Kérdés
Mi Jeruzsálem Keleti kapujának jelentősége?
Válasz
Jeruzsálem óvárosát egybefüggő kőfal veszi körül, amit nyolc nagy kapu tagol. Az óramutató járásával ellentétes irányban a legészakibb kaputól, a Heródes kaputól, haladva sorrendjük a következő: Damaszkuszi kapu, Új kapu, Jaffai kapu, Sion kapu, Szemét kapu, Keleti kapu és Oroszlános kapu. A Keleti kapu, amely a Kidron-völgy irányába az Olajfák hegyére néz, abban a tekintetben is egyedülálló, hogy teljesen el van torlaszolva. Egyes Biblia-kommentátorok a Keleti kapu lezárását konkrét bibliai prófécia beteljesedésének tekintik.
Jeruzsálem Keleti kapuját Arany kapunak vagy Szép Kapunak is nevezik (Apostolok Cselekedetei 3:2). A héber neve Sha'ar Harahamim, azaz az "Irgalom kapuja". Jelenleg ez a legrégebbi kapu az óvárosban, mely a Kr. u. 6. vagy 7. században épült. Ez az a kapu, amely legközvetlenebb utat biztosít a Templomhegyhez — ha át lehetne haladni a Keleti Kapu szemöldökfája alatt, akkor nagyon közel kerülnénk ahhoz a helyhez, ahol a zsidó templom állt. Amikor Jézus, Máté evangéliumának 21. fejezete szerint, az Olajfák hegye felől lépett be Jeruzsálembe, egy olyan kapun haladt át, amely ugyanazon a helyen volt, ahol jelenleg a Keleti kapu-, vagy más nevén az Aranykapu áll.
A Keleti kaput Kr. u. 1540-41-ben az Oszmán Birodalom szultánja, Nagy Szulejmán parancsára zárták le. Úgy tartják, hogy a Keleti kapu bezárásának az volt a fő oka, hogy megakadályozzák a zsidó Messiás bejutását Jeruzsálembe. A zsidó hagyomány szerint ugyanis a Messiás a Keleti kapun fog áthaladni, mikor hatalomra lép. A muszlim Szulejmán kb. öt méter vastagságú cementfallal próbálta meghiúsítani a Messiás terveit. A Keleti kapu tehát már közel 500 éve le van zárva.
Jeruzsálem Keleti kapujának eltorlaszolására a bibliai próféciák tanulmányozói közül (már akkor is) sokan felkapták a fejüket. Ezékiel próféta ihletett könyve ugyanis többször is említést tesz egy keletre néző kapuról. Az Ezékiel 10:18-19-ben a próféta annak lesz tanúja, amint az Úr dicsősége “...az Úr háza keleti kapujának bejáratánál...” elhagyja a templomot; Isten dicsősége ezután a várostól keletre, az Olajfák hegye felé halad (Ezékiel 11:23). Később Ezékiel azt látja, amint az Úr dicsősége a “...napkelet felé” néző kapun keresztül tér vissza a templomba (Ezékiel 43:1-5).
Eztán az Ezékiel 44:1-2 igerészben egy lezárt kapuról olvasunk: “És visszavitt engem a szenthely külső kapujának útjára, mely keletre néz vala; és az zárva volt. És monda nékem az Úr: Ez a kapu be lesz zárva, meg nem nyílik és senki rajta be nem megy, mert az Úr, az Izráel Istene ment be rajta, azért be lesz zárva.” Az Ezékiel 46:12 igeversből az is kiderül, hogy egy konkrét személy, a “fejedelem”, majd a Keleti kapun keresztül lép be: “Továbbá, mikor a fejedelem szabad akaratból tesz égőáldozatot...az Úrnak, nyissák ki néki a kaput, mely napkeletre néz...és azután menjen ki, és zárják be a kaput kimenése után.”
Az Ezékiel könyvében található fenti igerészeket egyesek úgy értelmezik, hogy azok az Úr Jézus Krisztusra utalnak. Nézetük szerint a templomot betöltő dicsőség visszatérése azonos az Ő diadalmas bevonulásának eseményével (Ezékiel 43:2; Máté 21:1-11). Azon parancs profetikus beteljesülését, mely szerint a kaput véglegesen be kell zárni, mert az Úr belépett rajta (Ezékiel 44:2), a Keleti kapu Kr. u. 1540-es (mohamedánok általi) befalazásában látják. A “fejedelem” pedig, akinek a kapu megnyittatik (Ezékiel 46:12), maga Jézus Krisztus, amint a második eljövetelekor a Béke Fejedelmeként tér vissza az Olajfák hegyére (Zakariás 14:4), és az újra megnyitott Keleti kapun keresztül vonul be Jeruzsálembe – állítják.
Ez az értelmezés népszerű, így sok nagyívű találgatáshoz vezet(ett) azt illetően, hogy hogyan és mikor nyitják majd meg a Keleti kaput. Ezen interpretáció kapcsán azonban felmerül néhány szövegértelmezési probléma.
