Kérdés
Mi volt Jézus megkísértésének a jelentése és célja?
Válasz
Megkeresztelkedése után Jézus „viteték a Lélektől a pusztába Negyven napig, kísértetvén az ördög által" (Lukács 4:1-2). A pusztában a három kísértés arra irányult, hogy Jézus Istentől a Sátánhoz forduljon. Hasonló kísértést látunk a Máté 16:21-23-ban is, ahol a Sátán Péter révén megkísérti Jézust, hogy kerülje el a kereszthalált, amelyre hívatott. A Lukács 4:13 szerint a pusztai kísértések után Sátán „Egy ideig félreállt, és várta a kedvező alkalmat" (Egyszerű ford.), ami arra enged következtetni, hogy Sátán a későbbiekben is megkísértette Jézust, noha nem találunk erre vonatkozó feljegyzéseket. A lényeg az, hogy a többszöri kísértés ellenére Jézus nem vétkezett.
Abból az állításból, hogy „viteték a Lélektől a pusztába" nyilvánvaló, hogy Istennek célja volt azzal, hogy Jézus megkísértessen. Az egyik cél az volt, hogy lássuk, hogy olyan főpapunk van, aki együtt tud érezni velünk minden gyengeségünkben és erőtlenségünkben (Zsidók 4:15), mivel ő maga is megkísértetett minden területen, amelyen minket kísértés ér. Az Úr emberi természete lehetővé teszi számunkra, hogy együtt érezzen velünk a gyengeségeinkben, mert ő is átélte mindezt. „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek" (Zsidók 2:18). A kísértésnek fordított görög szó itt azt jelenti: próbának vetni alá. Ezért amikor az élet próbáinak vagyunk kitéve, biztosak lehetünk abban, hogy Jézus megért minket és együtt érez velünk, mert ő is szembesült ezekkel a próbákkal.
Jézus megkísértésében három mintát találunk, amely minden emberre vonatkozik. Az első kísértés a test kívánságaira vonatkozik (Máté 4:3-4), amelyek magukban foglalják a testi vágyak minden formáját. Az Úr éhes volt, és az ördög megkísértette, hogy változtassa a köveket kenyérré, de az Úr az 5Mózes 8:3-mal válaszolt. A második kísértés a büszkeséggel állt kapcsolatban (Máté 4:5-7), és itt a Sátán próbálta a Szentírás részeit használni Jézus ellen (Zsoltárok 91:11-12), de az Úr ismét a Szentírásból válaszolt (5Mózes 6:16), mondván, hogy nem lenne helyes, ha visszaélne a hatalmával.
A harmadik kísértés a szem kívánságaira vonatkozott (Máté 4:8-10), és ha lenne egyszerű módja a messiási feladat teljesítésének, anélkül, hogy el kellett volna szenvednie a kereszthalált, ami miatt eleve jött, az ez lett volna. Az ördög már uralta a világ országait (Efézus 2:2), de kész volt mindent Krisztusnak adni a hűségéért. A puszta gondolat is majdnem arra készteti az Úr isteni természetét, hogy elborzadjon, ezért élesen válaszol: „Az Urat, a te Istenedet imádd és csak neki szolgálj" (Máté 4:10, 5Mózes 6:13).
Mivel a testünk természeténél fogva gyenge, sok kísértésbe beleesünk, de olyan Istenünk van, aki nem hagy erőnk felett kísértetni, és aki biztosítja a kiutat számunkra (1Korinthus 10:13). Ezért győzedelmeskedhetünk a kísértés felett, és hálásak lehetünk az Úrnak, amiért megszabadít. Jézus pusztai tapasztalata segít megértenünk ezeket az általános kísértéseket, amelyek megakadályoznak abban, hogy hatékonyan szolgáljuk Istent.
Továbbá Jézus példájából látjuk, hogy miként kell válaszolnunk a kísértésre: a Szentírással. A gonosz erői számtalan kísértéssel bombáznak, de mindegyiknek ez a három dolog közül az egyik a lényege: a szem kívánsága, a test kívánsága vagy a büszkeség (1János 2:16). Csak akkor ismerhetjük fel és győzhetjük le ezeket a kísértéseket, ha átitatjuk a szívünket és elménket az igazsággal. A lelki harcokban a keresztyén katona fegyverzete pusztán egy támadófegyvert tartalmaz, éspedig a Lélek kardját, ami az Isten igéje (Efézus 6:17). Ha alaposan ismerjük a Bibliát, azzal kard kerül a kezünkbe, és ezáltal győzedelmeskedhetünk a kísértések felett.
English
Mi volt Jézus megkísértésének a jelentése és célja?
