Kérdés
Isten megbünteti-e, ha bűnt követünk el?
Válasz
Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, először is különbséget kell tennünk a büntetés és fegyelmezés között. A Jézusban hívők minden – múlt-, jelen- és jövőbeli – bűne már elnyerte a büntetését a kereszten. A keresztyének soha nem fognak büntetésben részesülni a bűneik miatt. A bűneikért már egyszer s mindenkorra ki lett fizetve a büntetés. „Ezért már nem fenyegeti büntető ítélet azokat, akik a Krisztus Jézusban élnek" (Róma 8:1). Amikor Isten ránk tekint, Krisztus áldozatának köszönhetően Isten a Krisztus igazságosságát látja bennünk. Jézussal a bűneinket is felszegezték a keresztre, és soha nem fogunk miattuk büntetést kapni.
Azonban a bűn, amely az életünkben marad, néha Isten fegyelmezését vonja maga után. Ha folyamatosan bűnben élünk, és nem akarunk elfordulni a bűntől, Isten meg fog fegyelmezni. Ha nem tenné, akkor nem lenne szerető és törődő Atya. Ahogy mi is fegyelmezzük gyermekeinket az ő érdekükben, úgy igazítja helyre szeretetteljesen a mennyei Atya is a gyermekeit a saját érdekükben. A Zsidók 12:7-13-ban ez áll: „Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa."
A fegyelmezés által fordítja tehát Isten a gyermekeit a lázadástól az engedelmesség felé. A fegyelmezés felnyitja a szemünket, hogy jobban Isten dolgaira tudjunk figyelni. Ahogy Dávid király mondta a 32. zsoltárban, a fegyelmezés bűnbánatra és megtérésre indít, hogy elhagyjuk a még meglévő bűnünket. Ebben az értelemben a fegyelmezés tisztító hatású. Ugyanakkor egy növekedési katalizátor is. Minél jobban megismerjük Istent, annál jobban megértjük, hogy mit vár el tőlünk. A fegyelmezés lehetőséget ad számunkra, hogy tanuljunk, és a Krisztus hasonlatosságára formálódjunk (Róma 12:1-2). A fegyelmezés jó dolog!
Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy amíg a földön vagyunk, a bűn állandóan jelen van az életünkben (Róma 3:10, 23). Ezért nemcsak Isten fegyelmezésével kell szembenéznünk az engedetlenségünk miatt, hanem a bűn természetes következményeivel is. Ha egy hívő ellop valamit, Isten megbocsát neki és megtisztítja a lopásból, és helyreállítja a kapcsolatot maga és a megtérő bűnös között. A társadalomban azonban a lopásnak komoly következményei lehetnek, mint pl. bírság vagy éppen bebörtönzés. Ezek a bűn természetes következményei, és el kell őket viselni. De Isten még ezeket a következményeket is fel tudja használni, hogy növelje a hitünket és dicsőséget szerezzen magának.
English
Isten megbünteti-e, ha bűnt követünk el?
