Kérdés
Mi a Szabbat napja?
Válasz
A “Mi a Szabbat napja?” kérdésre - első ránézésre - viszonylag egyszerű választ lehet adni. A 2.Mózes 20:8–11 szerint a Szabbat, azaz a szombat napja, a hét hetedik napja. Ez a nap a nyugalom napja kell legyen számunkra, ugyanis jelképesen ezen a napon emlékezünk meg arról, hogy Isten hat nap alatt teremtette meg az egész látható univerzumot, a hetediken pedig “megpihent”. Azonban mivel egyes keresztény közösségek félreértelmezik-, és ennélfogva félre is értik ezt, így a szombat napi nyugodalom valós jelentése idővel egyre zavarosabbá vált.
Egyes keresztény csoportosulások, úgy mint a Hetednapi Adventisták, a Szabbatra a dicsőítés napjaként tekintenek, azaz akként a napként, melyen a keresztény embernek Istentiszteleten és egyéb gyülekezeti alkalmakon kell részt vennie. Ezen körök rendre azt is tanítják, hogy Szabbat napján semmilyen munkát nem szabad végezni, ugyanakkor a Szabbatot hangsúlyosabban az Istentisztelet napjának tekintik, sem mint a nyugalom napjának (illetve az embernek az lehet a benyomása, hogy az Istentisztelet-, és nem a nyugalom koncepciója kerül előtérbe). A Szabbat napja eredetileg azonban a nyugalom napjának számított - e nap rendeltetését, többek között, a Mózesi törvények közvetítik és őrzik (2.Mózes 16:23–29; 31:14–16; 35:2–3; 5.Mózes 5:12–15; lásd még Nehemiás 13:15–22; Jeremiás 17:21–27). Az Ószövetség köteléke alatt naponta kellett áldozatot bemutatni a szentélyben/a templomban. Isten “tisztelete” tehát szünet nélkül való volt. Izráel ezen felül pedig külön parancsot kapott arra, hogy megtartsa a “szent gyülekezés” napját, mely a szombat napja volt (3.Mózes 23:3; vö. 4.Mózes 28:9). A Szabbat napjának megtartása az Úr és Izráel szövetségének örök “jele” (2.Mózes 31:13).
Az újszövetségi iratok beszámolnak arról, hogy a zsidók és a prozeliták (azaz a judaizmus vallására áttért más népek fiai és lányai) Szabbat napján gyűltek össze a zsinagógában (Márk 6:2; Lukács 4:31; Lukács 13:10–16; Apostolok Cselekedetei 13:14, 27, 42–44; 15:21; 16:13; 17:2; 18:4). Nyilvánvaló, hogy mivel Szabbat napján semmiféle munkát nem volt szabad végezni, így az ideális volt szervezett Istentiszteletek tartására. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az Újszövetség egyszer sem adja parancsba, hogy az Isten dicsőítésének napja a Szabbat napja kell legyen. Az egyház (Jézus teste) nem áll a Mózesi törvények hatásköre alatt.
Az egyház már az Újszövetség égisze alatt van, amit maga Jézus a világ bűneiért kiontott vére és feltámadásának ténye szentesít. Sehol sem találunk a Bibliában arra vonatkozó passzust, hogy a keresztények valaha is a Szabbatot különítették volna el az Istentisztelet napjaként. Az a pár igevers, ami arról számol be, hogy a keresztények valamilyen formában összejöttek Szabbatkor, valójában azon evangelizáló törekvéseiket örökíti meg, melyet a zsinagógákban fejtettek ki. Oda meg nem lehetett kiskedden menni, mert szombat napján volt a gyülekezés. Az Apostolok Cselekedeteinek 2:46 igerésze sokkal inkább arról tanúskodik, hogy a keresztények minden egyes nap találkoztak egymással. A béreabeli gyülekezet tagjai minden nap együtt tanulmányozták az Igét (Apostolok Cselekedetei 17:11). Az Apostolok Cselekedetei 20:7, és az 1.Korinthusbeliekhez 16:2 egyaránt arról emlékezik meg, hogy a keresztények a hét első napján tartották gyűlésüket, ez pedig - a zsidó felfogás szerint - a vasárnap. Az Újszövetségben semmiféle igei bizonyítékunk nincs arra nézve, hogy az apostolok, vagy a korai keresztények bármilyen értelemben is a Szabbatot tekintették volna az Istentisztelet előírt napjának.
A keresztények vasárnap tartották a legfőbb szervezett istentiszteleti alkalmaikat, hogy ezzel Krisztus feltámadását ünnepeljék, ami vasárnap történt (Máté 28:1; Márk 16:2; Lukács 24:1; János 20:1). Fontos azonban megértenünk, hogy a vasárnap szintén nem a közös Istentiszteleteink “parancsba adott” napja. Sem a szombati-, sem pedig a vasárnapi Istentiszteletre vonatkozóan nincsen kimondott bibliai parancsolat. A Rómabeliekhez írt levél 14:5-6 igerésze, valamint a Kolossébeliekhez 2:16 szabadságot ad a keresztényeknek arra nézve, hogy egy vagy két konkrét napot ünnepeljenek meg, vagy hogy minden egyes napot ünnepnek tekintsenek. Isten vágya az, hogy Őt szüntelen dicsőítsük, életünk minden egyes napjának minden egyes mozzanatával, nem pedig csupán szombaton vagy vasárnap.
English
Mi a Szabbat napja?
