Kérdés
Mi a célja és rendeltetése Krisztus ezeréves uralkodásának?
Válasz
A millennium, ami bibliai kontextusban, magyar nyelven, szinte kizárólag ezeréves királyságként ismert, maga Jézus Krisztus ezeréves földi uralkodása, mely csak a nagy nyomorúság korszakának zárultával veszi kezdetét. Miután ez a világtörténelmi korszak is véget ér, minden embernek meg kell állnia Isten ítélőszéke előtt, hogy megkezdje örök sorsát a mennyben vagy a tüzes tóban. Jézus az ezeréves uralkodása alatt nem csupán Izrael-, hanem a Föld minden nemzete fölött király lesz (Ézsaiás 2:4; 42:1). Ekkor a világon soha nem látott abszolút béke fog honolni (Ézsaiás 11:6-9; 32:18), Sátán pedig a korszak teljes tartamára meg lesz kötözve (Jelenések 20:1-3), így mindenki Istent fogja istenként tisztelni – legalább is ez idő nagyobb részében (Ézsaiás 2:2–3). Az ezeréves királyság célja az, hogy Isten a világnak adott minden olyan ígérete beteljesülhessen, melyek a Sátán jelenléte, és az ember vélt (politikai) szuverenitása alatt nem válhattak valóra. Ezek közül bizonyos ígéretek kedvezményezettje, melyeket szövetség névvel is illetünk, kifejezetten Izráel. Más szövetségek ígéretei (lásd lejjebb) pedig a nemzeteknek és a teremtés egészének adattak, megint mások pedig magának az Úr Jézusnak. A lényeg, hogy Jézus ezeréves országlása alatt Isten minden ígérete teljesül majd.
A földterület szövetsége – más néven palesztin szövetség (5.Mózes 30:1-10)
Isten már betöltötte az Ábrahámi szövetség számos személyes aspektusát: Ábrahám valóban belépett az ígéret földjére, valóban rengeteg leszármazottja lett, és valóban számos nemzet az ő utódában vált áldottá, és így sok nemzet atyjává lett (szellemi és nem testi értelemben Jézus Krisztusban – a fordító megjegyzése). Ábrahám kora után jó pár száz évvel Józsué vezette be az izraelitákat az ígéret földjére, és az ő irányítása alatt vették birtokba azt. Izráel azonban sosem uralta azon összes határt, amit Isten az 1.Mózes 15:18–20, valamint a 4.Mózes 34:1-12 igeszakaszokban megígért. Ezen konkrét részek még Salamon király idejében is idegen kézen maradtak (1.Királyok 4:21-24). És bár ha ő bírta is az Egyiptom nagy folyója és az Eufrátesz közötti területet, a Hór hegye és a Haczar-Enán közé eső részt (mely a mai Libanonhoz és Szíriához tartozik) sosem hajtotta uralma alá. Mikor Isten szövetségre lépett Ábrahámmal mindennek fejébe még azt is megígérte neki, hogy ő és leszármazottai örökre birtokolni fogják az ígéret földjét (1.Mózes 13:15; 17:8; Ezékiel 16:60). A jelenkori izraeli állam - bár meglehet - egy határozott lépés ebbe az irányba, még messze van azon határ(ok)tól, melyet Isten körvonalazott.
A dávidi szövetség (2.Sámuel 7.fejezet)
Isten Dávid királlyal kötött szövetségének lényege az, hogy Dávid vérvonala sosem fog kihalni, sőt, mi több, hogy az Ő örököse örökké országolni fog Izráelben (2.Sámuel 7:16). A teológusok legszélesebb köre egyetért abban, hogy Jézus Krisztus személyében töltötte be ezt a szövetséget. (Tulajdonképpen ez a valós oka, hogy vérvonalát mind örökbefogadó apja (Máté 1:1-17)-, mind pedig szülőanyja részéről (Lukács 3:23-38) megadja az Írás.) A zsidók ezt jól értették, és ezért terítették a pálmaágakat és felsőruháikat az útra, mikor az Úr Jézus alázatosan egy nőstényszamárnak vemhén vonult be Jeruzsálembe, mint ahogy arról a Máté 21:1-17 is megemlékezik (ez a fogadtatás ugyanis kizárólag királyoknak járt – a fordító megjegyzése). Azt várták Tőle, hogy Ő lesz az katonai/politikai vezető, Aki felszabadítja őket a római iga alól, és aki új fénykorába vezeti Izráelt. Azt azonban nem értették, hogy Jézus akkori feladata az Újszövetség beteljesítésére irányult, és nem a dávidi szövetségére. Arra ugyanis csak az ezeréves királyság kezdetével kerül majd sor, mikor Jézus megkezdi Izráel-, és az egész Föld feletti uralkodását (Jelenések 20:4, 20:6).
