Kérdés
Mit jelent Jézus neve? Mi a Jézus név jelentése?
Válasz
Ha létezett valaha is olyan név, ami óriási jelentőséggel bírt, akkor az minden bizonnyal Jézus Krisztus neve. Az élő Ige tanúsága szerint az Úr Jézus Krisztus neve "... minden név fölött való; hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké" (Filippibeliekhez 2:9-10). De vajon miért olyan hatalmas az Úr neve, és tulajdonképpen mit jelent valójában a Jézus név?
Jézus nevét, mely szó szerint azt jelenti, "Jahve megment", vagy "Jahve a megváltás", angyalok jelenítették meg Máriának és Józsefnek (Máté 1:21; Lukács 1:31). A név héber és arámi nyelvekből levezetett latin betűs változata a Jesua (itt-, és a továbbiakban magyar fonetikus írás szerint). Összetett szó lévén két szótő különthető el: a Já, ami nem más, mint a Jáhve név rövidítése, vagyis Izráel Istenének neve (2.Mózes 3:14), valamint az igeként használatos jáshá szó, ami azt jelenti, "megmenteni", "megváltani", "kimenteni".
Mivel a héber nyelv többnyire nem használ magánhangzókat, hanem előre meghatározott szabályok mentén-, nyelvtani punktuációk segítségével kapcsol magánhangzókat mássalhangzók mellé, így az Isten nevét alkotó betűket többféleképp is át lehet más nyelvekbe ültetni. Így lett a Jesua név egyik magyar átirata a Józsué. Mikor a nevet az eredeti héber szövegből a görög nyelv ún. koinonia változatára fordították, akkor a Jesua névből Ieszusz lett, amiből aztán a magyar Jézus szavunk is keletkezett. Mindennek tekintetében tehát kijelenthetjük, hogy a Jahve, Jesua, Jehosua, Jeshua, Józsué, és Jézus nevek, mind ugyanazt a személyt-, vagyis megváltó Istenünket jelölik. Ennek megfelelően tehát Ő "az Úr, Aki maga a megváltás", azaz "Jahve, Aki megvált".
A Kr.u. első századbeli Júdeában a Jézus egy igen népszerű és elterjedt név volt. Pontosan ezért hivatkozik a Szentírás "názáreti Jézus"-ként az Úrra, hogy szülővárosa – a galileabeli Názáret – alapján is megkülönböztesse Őt kortársaitól (Máté 21:11; Márk 1:24; Lukács 18:37; János 1:45; János 19:19; Apostolok Cselekedetei 2:22). A név viszonylag sűrű előfordulása ellenére Jézus neve különleges jelentőséggel bír. Isten ugyanis azzal az előremeghatározott, konkrét céllal küldte egyszülött Fiát a világba, hogy minden valaha létezett és születendő ember bűneit egyszeri halálával kompenzálja. Az Úr Jézus Krisztus mindenek fölött magasabb neve pontosan ezt a grandiózus mentőakciót fémjelzi. A világtörténelem eme legfontosabb eseményét számos ószövetségi történés vetíti előre, formai keretünk szétfeszítését kerülendő azonban csak a legnyilvánvalóbb említésére szorítkozunk. Az ószövetségi ihletett Szentírás igaz bizonysága szerint Jeshua/Józsué vezette győzelemre Isten választott népét a jelentős kánaánita túlerővel szemben. Az újszövetségi Ige-, valamint a kegyelemből kapott új és maradandó életünk pedig mind arról tanúskodnak, hogy az Úr Jézus a világ mocsarából kihívott remegő kicsiny nyáját önnön halála által vezette örök győzelemre a bűnnel és Sátán minden hatalmával szemben.
