Kérdés
Mi Isten valódi megtapasztalásának a nyitja?
Válasz
Noha keresztyén körökben igen elterjedt, „Isten megtapasztalásának” fogalma nem található meg konkrétan a Szentírásban. Számos parancsot találunk a Szentírásban arra, hogy miként viszonyuljunk Istenhez, de Isten megtapasztalása nem tartozik közéjük. Teljes szívünkből szeretnünk kell Őt (5Mózes 6:5), engedelmeskednünk kell neki (5Mózes 27:10, 1János 5:2), bíznunk kell benne (János 14:1), félnünk kell Őt (Prédikátor 12:13, 1Péter 2:17), stb. De a Biblia sehol sem mondja, hogy tapasztaljuk meg Istent. Az egyik szótár szerint megtapasztalni annyi, mint 1) részt venni valamiben, átesni valamin, 2) érzelmileg vagy esztétikailag meghatódni valamitől, és 3) tapasztalat révén tanulni.
Mit jelent tehát megtapasztalni Istent, és hogyan valósíthatjuk meg? Ha a szótári meghatározásból kiindulva összerakjuk a megtapasztalás jelentését, és alkalmazzuk az Istennel való kapcsolatunkra, akkor valami ilyesmit kapunk: részt venni Isten természetében, meghatódni tőle, és megismerés révén tanulni róla.
Mielőtt bármilyen formában részesülhetnénk Isten természetéből, teljesen tudatosítanunk kell két belső konfliktust. Először, mindnyájan reménytelen bűnösök vagyunk egy veremben, amelyből nem tudunk a saját erőfeszítéseink révén kimászni (Róma 3:12). Másodszor, semmit nem tehetünk, ami elfogadható lenne a Mindenható Isten előtt: sem az adakozás a szegényeknek, sem az önkéntes munka, sem a templomba járás, semmi (Ézsaiás 64:6). A Szentírásból megtudjuk, hogy ahhoz, hogy ezeket a konfliktusokat feloldjuk, szívünkben el kell fogadnunk Jézus Krisztust Urunknak és Megváltónknak, és át kell adnunk az életünket neki. Csak akkor lesznek szavaink és tetteink elfogadhatóak Isten előtt (2Korinthus 12:9-10). A kulcs tehát Isten megtapasztalásához az, hogy „isteni természet részeseivé” leszünk (2Péter 1:4), ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha hiszünk Krisztusnak a bűneinkért a kereszten kiontott vérében.
A meghatározás második része szerint Isten megtapasztalása azt jelenti, hogy meghatódunk, megindulunk tőle. Az isteni indíttatás az ember lelkében a Szentlélek munkája. Kezdve a teremtés legelejétől, amikor az Isten Lelke a vizek felett lebegett (1Mózes 1:2), a Lélek munkájáig a hitetlenek szívében, mely során Krisztushoz vonzza őket, a Lélek aktívan dolgozik azon, hogy megindítson minket. Isten arra indít, hogy közelebb kerüljünk hozzá hitben (János 6:44). A Lélek arra indít, hogy megvalljuk bűneinket és Megváltó iránti szükségünket (János 16:7-9), a hívőket pedig igazgatja, vezeti, vigasztalja és befolyásolja, illetve a Lélek gyümölcsét termi bennük (Galata 5:22-23). Ezen kívül a Lélek indította a Biblia mind a 66 könyvének a szerzőjét, hogy pontosan lejegyezzék, amit a szívükbe és elméjükbe lehelt (2Péter 1:21), és a Szentírás által úgy munkálkodik bennünk, hogy bizonyosságot szerezzen a lelkünk, hogy Isten gyermekei vagyunk (Róma 8:16).
Isten megtapasztalásának harmadik eleme egy életen át tartó megismerési folyamat, mely során olyan bensőségesen megismerkedünk vele, hogy örömmel átadjuk az életünket neki, mivel ismerjük Őt és teljesen megbízunk benne. Ebbe beletartozik az is, hogy megismerjük hűségét, jóságát, szentségét, igazságosságát, változhatatlanságát, mindenhatóságát és szuverenitását minden körülmény felett. Isten megtapasztalásának egyik nagyon örömteli része a szeretetének az intim megtapasztalása. A Biblia azt mondja, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Miközben megtapasztaljuk szeretetét, elkezdhetjük megosztani a krisztusi szeretetet másokkal, helyzettől függetlenül, ami aztán még több szeretet szül, ahogy mások megtapasztalják Isten szeretetét általunk.
Isten megtapasztalásának a kulcsa tehát nem egy érzelmi feltöltődés vagy „élmény” utáni várakozás, hanem egy életen át tartó folyamat, amely során a megszentelő Szentlélek indíttatására Krisztusban Istenhez tartozunk, és a megismerésében növekedünk.
English
Mi Isten valódi megtapasztalásának a nyitja?
