Kérdés
Milyen szempontból nevezhető a Szentlélek tűznek?
Válasz
A Biblia úgy beszél Istenről mint emésztő tűzről (Zsidók 12:29), ezért nem meglepő, hogy a tűz gyakori szimbóluma Isten jelenlétének. Ilyen például az égő csipkebokor (2Mózes 3:2), a sekina dicsőség (2Mózes 14:19, 4Mózes 9:14-15) és Ezékiel látomása (Ezékiel 1:4). A tűz ugyanakkor sokszor volt Isten ítéletének eszköze (4Mózes 11:1, 3; 2Királyok 1:10, 12) és hatalmának jelképe (Bírák 13:20, 1Királyok 13:38).
Nyilvánvaló okokból kifolyólag a tűz fontos eleme volt az ószövetségi áldozatok szempontjából. Az égőáldozat oltárán a tűz isteni ajándék volt, amelyet eredetileg maga Isten gyújtott meg (3Mózes 9:24). Isten megbízta a papokat, hogy tartsák a tüzet égve (3Mózes 6:13), és világossá tette, hogy bármilyen más forrásból származó tűz elfogadhatatlan (3Mózes 10:1-2).
Az Újszövetségben az oltár az Úr iránti elkötelezettségünket jelképezheti. Hívőként arra hívott el Isten, hogy szánjuk oda testünket élő áldozatul (Róma 12:1), amelyet átitat az isteni ajándék: a Szentlélek kiolthatatlan tüze. Az Újszövetség legelején a Szentlélek a tűzzel párosul. Keresztelő János előre jelzi, hogy Jézus lesz az, aki „majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket" (Máté 3:11). Amikor a Szentlélek megkezdte azon szolgálatát, hogy a korai egyházban lakozást vett, úgy döntött, hogy tüzes lángnyelvek formájában megpihen minden hívőn. Abban a pillanatban „egteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak" (ApCsel 2:3-4).
A tűz nagyszerű képe a Szentlélek munkájának. A Lélek legalább 3 szempontból hasonlít a tűzre: Isten jelenlétét, szenvedélyét és tisztaságát idézi. Azáltal, hogy a hívő szívében lakik, a Szentlélek az Isten jelenlétét valósítja meg (Róma 8:9). Az Ószövetségben Isten azzal fejezte ki jelenlétét az izraeliták számára, hogy bevonta a szent sátrat tűzzel (4Mózes 9:14-15). A tüzes jelenlét fényt és iránymutatást biztosított (4Mózes 9:17-23). Az Újszövetségben Isten az által vezeti és vigasztalja gyermekeit, hogy a Szentlélek a testükben lakozik, a „sátorukban" és „az élő Isten templomában" (2Korinthus 5:1, 6:16).
A Szentlélek Isten szenvedélyét ébreszti fel a szívünkben. Miután az utazó tanítványok beszéltek a feltámadott Jézussal, arról számoltak be, hogy felhevült a szívük (Lukács 24:32). Miután pünkösdkor az apostolok vették a Szentlelket, egy életre szóló szenvedély árasztotta el őket, és arra késztette őket, hogy bátran hirdessék Isten igéjét (ApCsel 4:31).
A Szentlélek Isten tisztaságát munkálja ki a szívünkben. Istennek az a célja, hogy megtisztítson bennünket (Titus 2:14), és a Lélek a megszentelődés eszköze (1Korinthus 6:11, 2Thesszalonika 2:13, 1Péter 1:2). Amint az ötvös tűzzel tisztítja meg a nemesfémet a szennyeződésektől, úgy tisztít meg minket Isten a Szentlélekkel a bűneinktől (Zsoltárok 66:10, Példabeszédek 17:3). Isten tüze megtisztít és lecsiszol.
English
Milyen szempontból nevezhető a Szentlélek tűznek?