A Galátziabeliekhez írt levél 4:4-5 igerésze ma is így tanít minket: "Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot." Jó szolgaként, az Atyához mind halálig hű maradva, Önmagát az epeízű és ecetszagú végig megalázva, az Úr Jézus Krisztus egyetlen rábízott lelket sem veszített el. Ezzel egyben teljességre vitte az Atya által rátestált küldetését, és kimentett minket az örök szellemi halálból (János 3:17). Jézus neve azonban nem csupán ezt a magasztos küldetést jelöli (Jahve megment és megvált)-, hanem a világ Megváltójaként azonosítja Őt. A Jézus név hétköznapi jellege ugyanakkor azt is jól jelzi, hogy micsoda alázat és emberiesség lakozott Urunk keblében: Isten egyszülött Fia, Isten teljessége, minden mennyei dicsőségét letéve annyira megüresítette magát, hogy mindenben közönséges emberhez vált hasonlóvá (Filippibeliekhez 2:6-8).
Jézus neve azonban nem csupán a jelentése miatt fontos, hanem amiatt is, akit jelöl. Jézus Krisztus személye erővel és hatalommal teljes, neve pedig nyilvánvalóan szoros kapcsolatban áll személyével. Más nevekkel ellentétben Jézus nevével mennyei minőségét-, földi szolgálatát-, és mindenek felett álló természetét azonosítjuk. Ezekről a következő igerészek is bizonyságot tesznek.
Az ég alatt nem adatott más név, amely képes volna megváltani: "Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk " (Apostolok Cselekedetei 4:11–12; lásd még János 14:6; 20:31; Apostolok Cselekedetei 2:21; Jóel 2:32; 1.Korinthusbeliekhez 6:11; 1.János 2:12).
Bűneink bocsánatát csak Jézus Krisztus nevében nyerhetjük el: "Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne" (Apostolok Cselekedetei 10:43; lásd még Apostolok Cselekedetei 22:16).
A hívők Jézus Krisztus nevében keresztelkednek meg: "Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát" (Apostolok Cselekedetei 2:38; lásd még Máté 28:19; Apostolok Cselekedetei 8:12,15–16; 10:48; 19:5).
Jézus Krisztus neve által halandó embereken keresztül csodák és gyógyulások mentek végbe: "És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, a kit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára" (Apostolok Cselekedetei 3:16; lásd még verses 6–8, valamint Apostolok Cselekedetei 4:30).
Jézus ma is arra tanítja minden követőjét, hogy az Ő nevében imádkozzanak az Atyához. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Ő személyes felhatalmazásából folyamodhatunk fohászunkban Istenhez: "És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt" (János 14:13–14; lásd még János 15:16; 16:23–24).
Jézus teljességgel valóra váltotta a nevében foglalt isteni ígéretet. Jézus neve mindig emlékeinkbe idézi a feltámadott Krisztus szakadatlan jelenlétét, halál feletti hatalmát, valamint eljövetele célját. Az Úr minden nap afelől biztosít minket általa, hogy Isten kegyelemmel teljes szándéka szüntelenül az, hogy egy lélek se vesszen el menthetetlenül. Az Úr Jézus Krisztus (személyében) előbb elhozta Istent az emberiségnek, csak hogy aztán a saját vérén megváltott összes hívét az Atya színe elé vihesse. A Biblia újra és újra bizonyságot tesz arról, hogy az Isten nevét felhívó-, az Úr Jézus Krisztus nevében cselekedő emberek mindig Isten e világban megnyilvánuló hatalmát képviselték, már ha valóban a Szent Lélek vezénylete alatt álltak (hiszen a hosszú századok alatt rengeteg gaztettet követtek Isten nevében olyan emberek, akik Isten nevét méltatlanul felvéve biztos ítéletre pecsételték be magukat). A hívő ember teljes élete Jézus Krisztus nevének védernyeje alatt kell álljon (Kolossébeliekhez 3:17), hiszen csak akkor hozhatunk gyümölcsöket, ha Őbenne maradunk, csak így dicsőíthetjük Istent: "Hogy dicsőíttessék meg a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve ti bennetek, és ti is ő benne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből" (2.Thesszalonikabeliekhez 1:12).
English
Mit jelent Jézus neve? Mi a Jézus név jelentése?
