Kérdés
Mit jelent Jézus szeretetével szeretni?
Válasz
Az újjászületett hívő keresztény férfi és nő annyira szeretne Jézusra hasonlítani, amennyire csak lehet. A Jézushoz való hasonlósághoz persze az is hozzátartozik, hogy azzal a szeretettel kell szeretnünk, ahogyan Jézus szeret(ett). Isten kitűzött célja, hogy minél inkább Fia képmására formáljon minket (Rómabeliekhez 8:29). Jézus mindig és mindenben engedelmeskedett az Atyának (János 8:29), minden tekintetben tiszta volt (Zsidókhoz 4:15), és önzés nélkül szerette az embereket (Máté 9:36; 14:14). Meghagyta minden tanítványának, hogy úgy szeressék egymást, ahogyan ő szerette és szereti őket (János 13:34). Ez azonban – emberileg szólva – akadályokba ütközik. Jézus ugyanis azzal mutatta meg a világ minden embere iránti szeretetét, hogy mindannyiunkért meghalt. A szeretet eme megismételhetetlen aktusáról így szólt: "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért" (János 15:13). Mivel legtöbbünknek soha nem kell majd életét adnia embertársaiért, felmerül a kérdés, hogy vajon mit jelent úgy szeretni, mint Jézus?
A János 3:16 pontosan mutat rá, hogy mit jelent azzal a szeretettel szeretni, ahogyan Isten szeret: "...úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta..." Az Istentől való szeretet tehát hajlandó áldozatot hozni. Jézus szeretetével szeretni, azt is jelenti, hogy nem ragaszkodunk görcsösen ahhoz, ami a miénk. Hajlandóak vagyunk megválni a pénzüntől, az időnktől és a tulajdonunktól, hogy azokkal embertársainkat szolgáljuk. Felismerjük, hogy mindenünk, amink van, a mennyei Atyánktól kaptuk kölcsön, és felelősek vagyunk azért, hogy hogyan sáfárkodunk ezen javakkal (Máté 25:14-30). Ha módunkban áll, megadjuk az embereknek, amire szükségük van. Ha látjuk, hogy egy testvérünk szükséget szenved, és rendelkezésünkre áll az, amivel megsegíthetnénk, akkor kötelességünk megosztani vele azt, amink van (Jakab 2:15; 1.János 3:16-17).
Jézus kivételezés nélkül szeretett. Azt külön kiemelte, hogy a velünk hasonszőrűeket, akik viszontszeretnek minket, könnyű szeretnünk (Lukács 6:32-33). Jézus azonban még az ellenségeit is szerette, és elvárja, hogy követői is így tegyenek (Lukács 6:35). Ő sok olyan embert táplált, szolgált és gyógyított, akik később így kiáltottak: "Feszíttessék meg!" (Máté 27:20-22). Ő Iskariótes Júdás lábait is megmosta, holott pontosan tudta, hogy az órákon belül el fogja árulni Őt (János 13:4-5). Tudatosan követendő példát adott elébünk, mikor a (zsidóktól) gyűlölt szamaritánusok felé is szolgált (János 4. fejezete), egy szamaritánus embert pedig még egyik példázata hősévé is tette (Lukács 10:25-37). Gazdagok és szegények, fiatalok és idősek, vallásosak és pogányok — az emberek özönlöttek, hogy hallhassák Jézust, mert Ő szerette őket, és ezt nem lehetett nem érezni (Márk 10:1; Máté 9:35-36; Lukács 18:18).
Azzal a szeretettel szeretni, mint Jézus, azt is jelenti, hogy bánásmódunkban nem válogathatunk személy és személy között. Jakab levele határozott szavakkal ítéli meg az anyagi vagy társadalmi státuszon alapuló megkülönböztetést: "De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói” (Jakab 2:9). Minden egyes emberi lényt méltósággal és tisztelettel kell kezelnünk, sosem feledve, hogy minden személy egy olyan különleges teremtmény, akit Isten saját képére alkotott (1.János 2:9-10; 4:20-21). Azon kell dolgoznunk, hogy megszabadítsuk szívünket a faji előítéletektől, a társadalmi-gazdasági sznobizmustól és a vallásos felsőbbrendűségtől. Annak, aki azzal a szeretettel akar szeretni, ahogyan Jézus szeret, ezek közül semmi sem maradhat az életében, szívében.
