Kérdés
Volt Jézus valaha dühös?
Válasz
Amikor Jézus megtisztította a templomot a pénzváltóktól és állat-árusoktól, mély érzelmeket és dühöt tanúsított (Máté 21:12-13; Márk 11:15-18; János 2:13-22). A János 2:17 Jézus érzelmét az Isten háza iránti „féltő szeretet"-ként írja le. Haragja tiszta volt és teljesen jogos, mivel a háttérben az Isten szentsége és imádata iránti szeretet állt. Mivel ez a szentség és imádat forgott kockán, Jézus gyors és döntő lépést tett. Jézus egy másik alkalommal is dühös lett, mégpedig a kapernaumi zsinagógában. Amikor a farizeusok nem feleltek Jézus kérdésére, „haragosan végignézett rajtuk, és sajnálta őket szívük keménysége miatt" (Márk 3:5).
Gyakran úgy gondolunk a haragra, mint egy önző, pusztító érzésre, amelyet gyökerestől ki kellene irtanunk az életünkből. Mivel azonban olykor Jézus is dühös volt, azt jelenti, hogy maga a harag mint érzés amorális. Ez az Újszövetségben máshol is megjelenik. Az Efézus 4:26 arra int, hogy „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal". Nem az a parancs, hogy kerüljük el (vagy nyomjuk el vagy hagyjuk figyelmen kívül) a haragot, hanem hogy megfelelőképpen kezeljük még időben. Jézus haragját megjelenítő események alapján a következőket szűrhetjük le:
1) A haragot megfelelő indíték váltotta ki. Más szóval, Jézus a megfelelő okból lett dühös. Haragja nem pitiáner vitákból vagy a személye iránti sértésekből fakadt. Az önzés semmilyen formája nem volt jelen.
2) A haragja a megfelelő dologra irányult. Nem Istenre vagy mások „gyengeségére" haragudott, hanem a bűnös magatartásra és valódi igazságtalanságra.
3) A haragja a megfelelő kiegészítővel társult. A Márk 3:5-ben az áll, hogy haragja sajnálattal egészült ki a farizeusok hitetlensége miatt. Jézus haragja a farizeusok iránti szeretetéből és a lelki állapotuk iránti törődésből fakadt. A gyűlölettől és rosszindulattól távol állt.
4) A haragját megfelelően kordában tartotta. Jézus soha nem veszítette el a türelmét, még haragjában sem. A templom vezetői nem nézték jó szemmel a templom megtisztítását (Lukács 19:47), de Jézus mégsem követett el semmi bűnös dolgot. Uralkodott az érzelmei felett, nem pedig az érzelmei uralkodtak felette.
5) A haragja megfelelő ideig tartott. Nem engedte, hogy a haragja keserűséggé fajuljon, nem neheztelt rájuk. Minden helyzetben megfelelően járt el, és idejében kezelte a haragját.
6) A haragjának megfelelő eredménye lett. Jézus haragja az istenfélő tett elkerülhetetlen eredményét hozta. Haragját, akárcsak az érzelmeit, Isten igéje irányította, Jézus reakciója Isten akaratának tett eleget.
Amikor dühösek leszünk, gyakran elveszítjük a türelmünket, vagy nem a megfelelő dologra koncentrálunk. A fent említett pontok közül több területen is elbukunk. Ilyen az ember haragja, amelyről ezt olvassuk: „legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát" 1:19-20). Jézus nem emberi haragot tanúsított, hanem Isten tökéletes és igazságos felháborodását tükrözte.
English
Volt Jézus valaha dühös?
