Kérdés
Mit jelent az, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált?
Válasz
Jézus halál feletti diadalmas győzelme a feltámadás csodáját hirdeti. Jézus Krisztus halott volt, de immáron örökkön örökké él (lásd Jelenések 1:18). “Jézus legyőzte a halált” – ebben a négy szóban össze lehet foglalni a bibliahű keresztény hit, és a világ összes vallása közti különbséget. Kerek e földön nem létezett soha olyan vallási-, vagy egyéb vezető, aki megjövendölte volna saját halálát, annak pontos körülményeit, és az azt követő feltámadását (Máté 16:21), aki saját magáról szóló kijelentéseit és tanítását a feltámadása még be nem következett eseményére alapozta (János 2:18-22; Máté 27:40), és aki végül maradéktalanul be is igazolta jövendölését (Lukács 24:6).
A történelemben Jézus Urunk feltámadása jelöli azt a legelső alkalmat, melynek során valaki az örök életre támadt fel a halálból. Mások, akik az Ige hű bizonysága szerint a testi feltámadás kegyelmében részesültek, földi életük napjainak beteltével megint teljesen szokványos testi halált haltak (lásd 1.Királyok 17:17–24; 2.Királyok 4:32–37; Márk 5:39–42; János 11:38–44). Jézus feltámadása ezzel szemben a halál feletti teljes és valós győzelmet jelenti. Isten Szent Fiaként, Jézus egyszer és minden korra diadalmaskodott a halál minden erőssége felett. Péter apostol így tanított erről a Szent Lélek által: “... a halál fájdalmait megoldván...lehetetlen volt néki attól fogvatartatnia” (Apostolok Cselekedetei 2:24). A feltámadott, diadalmas Krisztus pedig ma is így szól hozzánk: “...Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai” (Jelenések 1:17-18). Az iménti igében a kulcs a hatalom jelképeként áll, jelezve hogy Jézusnak a halál felett is korlátlan uralma van. Krisztus halál feletti maradandó győzelme a föld széléig (időbeli fogalom is), és azon túl, az egész örökkévalóságig kihat.
Krisztus azért győzedelmeskedhetett a halál felett, mert teljességgel bűntelen volt. A bűn közvetlen következményétől, a romlás és a halál átkától, mely az egész emberiségre és a teremtett világra kihatott, Isten világos szavakkal óvta az első emberpárt az Éden kertjében: “De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1.Mózes 2:17). A bűnbeesés napja óta a Rómabeliekhez írt levél 6:23 igerészében közölt igazság érvényesül: “Mert a bűn zsoldja halál”, vagyis a földi életnek nevezett szellemi csatatéren a bűn fizetsége a halál. Mivel azonban az Úr Jézus Krisztus teljesen bűntelen volt (1.Péter 2:22), ezért a halálnak se volt semmi hatalma felette. Ő önszántából áldozta fel életét bűneinkért. Minden bűntől mentes tökéletességéből pedig egyenesen következik feltámadása. “Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt” - mondta Jézus, mikor önmagában való életéről beszélt (János 10:17; János 5:26).
Jézus halál feletti diadalmának ténye örök következményeket hordoz számunkra. Az evangélium, vagyis Isten megváltó örömhíre, Jézus Krisztus halál feletti győzelmének biztos alapján áll. Feltámadás nélkül örömhír se létezik, sőt, valójában semmi reményünk se lehet: “Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok” (1.Korinthusbeliekhez 15:17). Krisztus azonban valósággal feltámadt, Vele együtt pedig mindazok a győzedelmes keresztény hívek, akik már általmentek “a halálból az életbe” (1.János 3:14). Jézus Urunk “...eltörölte a halált, világosságra hozta... az életet és halhatatlanságot az evangyéliom által” (2.Timótheushoz 1:10).
Jézus halál feletti diadalmának ténye egyben azt is jelenti, hogy minden Őbenne élő hívő az Ő győzelmében részesül (Rómabeliekhez 8:37). Krisztus “zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak” (1.Korinthusbeliekhez 15:20), vagyis Ő a legelső abban a nagy sokaságban, akik bár megízlelik a halált, de mégis feltámadnak. Mindenki, aki Őbenne “aludt el”, azaz halt meg, Jézushoz hasonlóan fel fog támadni. Jézus ma is ezzel az ígérettel bátorítja minden követőjét: “...mert én élek, ti is élni fogtok” (János 14:19).
Jézus halál feletti diadalmának ténye próféciák egész sorát teljesítette be. A zsoltáros ezekkel a szavakkal jövendölte meg a Messiás győzelmét az “utolsó ellenség”, a halál felett: “Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson” (Zsoltárok 16:10). Isten többi prófétája pedig azzal a reménnyel öntötték csordultig az Úr mindenkori népének poharát, hogy az Ítélő Istenünk egy dicső napon teljességgel eltörli a halált: “Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról...” (Ézsaiás 25:8), és “Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?!...” (Hóseás 13:14 vö. 1.Korinthusbeliekhez 15:54-55).
A halál Sátán leghatalmasabb és legrémisztőbb fegyvere, amit az ellenünk folytatott hadviselésében (lásd fentebb) bevet. Jézus azonban minden egyes gyámoltalan bűnös helyében diadalmaskodott a Sátán felett a kereszten, mindannyiunk győzelmét Ő vívta ki nekünk: “Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme” - mondta az Úr Jézus szellemében látva Sátán vereségének valóságát (János 12:31 vö. Kolossébeliekhez 2:15). Az üres sír harsogva hirdeti Jézus Krisztus győzelmét az ördög, és annak minden egyes eszköze-, így a halál felett is. Sátán, minden szentek vádlója, már semmilyen hatalommal se bír, már képtelen eredményesen kárhoztatni a hívő testvéreket. Hála Istennek teljesen biztos, hogy mi soha-örökké nem osztozunk az ő végső sorsában (Jelenések 12:9-11, 20:10, 14).
Mikor az Úr Jézus legyőzte a halált, akkor egyben a “halál fullánkját” is végleg kitépte (1.Korinthusbeliekhez 15:56), és saját életével fizette ki a bűneink összes tartozását. Ez azt jelenti, hogy a mi büntetésünket Ő már elhordozta, így Isten minket nem fog megítélni bűneink miatt. Az Úr nem csupán nagy irgalmát nyilvánította ki, hanem kegyelméből, mintegy ráadásként, Jézus Krisztus tökéletes és minden szennyfolttól mentes ruháját is magunkra ölthetjük, vagyis az Ő tökéletes igazságába öltözve állhatunk meg az Atya trónja előtt. Pontosan ezért lehet igaz reményünk és vigaszunk abban, hogy nekünk már “nem árt a második halál” (Jelenések 2:11), és hogy rajtunk “nincs hatalma a második halálnak” (Jelenések 20:6). A bűneinkért járó jogos halálbüntetésünket Krisztuson hajtották végre, Ő viszont halálával valósággal legyőzte a halált (Jelenések 20:14).
Hívőként “...felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett” (Rómabeliekhez 8:37). Ugyan mi szakaszthat el minket “Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban”? ”Sem halál, sem élet” – hangzik a határozott válasz (38. - 39. igevers). Jézus Urunk örök diadalmat vett a halál fölött, a lábnyomaiban járó hívek pedig ma is kőszikla-alapra találnak Isten Igéjében, azaz minden szóban, mely az Ő szájából származik: “Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal...“ (János 11:25-26).
English
Mit jelent az, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált?
