Kérdés
Mit jelent a János 1:1 és 14, amelyben azt olvassuk, hogy Jézus Isten igéje?
Válasz
Ahhoz, hogy ezt kérdést megválaszolhassuk, először meg kell értenünk, miért írta János ezt az evangéliumot. A célja világosan megfogalmazódik a János 20:30-31-ben: „Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében." Jánosnak az volt a célja, hogy az evangélium olvasóinak bemutassa Jézus Krisztust, hogy ki volt ő (a testet öltött Isten), és mit tett. János egyetlen célja az volt, hogy az emberek hittel elfogadják Krisztus megváltó munkáját. Ha ezt megértjük, azt is jobban értjük, miért „ige"-ként mutatja be Jézust a János 1:1-ben.
Amikor azzal indít, hogy „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige", János egy olyan fogalmat használ, amelyet a zsidó és a pogány hallgatóság egyaránt ismert. Az igének fordított görög szó a logos, és abban a korban széles körben használták mind a görög filozófiában, mind a zsidó gondolkodásban. Például az Ószövetségben Isten igéjét (szavát) gyakran Isten akaratának az eszközének tartották (Zsoltárok 33:6, 107:20, 119:89, 147:15-18). Ezért amikor János „ige"-ként mutatja be Jézust, bizonyos értelemben emlékezteti őket az Ószövetségre, ahol a logos vagy az ige (szó) kapcsolatban állt Isten kinyilatkoztatásának a megszemélyesítésével. A görög filozófiában a logos szóval arra a közvetítő közegre utaltak, amely révén Isten megteremtette az anyagi világot és kommunikált vele. A görög világnézetben a logos egy fajta hidat jelképezett a transzcendens Isten és az anyagi világ között. Ezért a logos szó a görög olvasókat arra az eszközre emlékeztette, amely összekötötte Istent a világgal.
Alapjában véve tehát, amikor János a logos szóval mutatja be Jézust, egy olyan kifejezést használ, amely a korabeli zsidók és pogányok számára egyaránt ismerős volt, és ezt használja kiindulási pontként, hogy Jézus Krisztust bemutassa nekik. De János túllép a logos addig ismert fogalmán, és nemcsak egy közvetítő közegként utal Jézus Krisztusra, mint ahogy azt a görög felfogás sugallta, hanem egy személyes, teljesen isteni és mégis teljesen emberi lényre. Sőt, Krisztus nem pusztán Isten kinyilatkoztatásának megszemélyesítője, ahogy a zsidók gondolták volna, hanem maga Isten megjelenése testben, és ezért jegyzi le János Jézusnak a Fülöphöz intézett szavait: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát ?" (János 14:9). A logos vagy ige szó használatával (János 1:1) János egy olyan fogalmat használ, amelyet a hallgatói ismertek, és ez által az igazi logost mutatja be, Jézus Krisztust, Isten élő igéjét, aki teljesen Isten és mégis teljesen ember, és aki azért jött, hogy bemutassa az Atyát az embereknek, és megváltsa mindazokat a bűneikből, akik benne hisznek.
English
Mit jelent a János 1:1 és 14, amelyben azt olvassuk, hogy Jézus Isten igéje?