Kérdés
Góliát valóban egy volt a nefilimek közül?
Válasz
Hogy pontosan kik és mik voltak a nefilimek, az vita tárgyát képezi. A Biblia feljegyzése szerint az özönvíz előtt léteztek nefilimek, akik "az Isten fiai" és "az emberek leányai"-nak leszármazottai voltak (lásd 1Mózes 6:1-4). Ezen igeszakasz helyes értelmezése megosztja a szellemeket. A konkrét "génállományuktól" függetlenül úgy tűnik, hogy a nefilimek rendkívüliek voltak, hiszen mindannyian el kellett volna pusztuljanak az özönvízben, amelyet csak Noé és szűkebb családja élt túl. A Biblia szövege viszont egyértelműen rámutat arra, hogy a nefilimek az özönvíz után is léteztek - "...valának a földön abban az időben, sőt még azután is...", vagyis az özönvíz után is (1Mózes 6:4).
Ha a nefilimek a szó szoros értelmében vett óriás termetű harcos emberek voltak az özönvíz előtt, akkor az is kézenfekvő, hogy az özönvíz után létezett óriás termetű harcosokat is nefilimeknek nevezték. Párhuzamot leginkább talán modern korunk "szuperhőseivel" lehet vonni. Mindenki tudja, hogy Superman, Pókember, és Wonder Woman valójában nem is léteznek, a szuperhősök modern mitológiája mára azonban már átitatta a kollektív tudatunkat. Amikor időnként egy rendőr, egy tűzoltó, vagy a fegyveres erők egyik tagja valamilyen rendkívül hősies tett visz véghez, és valami különösen veszélyes mentőakciót hajt végre, a média az illetőt adott esetben "valós életbeli szuperhős"-ként címkézi fel. Az egyes hírmédiumok ezzel persze nem azt akarják kifejezni, hogy a szóban forgó személy valóban emberfeletti képességekkel rendelkezik, hanem inkább azt, hogy tettei olyannyira túlmutatnak hétköznapin, hogy az ilyen ember már-már a köztudatban megszilárdult mitológiai alakokra hasonlít jobban, sem mint egy közönséges halandóra. Ezen oktulajdonítási folyamat végbementét az Ószövetségben említett időkben sem tudjuk kizárni: meglehet, hogy valahányszor az emberek egy kivételesen hősies harcosra találtak, "nefilimnek" kezdték nevezni, anélkül, hogy ez a címke feltétlenül azt jelentette volna, hogy az adott személy az 1Mózes 6. fejezetében említett "Isten fiai" testi utódja. Ez magyarázhatja, hogy az özönvíz után az óriásokat - avagy a félelmetesen nagy és kegyetlen harcosokat - nefilimeknek nevezték.
Mózes negyedik könyvében Mózes tizenkét kémet küld ki Kánaán földjére, vagyis az Ígéret földjére. A visszatért kémek mindegyike egybehangzóan azt jelentette, hogy a föld jó, és bőséges terméssel rendelkezik, tízen közülük azonban mégis attól féltek, hogy Izráel biztosan nem fogja tudni birtokba venni a földet az ott élő emberek miatt. Így számoltak be a látottakról: "...Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll. És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk" (4Mózes 13:32-33). Itt a nefilimeket Anák fiaiként említik, és különösen nagy termetű emberekkel - óriásokkal - azonosítják őket. Az erre adott legjobb magyarázatnak az tűnik, hogy a nefilim szó, vagyis az "óriás harcos" félig-meddig állandósult szókapcsolattá, kifejezéssé vált. Elképzelhető, hogy a kifejezésnek rejtélyes felhangjai is voltak, hasonlóan a modern monster (szörnyeteg) szóhoz, amely utalhat arra, hogy egy szénsavas ital felszabadítja az emberben rejlő szörnyet - annak szörnyűséges erejével együtt - , de a gigantikus méret kifejezésére is használható, mint pl. a monster truckok roncsderbijének hazánkban is ismert cirkuszi időmúlatójára. A monster, azaz szörny szó eredeti jelentése valamilyen abnormális vagy félelmetes teremtményre vonatkozik. A nefilim szót illető korlátozott ismereteinket figyelembe véve a legtöbb, amit mondhatunk, az, hogy úgy tűnik, a nefilimek gigantikus, rejtélyes harcosok voltak, akiknek származása homályba vész. Az őket szemlélő emberek számára természetellenesek nagynak, vadnak, és félelmetesnek tűntek.