Mindenekelőtt igencsak aggályos az Ezékiel jövendölésében említett “...napkelet felé” néző kaput Jeruzsálem óvárosának Keleti kapujával azonosítani. Ezékiel kifejezetten arról tudósít, hogy a kapu, amelyet látott, “...a szenthely külső kapujának...” útján volt (Ezékiel 44:1), a próféta tehát a templomudvar-, nem pedig a város kapujáról beszél.
Aztán ott van még az is, hogy Jeruzsálem Keleti kapuja nem azonos azzal a kapuval, amelyen Jézus első bevonulásakor szamárháton áthaladt. A napjainkban is álló Keleti kapu csak évszázadokkal Krisztus kora után épült. Az a kapu, amelyet még Nehémiás épített újra (melynek eredetije valószínűleg Salamon idejéből származik), ma már föld alatt-, vagyis a jelenlegi kapu alatt van, amint azt a régész, James Fleming, 1969-ben dokumentálta. Jézus tehát az alsó (ma már föld alatti) kapun keresztül léphetett be Jeruzsálembe Kr. u. 30 körül.
Mindezek mellett azt sem feledhetjük, hogy a templom, amelyet Ezékiel lát (Ezékiel 40-47. fejezet), nem ugyanaz a templom, amelyben Jézus járt, továbbá az általa leírt Jeruzsálem egészen más, mint Jeruzsálem ma ismert óvárosa. Az Ezékiel ihletett könyvében felmért ezeréves templom (azaz a harmadik templom) lényegesen nagyobb, mint az első kettő, ráadásul Jézus ezeréves országlása alatt Jeruzsálemnek tizenkét kapuja lesz, nem pedig nyolc (Ezékiel 48:30–35).
Végül, de korántsem utolsó sorban, az Ezékiel könyvének 46. fejezetében szereplő "fejedelem" valójában nem is a Messiás. Ez a személy sokkal inkább Jeruzsálem felvigyázója az ezeréves királyság idején. Ő tehát nem Jézus, de Jézus fennhatósága alatt áll, Őt szolgálja. Abból is tudjuk, hogy ez a fejedelem nem maga az Úr, hogy bűnért való áldozatot kell bemutatnia önmagáért és a népért: “És a fejedelem azon a napon áldozzék ő magáért és a föld egész népéért egy bikával, bűnért való áldozatul” (Ezékiel 45:22). Bárki is legyen tehát ez a fejedelem, ő egy hozzánk hasonló, eredendően bűnös természetű ember, akinek bűneiért engesztelést kell szereznie.
Összefoglalásképpen tehát azt mondhatjuk, hogy az Ezékiel által leírt “...napkelet felé” néző kapu nem azonos a ma álló Keleti kapuval, amely Jeruzsálem régi városfalán helyezkedik el. A jelenlegi (bepecsételt, azaz bezárt) kapu Krisztus idejében még nem létezett, így az Úr soha nem is léphetett be rajta. A korábbi Keleti kapu (amelyen Jézus valóban áthaladt) a jelenkori talajszint alatt található, továbbá annak jellemzése sem egyeztethető össze az Ezékiel 40-42. fejezeteiben bemutatott jövőbeli templomegyüttes részletes leírásával.
Okkal feltételezhetjük tehát, hogy az Ezékiel 44. fejezetében szereplő Keleti kapu a jövőbeli ezeréves templomkomplexum része lesz, mely még nem épült meg.
Akkor viszont hogyan értelmezhetjük Isten dicsőségének távozását és eljövetelét, valamint a Keleti kapu bezárását Ezékiel próféciájában? Például ekképp: A próféta könyvének 10. fejezetében azt látja, hogy az Úr dicsősége a nép megkövéredett szívének gonoszsága miatt hagyja el a templomot — itt azonban az első templomról van szó, amelyet Kr. e. 586-ban a babilóniaiak pusztítottak el. Később, a 43. fejezetben, Ezékiel annak is szemtanúja lesz, amint a Isten dicsősége visszatér a templomba — ez már az ezeréves királyság új, kibővített temploma. A 44. fejezetben az Úr így szól Ezékielhez: “...Ez a kapu be lesz zárva, meg nem nyílik és senki rajta be nem megy, mert az Úr, az Izráel Istene ment be rajta, azért be lesz zárva” (2. vers). Más szóval a millenniumban az Úr dicsősége már nem fog eltávozni a templomból. A korábbi (kelet felé való) kijárat sugárútja el van zárva: ez az Úr saját népe között való állandó jelenlétét jelképezi. A Keleti kapu csak szombaton (azaz Szabbath napján) és újholdkor nyílik majd meg, hogy a fejedelem (aki nem azonos Krisztussal) papi szolgálata lehetővé váljon (Ezékiel 46:1-2).
English
Mi Jeruzsálem Keleti kapujának jelentősége?
