Kérdés
Mely hasonlóságokra mutathatunk rá a Gilgames-eposzban és a Bibliában feljegyzett özönvíz között?
Válasz
A Gilgames özönvíz-elbeszélés és a Biblia özönvízről szóló beszámolója (1.Mózes 6.-8. fejezet) között számos hasonlóság van, kezdve azzal, hogy Isten kiválaszt egy igaz embert, hogy a közelgő nagy árvíz átvészelésére bárkát építsen. Mindkét beszámoló szerint minden állatfajból kellett egyedeket felvinni a bárkára, az esőzés elállta után pedig madarak segítségével állapították meg, hogy az árvíz valóban levonult-e, hogy a szárazföld feltetszik-e már. A Gilgames özönvíz-elbeszélés és a Biblia özönvízről szóló beszámolója között azonban további hasonlóságok is vannak.
Az egyik fő pont, ami mindkét elbeszélésében egyértelműen egybecseng, az, hogy az ókorban egy globális árvízkatasztrófa ment végbe. A Gilgames-eposz egyes részleteit (lásd káldeus özönvíz-táblák) az i. e. 2000-ből, vagy még korábbról származó leleteken is megtalálták. A teljes történetet tartalmazó táblák azonban körülbelül i. e. 650-re datálhatók, vagyis jóval a Teremtés könyvének keletkezése utáni időre (i. e. 1450-1410 körül). Ezek a káldeus táblák, amelyek Ur városából (a mai Dél-Irak) környékéről származnak, leírják, hogy a babiloni Ea istenség hogyan döntött úgy, hogy egy nagy özönvíz által - a bárkában tartózkodók kivételével - minden életnek véget vet. Ea, akit a babilóniaiak a Föld teremtő istenének hittek, kiválasztotta Ut-Napishtimet (más átírás szerint Utnapishtim), hogy építsen egy hatemeletes, négyzet alapú bárkát.
A tizenkilencedik század közepén a ninivei nagy könyvtár romjai között a teljes “Gilgames-eposzt” sikerült feltárni (származása: Kr. e. 650 körülről), a történetek közötti hasonlóságok és különbségek valós dimenziói ezáltal csak még nyilvánvalóbbá váltak. A következőkben a hasonlóságok és különbségek részletesebb felsorolását láthatjuk:
• Isten (vagy a Gilgames eposz számos istene) úgy határozott, hogy eltörli az emberiséget annak gonoszsága és bűnös volta miatt (1.Mózes 6:5-7).
• Egy igaz ember (1.Mózes 6:9) arra kap utasítást, hogy építsen egy bárkát a választott és határos számú ember-, valamint minden faj állatának kimenekítésére (míg Noé közvetlenül Istentől kapta parancsait, addig Utnapishtim egy álomból).
• Mindkét bárka hatalmas volt, alakjuk azonban eltért egymásétól. Utnapishtim bárkája négyzet alapú volt, míg Noé bárkája téglalap alapú.
• Mindkét bárkának egyetlen ajtaja, és legalább egy ablaka volt.
• Nagy eső öntötte el az egész földet és a hegyeket, a bibliai beszámoló szerint azonban a víztömegek egy része a Föld belsejéből tört elő (1.Mózes 7:11).
• Noé özönvize egy negyven napon és éjszakán át tartó esőzés eredménye volt (1.Mózes 7:12), míg a Gilgames-eposzban említett vihar lényegesen kevesebb ideig tartott: “Hat nap és hét éjszaka / jött szél és áradat, a vihar pedig letarolta a földet” (a XI. Tábláról, fordította Maureen G. Kovacs)
• Madarakat engedtek szabadon, hogy szárazföldet találjanak (a Biblia beszámolója szerint egy hollót és háromszor egy galambot, lásd 1.Mózes 8:6-12; a másik történetben pedig egy galambot, egy fecskét, és egy hollót).
• Miután az esőzés elállt, mindkét említett bárka egy hegy tetején feneklett meg, Noé bárkája az Ararat hegyen (1.Mózes 8:4), Utnapishtimé pedig a Nisiren. Ez a két hegy nagyjából 500 km távolságra van egymástól.
• Az özönvíz után áldozatot mutattak be (1.Mózes 8:20).
• Istennek (vagy az isteneknek) tetszett a felajánlás (1.Mózes 8:21), és mind Noé-, mind pedig Utnapishtim áldásban részesült. Noé áldása arra vonatkozott, hogy a földet betöltse (utódaival), és minden állat felett uralkodjon (1.Mózes 9: 1-3), míg Utnapishtim örök életet kapott.
• Isten (vagy a több isten) ígéretet tett arra, hogy többé nem fogja elpusztítani az emberiséget (1.Mózes 8:21–22).
A legérdekesebb az egészben talán mégis az, hogy a történetek az azóta eltelt (hosszú) idő ellenére is mennyire egyezőek maradtak. Bár a Gilgames-eposz teljes szövegét csak a tizenkilencedik század közepén találták meg, sokkal korábbi (a Teremtés könyve megírása előtti) szövegrészleteket is találtak és datáltak ennek megfelelően. A legjelentősebb fegyvertény azonban mégis a héber elbeszélés nagyobb hitelességében rejlik. Ez a zsidó szájhagyománynak tulajdonított kiemelt jelentőségnek köszönhető (a mindenkori zsidóság körében), de egyesek annak lehetőségét sem zárják ki, hogy a történet egy részét vagy maga Noé írta még, vagy pedig Noé idejében jegyezték föl, ami azt jelentené, hogy a héber beszámoló keletkezése megelőzi a babiloni változatét.
Egyes tudósok azt feltételezik, hogy a héberek a babiloni elbeszélést vették át, ezen állításuk alátámasztására azonban nem tudnak meggyőző bizonyítékot felmutatni. A történetek számos különbsége és változó részlete alapján valószínűtlennek tűnik, hogy a bibliai változat egy, már előzetesen létező sumér forrás nyomán keletkezett volna. Továbbá, tekintve, hogy a zsidók – hírükhöz hűen – lelkiismeretesen, a legapróbb részletekre kiterjedő pontossággal adták tovább az információkat nemzedékről nemzedékre, és tartalmilag egyező beszámolókat őriztek meg az eseményekről, így a Teremtés könyvét – történelmi hitelességét illetően – lényegesen helytállóbbnak tekintik, mint a Gilgames-eposzt, melyet már csak azért is inkább mitológiai ihletésűnek tartanak, mert abban számos isten (egymás közti) szövevényes viszonya és intrikái határozzák meg az emberiség sorsát.
Természetesen azok számára, akik hiszik, hogy a Biblia Isten Igéje, ésszerű arra a következtetésre jutni, hogy Isten úgy határozott, hogy a valós eseményekről szóló igaz beszámolót a Biblia és választott népe orális tradíciója révén őrzi meg. Isten gondviselése folytán népe évszázadokon át tisztán és (tartalmilag) sértetlenül őrizte meg ezt a beszámolót, míg végül Mózes le nem jegyezte azt a Teremtés könyvében. A Gilgames-eposzról ellenben úgy tartják, hogy olyan elbeszéléseket tartalmaz, melyeket az évek során átírhattak és megszépíthettek olyan emberek, akik nem Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét követték.
English
Mely hasonlóságokra mutathatunk rá a Gilgames-eposzban és a Bibliában feljegyzett özönvíz között?
