Kérdés
Mit jelent Isten jelenlétében lenni?
Válasz
A bukás előtt Ádám és Éva intim kapcsolatban élt Isten jelenlétében (1Mózes 3:8). Azóta a bűn megakadályozta, hogy fizikailag Isten jelenlétében lehessünk (2Mózes 33:20). Most csak a szent, bűntelen angyalok vannak fizikailag Isten jelenlétében (Lukács 1:19). De a Szentlélek lakozása révén a hívők Isten jelenlétében részesülnek (János 14:16-17, 23 15:4; 1Korinthus 2:10-16, Efezus 1:13-14), és ez a bennünk levő jelenlét csak az Úr Jézus Krisztusba vetett hit által valósul meg.
Abból tudjuk, hogy jelenlétében vagyunk, hogy engedelmeskedünk igéjének. „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket" (1Péter 2:9). Figyeljük meg, hogy Péter szerint „választott nemzetség… Isten tulajdonba vett népe" vagyunk. Ha az övéi vagyunk, akkor ne lenne-e jelen közöttünk? Soha nem bukhatunk el annyira, hogy elveszítsük Isten jelenlétének valóságát; soha nem vétkezhetünk annyit, hogy elveszítsük üdvösségünket; és soha nem süllyedhetünk olyan mélyre, hogy azzal elűzzük a Szentlelket. Bűnünkkel feldühíthetjük Istent, de az igazi hívők soha nem kerülnek ki Isten jelenlétéből. Habár soha nem veszíthetjük el Isten jelenlétének valóságát; elveszíthetjük annak az „érzését".
Időre időre Isten minden gyermeke elkerülhetetlenül úgy érzi magát, mint aki kikerült Isten jelenlétéből, akárcsak az a gazda, aki üzleti okokból egy időre elhagyta otthonát. Nem hagyta teljesen el a házat, hiszen akkor minden értékét magával vitte volna. De mivel minden bútort és vagyontárgyat otthagyott, nem azt jelenti-e, hogy ismét visszatér? Minden hívő számára ismerős a lelki sivárság időszaka, amikor talán az Úr úgy dönt, hogy próbára teszi a hitünket. Nem azért visz-e át a szenvedés rostáló tüzén, hogy jobban megtisztuljunk (Jób 23:10, 1Péter 1:7)?
A gyakorlati következménye Isten jelenlétének az öröm. Sok keresztyén azért tűnik komornak és lehangoltnak, mert hiányzik belőlük Isten jelenlétének érzése. Azok, akik engedelmességben és hitben az Úrral járnak, édes közösségben lehetnek vele. De az engedelmességből és bizalomból fakadó édes közösség érzése nem múlandó. Megerősít minket, különösen a próbák idején, hiszen „az Úr előtt való öröm erőt ad" nekünk (Nehémiás 8:10). Jakab, az Úr testvére ezt írja: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek", mert a próba hitet és állhatatosságot eredményez (Jakab 1:2-3). Ha a próbák idején állhatatosak vagyunk, bebizonyítva magunknak és másoknak, hogy a hitünk valódi, Isten jelenlétének érzése megnő bennünk, akárcsak az örömé.
Dávid olyan örömről beszél, amelyet csak az igaz ismerhet (Zsoltárok 16:11): egy olyan örömről, amely csak ízelítője egy sokkal nagyobb és örökkévaló örömnek, amelyet akkor fogunk megtapasztalni, amikor meglátjuk az Úr arcát az eljövendő dicsőségben.
English
Mit jelent Isten jelenlétében lenni?
