt ez pedig Isten időzítése szerint. Ez az esemény keserédes volt, mivel Sault, aki nem egyszer Dávid életére tört, és Jonatánt, Saul fiát, aki Dávid legjobb barátja volt, ugyanazon a napon érte utol a végzet. Erről az ütközetről Sámuel első könyvének 31. fejezetében olvashatunk - Saul és fiai ekkor pusztultak el a filiszteusok elleni csatában.
Saul halála után Dávid először hét évig Júda királya volt, mielőtt aztán egész Izráel királya lett. Dávid összesen 40 évig uralkodott királyként, az Úr felkentjeként. Az előző királlyal nagy tisztelettel bánt, később pedig maga is betölthette ezt a tisztséget. Láthatjuk tehát, hogy az Írás nem ok nélkül nevezi őt az Isten szíve szerint való embernek (1Sámuel 13:14).
English
Miért volt Dávid olyan hűséges Saulhoz mindazok után, amit Saul tett vele?
