Kérdés
Jézus tényleg szeret engem?
Válasz
Sokunk tűnődött már azon, hogy Isten valóban szeret-e minket. A Biblia világos kijelentése azonban ma is örök fényét sugározza lelkünk sötét éjszakájába, mikor az Úr Jézus el nem múló szeretetéről biztosít minket, tapadjon bármilyen mocsok kezeinkhez. Istenünk minden bűnünket megbocsátja, sőt, örök élet reménységével koronáz meg mindenkit, aki hisz Őbenne: “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16).
A Rómabeliekhez írt levél 5:8 igeversét így olvassuk: “Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.” Mielőtt még tehát megszülettünk volna, Isten elküldte Jézus Krisztust, az Ő egyszülött Fiát, hogy halálos ítéletünk rajta végeztessék el, és vére árán megnyissa előttünk az örök életbe vezető egyetlen utat. Ebben a lenyűgöző ajándékban saját érdemeink szerint soha-, hanem kizárólag Isten kegyelméből részesülhetünk: “Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék” Efézusbeliekhez 2:8-9). Az Ő szeretetét nem tudjuk kiérdemelni, csupán befogadni szívünkbe. Istennek nem kell okot keresnie (és találnia) arra, hogy miért szeressen minket: Ő azért szeret minket, mert Ő maga a Szeretet (1.János 4:7-11).
Emberként persze nehezünkre eshet szívből elhinni, hogy az Úr Jézus így szeret minket, hiszen életünk során sok sebet kaptunk másoktól, és jó eséllyel, mi magunk is sokszor és sokféleképpen szeretetlenek voltunk embertársainkkal. Jézus Krisztus azonban semmilyen emberhez, vagy teremtett lényhez nem hasonlítható: Ő maga a testté lett Isten (János 1:1 vö. János 1:14). Ő volt az, Aki hathatósan működött teremtésünkben, és Ő az, Akitől nem csupán életünket-, de minden egyes lélegzetünket és szívverésünket kapjuk. Ha szívünk ajtaját kitárjuk előtte, akkor az Ő országa már földi por-hajlékunkba is eljön, majd földi pályánk végeztével, mi magunk is bebocsátást kapunk a mennyek országába, és kegyelméből örökké az Ő jelenlétében maradunk.
Talán azért is lehet olyan nehéz Isten felénk való szeretetének valóságát elfogadnunk, mert ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor (f)elismerjük, hogy vannak olyan múltbéli tetteink, melyek mocska még mindig foltként éktelenkedik lelkiismeretünk tükrén. Jézus Krisztus azonban minden embernél-, sőt, még saját magadnál is jobban ismer téged, így ismeri a múltadat, mint ahogy azokat a tetteket is, amiket még véghez sem vittél. Azonban mindez nemhogy elriasztaná Őt, hanem inkább még közelebb jön hozzád, mikor minden bűnöd bocsánatát és az örök életet felkínálja neked. Az emberiség iránti lángoló szeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint földi szolgálatának utolsó órája a kereszten. Történt ugyanis, hogy Jézus Krisztust bűnösök között feszítették meg, pontosan úgy, mint ahogyan az sok évszázaddal előre meg lett jövendölve (Ézsaiás 53:12 vö. Máté 15:28). A haláltusáját vívó egyik bűnöző ekkor ezzel a kéréssel fordult Jézushoz: “Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!” “És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban” (Lukács 23:42-43). Annak ellenére, hogy e kérés egy jogerősen és jogosan halálra ítélt bűnöző szájából hangzott el, Jézus rögtön fogadta az Őbelé vetett hit eme egyszerű-, de annál őszintébb megnyilvánulását, és az örök élet ígéretével válaszolt. Tette ezt mindannak ellenére, hogy pontosan tudatában volt annak, hogy ennek az embernek semmi esélye sincs már arra, hogy jót tegyen életében, vagy hogy életvitelét megváltoztassa!
Mikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy mennyire szeret minket Krisztus, akkor elég szemeinket a keresztre vetnünk. Átszegezett, megmentő jobbját felénk nyújtva, az Úr Jézus ma is így szól hozzád: “Lásd, ennyire szeretlek téged.” Ő a saját életét tette le érted, hogy neked új életed lehessen.
Ha nem hívtad még be Jézus Krisztus szeretetét a szívedbe, és ezt meg szeretnéd tenni, akkor erre nincs jobb alkalom, mint a jelen pillanat! Persze nem a konkrét szavak számítanak, hanem hogy ezt tényleg szívből kívánd. Álljon itt hát egy ima, amit te is elmondhatsz:
“Édes Istenem, tudom, hogy én csak egy bűnös ember vagyok, és hogy saját erőfeszítéseimből soha sem juthatnék be országodba. Így most hitemet, a Te Fiadba, az Úr Jézus Krisztusba helyezem, Aki feltámadt a halálból, hogy nekem örök életet adjon. Kérlek téged, bocsásd meg bűneimet, és segíts, hogy életemet mától Neked élhessem. Köszönöm, hogy Te befogadtál engem, és köszönöm az örök élet ajándékát.”
Ha az itt olvasottak hatására letetted ma Jézus Krisztus kezébe az életed, akkor kérlek jelezd ezt nekünk azzal, hogy rákattintasz az alábbi linkre: “Ma befogadtam Jézus Krisztust a szívembe”. Köszönjük, hogy ezáltal mi is részesek lehetünk az örömödben! Most pedig menj szabadon és bátran, és örömmel mond el ezt másoknak, akik még nincsenek Vele kapcsolatban, és keress olyanokat is, akik már ismerik Őt! Isten áldjon testvérünk!
English
Jézus tényleg szeret engem?