Az óriások közül Góliát a leghírhedtebb, bár a Biblia egyszer sem használja személye kapcsán a nefilim szót. Góliát kihívta Izráel seregeit, de csak Dávid volt elég bátor, hogy harcba szálljon vele (hiszen teljes szívből bízott Istenben). Góliát megjelenését ekképp írják le: "Fején rézsisak volt, öltözete pikkelyes páncél, páncélja ötezer sekel súlyú rézből volt. Lábán rézvért és vállán rézdárda volt. Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt..." (1Sámuel 17:5-7; MBT). Az itt említett ókori mértékegységeket az egyes újabb fordítások lábjegyzetében található mankók segítségével a következőképp válthatjuk át: Góliát magassága körülbelül 296-300 cm volt. A bronz páncélja több, mint 56 kg-ot nyomott, és csak lándzsájának hegye közel 7 kg súlyú volt. Góliát, mint az ismert, Dávid keze által lelte halálát. Isten ugyanis erősebb az óriásoknál - még akkor is, ha csak egy serdülő srácot ruház fel erejével.
Sámuel második könyvének 21. fejezetében több óriás filiszteus harcos haláláról olvashatunk, akik az Ige bizonysága szerint mind a gáti refaimok leszármazottai voltak. (Mivel az egyik férfi Góliát testvéreként kerül említésre, így okkal feltételezhetjük, hogy Góliát is a refaimok magvából való volt): "Ezután ismét háborút kezdének a Filiszteusok Izráel ellen; és elméne Dávid az ő szolgáival együtt, és harczolának a Filiszteusok ellen, annyira, hogy Dávid elfárada. Akkor Jisbi Bénób, ki az óriások maradékából való vala (kinek kopjavasa háromszáz rézsiklust nyomott, és új hadi szerszámmal volt felövezve), elhatározá magában, hogy megöli Dávidot; De Abisai, Sérujának fia segített néki és általüté a Filiszteust és megölé. Akkor esküvéssel fogadák néki a Dávid szolgái, ezt mondván: Soha többé velünk hadba nem jössz, hogy az Izráelnek szövétnekét el ne oltsad" (15-17. igeversek).
Az idő folyamán a filiszteusokkal vívott további csatákban Ráfa (a refaimok ősatyja) további három leszármazottját is megölték: Sáfot, Góliát testvérét, "...kinek kopjanyele olyan vala, mint a szövőknek zugolyfája..."; és "...volt ott egy nagy termetű férfi, kinek kezein és lábain hat-hat ujjai valának, azaz mindenestől huszonnégy, és ez is óriástól származott vala" (18-22. igevers). Mindezen harcosok Góliát rokonságából származtak, mégsem nevezik egyiket sem nefilimnek.
A Szentírás néhány más óriást is említ. Óg, Básán királya hatalmas termetű ember volt, akinek, ennek megfelelően, fekvőhelye is óriási nagy volt (lásd 5Mózes 3:11). Dávid egyik nagy vitéze, Benájá, "...ölte meg Moáb két oroszlánját, és ő méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idő volt. Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövő zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával, s kiragadá az Égyiptombeli ember kezéből a dárdát, és saját dárdájával általveré" (1Krónikák 11:22-23). Bár azt nem tudjuk, hogy pontosan milyen vastag volt az ezen igehelyeken többször is említett zugolyfa, azaz a szövőszék tartófája, az viszont biztos, hogy elég erős és vastag kellett legyen ahhoz, hogy bírja a szövés közbeni igénybevételt. Abból pedig, ahogyan óriás harcosokkal kapcsolatban használják, arra következtethetünk, hogy elég nagy lehetett.
A GuinnessWorldRecords.com szerint az 1918-ban született Robert Wadlow volt az újkori történelem legmagasabb embere. Ő valamivel több mint 2,7 méter magas volt ("The Tallest Man Ever," 2020.5.26-as adat). Ő és vele együtt sok egyéb modern "óriás" azonban olyan egészségügyi problémákkal küzdött, amelyek következtében nem lettek volna éppen jó "harcosok". A náluk kisebb, de az átlagemberekhez mérten még mindig óriás termetű emberek, még például képesek profi sportot űzni. Több olyan NBA-kosárlabdázó is volt, aki 230 cm fölött volt. Az amerikai foci-játékosok között is jószerivel találunk olyanokat, akik 2 méternél is magasabbak, és súlyuk meghaladja a 160 kg-ot. A profi birkózásnak is volt néhány óriása, köztük Andre the Giant, aki 225 cm magas volt és több mint 220 kg-ot nyomott. Nagyon is lehetséges, hogy a letűnt korokban lényegesen nagyobb volt az emberi génállomány varianciája, aminek következtében még nagyobb óriások születtek, mint amilyenek ma is vannak közöttünk.
Góliát nagy valószínűséggel nem ember és bukott angyal leszármazottja volt, ennek megfelelően pedig egyszer sem nevezik nefilimnek; minden esetre ádáz, óriás harcos volt, így a korabeli filiszteusok vagy izraeliták szavajárásában akár "modern nefilim"-ként is szerepelhetett (volna).
English
Góliát valóban egy volt a nefilimek közül?
