Kérdés
Mi Péter evangéliuma?
Válasz
Péter evangéliuma egy ún. pszeudoepigráfia, vagyis egy olyan írás, ami hazug módon egy ismert szerző nevével kérkedik, valós szerzője tehát ezen személy tekintélye mögé bújik. Péter evangéliuma azt állítja magáról, hogy Péter apostol írta, mégis egy hamis Krisztus képét festi elénk. Péter evangéliuma mintegy 60 verset tartalmaz, melyek nyilván mind Jézus életének utolsó eseményeinek "valós" történetét mondják el. Bár a legkorábbi ránk maradt kéziratok a nyolcadik és kilencedik századra datálhatók, az eredeti változat feltételezhetően Kr.u. 150-ben keletkezett.
Péter evangéliumának első írásos említése Kr.u. 200 körülről származik, amikor Antiókiai Szerafion püspök a következő címet viselő levelének teszi tárgyává azt: "A Péter evangéliumaként ismert írást illetően...". Szerafion e levélben arra inti az egyházi vezetőket, hogy ne olvassák gyülekezeteikben ezt az ún. evangéliumot annak doketikus tartalma miatt. Azt is nyíltan közölte, hogy Péter evangéliuma nem a Szent Lélektől ihletett, tehát egy hamisítvány.
Na, de mi is az a doketizmus? A doketizmus egy olyan gnosztikus tan, mely szerint az Isten egy annyira tiszta szellemi lény, hogy merő képtelenség, hogy hús és vér emberként szülessen/jelenjen meg közöttünk. Amit tehát Krisztus kortársai valós testnek érzékeltek, az csupán egy fantazma és illúzió-, de legalább is valamiféle képzelgés volt. Ez a felfogás különösen a doketizmus egy konkrét ágára az ún. marcionizmusra volt jellemző. A tan más képviselői szerint bár Jézus egy hús vér ember volt, valójában nem is azonos Krisztussal, hiszen ténylegesen a következő történt: volt ez a Jézus nevű ember, akiből bemerítkezésekor a galamb formájában leszálló Szent Lélek hatására lett Jézus Krisztus, Ő ruházta fel minden csodatévő képességgel. A kereszten azonban, a szenvedést kerülendő, a "Krisztus-tudatosság", vagy ez a "krisztusi entitás" jól lógva hagyta ezt az átlagos fazont. Remélhetőleg nem kell külön kommentárt fűznünk ahhoz, hogy az első niceai zsinat vajon miért vetette el egyhangúlag ezt a pocskondiázásban kiemelkedő-, tartalmában azonban inkább óvodai szintű eretnek istenkáromlást. A doketizmus a földet körülkerülve, és át meg átjárva, valamikor az első évezredre enyészett el majdnem teljesen.
Péter evangéliuma - a többi evangéliummal ellentétben - persze azon szavakat is helyesen örökítette meg, melyeket Jézus a kereszten szólt. Beszámolója szerint valójában ezen utolsó szavak hagyták el Jézus száját: "Én erőm, én erőm, miért hagytál el engem?". Az "Én Istenem, én Istenem, miért hagyál el engemet" szavak csupán Márk és Máté kollektív képzelgései lehettek - ez még nyilván a fantazma hatása volt (Márk 15:34). Péter evangéliuma kényesen ügyel arra, hogy a keresztről szóló beszámolóban egy szóval se említse, hogy az Úr Jézus Krisztus meghalt: csupán azt mondja, hogy Jézus "felvitetett". Érdekes, vagy a valós szellemi forrás tekintetében inkább következetes, hogy a jóval később keletkezett Korán, majdnem ugyanezen szavakkal ábrázolja ezt a szerencsés Jézust, aki a halál elől megmenekülve végül csak nem szenvedett meg a teljes világ minden bűnéért. "De Allah felvitte Magához" - olvashatjuk a 4. szúra 157-158. versében. Péter evangéliuma szerint tehát Krisztus abban a pillanatban szellemben "felvitetett" Isten jelenlétbe, mikor az isteni erő hátrahagyta ezt a Jézus nevű filkót a kereszten, hiszen ő, a tökéletlen porhüvely, Krisztusnak csupán ideiglenes lakhelye volt. Azt még persze hozzáteszi, hogy az ember Jézus "csendben maradt, mintha nem is érzett volna fájdalmat", miközben a kereszten agonizált, most már csak így egyedül, maga-magában. Ezen a ponton úgy érezzük fölösleges szószaporítás volna a doketizmus hamisságának további taglalása.
Péter evangéliuma abban is eltér Máté, Márk, Lukács, és János evangéliumától, ahogyan leírja a Jézus Krisztus testével történő eseményeket, miután azt a sírba helyezték. Péter evangéliuma erről így emlékezik meg: az őrök "látták megnyílni a mennyet, majd két férfi ereszkedett le nagy fényözönben és a sírkamrához közeledtek. . . .Tehát három férfit láttak kijönni a sírkamrából, úgy hogy kettejük támogatta a harmadikat, és egy kereszt követte őket. E kettőnek feje egészen az egekig ért, annak a feje azonban, akit közrefogva vezettek, még az egeken is túlért. Hallottak aztán hangot szólni az égből ezt mondván: ‘Prédikáltál azoknak, akik már elaluldtak.‘ Majd maga a kereszt felelt, és azt mondta, hogy ‘igen‘ ". Elég nehéz nem észrevenni, hogy ez a szövegrész teljes testsúlyával gnosztikus tanokra támaszkodik.
A következőkben Péter evangéliumának "némileg problematikusabb", de nem kevésbé szórakoztató állításait vettük számba (a teljesség igénye nélkül).
A keresztre feszítés valós helye Róma, és nem Jeruzsálem.
Arimateai József Poncius Pilátus közeli barátja volt.
Az iromány minden felelősség alól mentesíti Poncius Pilátust. Heródes Antipász veszi át tőle az ügyet, magára véve azt a felelősséget, amitől Pilátus Lukács evangéliuma szerint örömmel és nagy igyekezettel szabadulni akart.
Jézus "felvitetett" a keresztről, a haláláról egy szó sem esik.
Két természetfeletti lény lép be a sírkamrába, és három jön ki onnan.
Egy kereszt “kilebeg” a sírból, és érthető emberi hangon nagy "igen"-nel felel a mennyből jövő szózatra.
Nem esik említés arról, hogy szemtanúk találkoztak volna a feltámadott Jézussal, mint ahogyan arról sem, hogy ezt a sírkamrából kihurcolós jelenetet bárki is látta volna.
Ha még további érvekre lenne szükségünk, melyek finoman szólva is kétes fénybe állítják Péter állítólagos evangéliumának szavahihetőségét, akkor forduljunk Cézáréai Euzébiusz bizonyságához, aki késő-antik kori teológus és történelemíró volt. Ő ugyanis utalt írásaiban Péter evangéliumára, melyekben azt állította, hogy Péter evangéliumának eredeti szereplője Apolló volt, és nem Jézus Krisztus. Euzébiusz szerint Apollót áthúzva, egyszerűen beírták fölé Jézus Krisztus nevét.
Péter evangéliuma számos központi jelentőségű témában ellentmond a négy kanonizált evangéliumban közvetített tényeknek, úgy mint Urunk és Megváltónk testi halála bekövetkeztének, és a testben való feltámadásának is (lásd 1.Korinthusbeliekhez 15:17).
English
Mi Péter evangéliuma?