Az Újszövetség (Jeremiás 31:31-34)
Az Újszövetség műve, vagyis Jézus önkéntes halála és testben való feltámadása, mely által kibékítette a bűnös emberiséget Istennel, teljességgel elvégeztetett. És ha bár szellemben teljes is, itt a test és minden anyagiság szférájában még nem látjuk annak maradéktalan beteljesülését. A Jeremiás 31:33 igerészt ekképp olvassuk: “Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.” Ezékiel próféta még több betekintést enged ebbe az eseménybe: “És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek” (Ezékiel 36:28). Ézsaiás próféta azt fejtegeti, hogy ez a szövetség kizárólag a Megváltó által lehetséges, és az Ő békéje, melyet a Szent Lélek által önt ki népére, örökérvényű lesz (Ézsaiás 59:20-21). Ez a szövetség nem jelenti automatikusan azt, hogy minden egyes zsidó elfogadja Krisztust személyes Megváltójaként, és ezáltal lelki üdvössége lesz (azt viszont igen, hogy annak rendelt idejében még egy óriási ébredés lesz köreikben – a fordító megjegyzése). Az ószövetségi próféták, úgy mint Ézsaiás, Jeremiás, Hóseás és Ezékiel, akik mind erről a szövetségről prófétáltak, azt közölték velünk, hogy ez a jövőben fog beteljesülni. A próféciák szerint Izráel tehát egy olyan független nemzetté kell váljon, mely egyedül a Messiást dicsőíti (Rómabeliekhez 9-11. fejezete). Ez az imént említett próféták korától egészen a mai napig nem valósult még meg. Erre ugyanis csak Krisztus ezeréves uralkodása alatt kerül majd sor.
Egyéb ígéretek
Az előbbiek tehát kifejezetten Isten Izráellel kötött azon szövetségei, melyek Jézus ezeréves uralkodásának idejében válnak valóra. A Biblia azonban más olyan ígéreteket is tartogat, melyek szintén be fognak teljesülni. Isten megígérte Jézusnak, hogy ellenségeit lábai zsámolyává teszi, és hogy Jézus követői teljesen szabadon – az az minden kényszer és külső hátráltatás nélkül – fogják magasztalni Őt (110. zsoltár). Isten azt is megígérte a világ nemzeteinek, hogy Jézus irányítása alatt végre békében élnek majd (Dániel 7:11-14). Az egész teremtett világnak pedig azt ígérte, hogy a bűn átka szertefoszlik (Rómabeliekhez 8:18-23), vagyis hogy még az állatok birodalmában-, és a föld minden teremtett szférájában is helyreáll a béke és jólét (Ézsaiás 11:6–9; 32:13–15), mint ahogyan azt is, hogy az emberek minden betegségtől megszabadulnak (Ezékiel 34:16). Mindezek szintén be fognak következni Jézus ezeréves uralkodása alatt.
Jézus ezeréves uralkodásának legfőbb célja, hogy beteljesítse mindazon próféciákat, melyeket Izráel, a nemzetek, és az egész teremtett Föld kapott. Nem utolsó sorban pedig azon ígéretek is ez időben válnak valóra, amit az Atya magának Jézusnak tett. Isten minden szövetsége önkéntes jellegű és egyoldalú (vagyis azok teljesítése egyedül Tőle függ). Ő megígérte, hogy megáldja Izráelt, és hogy a paradicsomi állapotok mintájára állítja vissza az egész teremtést. Isten pedig, a szó legszorosabb értelmében, a Szava embere.
English
Mi a célja és rendeltetése Krisztus ezeréves uralkodásának?