Nem szabad a szeretetet egyenlővé tennünk azzal, hogy teljesen elfogadjuk egy embertársunk minden egyes tettét. Jézus nem tűrte a bűnt, a csalást és a hamis követőket. Fájdalmasan közvetlen volt a farizeusokhoz, a vallási vezetőkhöz és mindazokhoz, akik azt állították, hogy szeretik Őt, de önnön életüket mégis jobban szerették. Miközben még mindig szerette őket, Jézus megdorgálta a farizeusokat, "képmutatóknak" és "vak vezéreknek" nevezve őket. (Máté 23:13, 16). A vallási vezetőket a következő figyelmeztetéssel késztette gondolkodásra: "Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát" (Máté 7:21). A kétszívűeket pedig azzal ejtette zavarba, hogy így szólt hozzájuk: "...Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára" (Lukács 9:62).
Jézusi szeretettel szeretni, azt jelenti, hogy eléggé törődünk mások lelkével ahhoz, hogy elmondjuk nekik az igazságot. Egy gazdag ifjú jó indíttatásból, de mégis az önátadás valós szándéka nélkül járult Jézushoz (Lukács 18:18-25). Azt ugyan akarta, amit Jézus kínált, de Jézus személyét már nem. Bár a pénz fontosabb helyet foglalt el az ifjú szívében, Jézus változatlan szeretettel mutatott rá emberi kapzsiságára. Embertársainkat szeretni nem azt jelenti, hogy addig vizezzük az evangélium üzentét, amíg az könnyebben csúszik, de lelkeket menteni már nem képes. Az Úr Jézus soha sem változtatta meg az igazságot, csak hogy hallgatói "viszkető fülei" szerint beszéljen (lásd 2.Timótheushoz 4:3). Eléggé szerette őket ahhoz, hogy figyelmeztesse őket, hogy gondolkodásra sarkallja őket, hogy tanítsa őket, és megbocsásson nekik. Tette mindezt egészen a keresztfáig (Lukács 23:34).
A megbocsátás a másik módja annak, hogy azzal a szeretettel szeressünk, mint Jézus. Ha megbántottak minket, megbocsátunk (Máté 6:14; Efézusbeliekhez 4:32). Önzőségünk kapaszkodni akar a kapott sebbe, dédelgeti, és ringatja magát abban, mikor újra és újra felidézi azt. Jézus azonban megbocsátó volt, és minket is a megbocsátásra tanít (Márk 11:25). Nyilván nem lehet valakit szeretni, akinek meg sem bocsátunk. Jézus sosem hánytorgatja fel megbocsátott bűneinket, hanem tisztának és megigazultnak nyilvánít bennünket (1.János 1:9). Lehet, hogy ebben a világban a bűneink következményeket vonnak maguk után, Ő azonban ezeken keresztül is szeret minket, és segít, hogy tanuljunk belőlük. Amikor megbocsátunk valakinek, akkor már tiszta lelkiismerettel szerethetjük őt és imádkozhatunk érte, mert megtettük, amit Isten parancsol nekünk (Kolossébeliekhez 3:13; Efézusbeliekhez 4:32).
Jézus minden tanítványának azt mondta, hogy a világ elsősorban az egymás iránti szeretetünkből fogja megtudni, hogy az övéi vagyunk (János 13:35). Ha szeretjük Jézust, akkor a bennünk lévő szeretet arra fog irányulni, mint az Ő szeretete, vagyis az emberekre. Amint abban gyakoroljuk magunkat, hogy azzal a szeretettel szeressünk, ahogy Ő szeretett, egyre inkább olyanná válunk, mint Ő.
English
Mit jelent Jézus szeretetével szeretni?
