Kérdés
Honnan tudhatom, hogy Isten üzent nekem valamit?
Válasz
Imádkozz, különösen akkor, amikor nem vagy biztos Isten akaratában. „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja" Jakab 1:5). „Légy csendben, és várj az Úrra" (Zsoltárok 37:7). Ha nem tudod, mit kérj, nyugodtan vonatkoztasd magadra az ilyen verseket, mint „Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem" (Zsoltárok 143:8) vagy „Vezess hűségesen, és taníts engem" (Zsoltárok 25:5).
Isten elsősorban az igéje által vezet minket. „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre" (2Timóteus 3:16). Ha a Szentírás valamit megparancsol, akkor nem kell habozni és azon tűnődni, hogy vajon tényleg az-e Isten akarata. Isten annyira törődik velünk, hogy már adott nekünk egy egyszerű és világos útmutatót az élethez, a Bibliát. „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága" (Zsoltárok 119:105). „Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt" (Zsoltárok 19:7). „Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet" (Zsoltárok 119:9). Ugyanakkor Isten soha nem mond ellent önmagának, ezért soha nem kér olyasmire, ami ellentmondana a Szentírásnak. Soha nem fog arra kérni, hogy vétkezz. Soha nem fog olyasmire kérni, amit Jézus Krisztus nem tett volna meg. El kell merülnünk a Bibliában, hogy megtudjuk, milyen dolgok ütik meg Isten mércéjét. „Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva" (Józsué 1:8).
A keresztyéneknek rendelkezésükre áll a Szentlélek, aki segít megítélni, hogy mi (nem) Isten akarata az életünkre nézve. „…az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra" (János 16:13). Olykor a Szentlélek megzavarja a lelkiismeretünket, ha rossz döntést hozunk, vagy éppen békességet ad és bátorít, ha a jó döntés felé hajlunk. Még ha nem is lép érezhető módon közbe, tudhatjuk, hogy Ő mindig mindent kézben tart. Néha Isten úgy változtatja meg a körülményeket, hogy észre se vesszük a keze nyomát. „Az Úr vezet majd szüntelen" (Ézsaiás 58:11).
Ha Isten arra hív, hogy tégy meg egy hitbeli lépést, bátorítson a jelenléte. „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz" (Józsué 1:9). És ne feledd: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok" (1Péter 5:7). „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet" (Példabeszédek 3:5-6).
Egy dolgot azonban ne tegyünk: ne várjuk, hogy Isten hangját halljuk. Manapság egy veszélyes trend dívik, amelynek során az emberek az Úr szavára várnak azon kívül, amit a Bibliában már elmondott. „Az Úr azt mondta nekem..." – ez vált a tapasztalatok-vezérelte keresztyének mantrájává. Sajnos, az, amit az egyik embernek „mond", ellentmond annak, amit a másik embernek „mond", ezért ezek a biblián kívüli „kinyilatkoztatások" nagyon megosztónak bizonyultak, és gyülekezetet gyülekezet után romboltak le, mikor egyik ember tapasztalata elsőbbrendűvé vált a másikéval szemben. Ez káoszt szül, és senki sem húz hasznot belőle, csak Sátán, aki imádja, ha nézeteltérést okozhat a hívők között. Az ilyen kérdésekben Péter apostol példáját kell követnünk. Annak ellenére, hogy a hegyen megtapasztalhatta, amint a megdicsőült Krisztus Mózessel és Illéssel beszélget, Péter nem erre a tapasztalatra hagyatkozott, hanem azt hirdette: „Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek" (2Péter 1:18-19).
English
Honnan tudhatom, hogy Isten üzent nekem valamit?
