Kérdés
A Biblia vajon tényleg igaz?
Válasz
A logika szabályai megkívánják, hogy egy adott tényállás leírására egy időben csak egy adott megállapítás lehet igaz. Más szóval az objektív igazság nagyon is létezik, és messze nem minden nézőpont vagy szemlélet függvénye. Nem lehet egyidejűleg igaz az a két állítás, hogy a szőlőtő nagyszemű szőlőfürtöktől roskad, és hogy a szőlőtő teljesen gyümölcstelen. Egymásnak ellentmondó állítások nem lehetnek egyaránt igazak. Az objektív valóság megállapítása szellemi kérdések tekintetében éppen annyira lehetséges, mint amennyire fizikai dolgoknál, viszonyszerűségeknél. Így tehát semmi kivetnivaló nincs abban a megállításban, hogy igenis létezik a nagybetűs Igazság, mint ahogyan abban sem, hogy világszerte sokan, egymástól teljesen függetlenül, a Biblia szövegének beható vizsgálata után igazolták, hogy a Biblia hirdeti ezt az Igazságot. Egy ilyen kijelentés az értékrelativizmus mételyétől vérszegényen szédelgő világunkban persze visszatetszést kelt, hiszen egyenesen az következik belőle, hogy minden más úgynevezett igazság, meg alternatív út, valójában olyan hazugság, ami sehová sem vezet.
A Biblia nem csupán arra készteti olvasóját, hogy felülvizsgálja saját nézeteit (1.János 4:1), hanem egyenesen felszólít arra, hogy mi magunk is győződjünk meg minden szellemi állítás – így a Biblia kijelentéseinek – helyességéről (Apostolok Cselekedetei 17:11). A Biblia állításainak egy részét szemtanúk beszámolója és maga a történelemtudomány bizonyítja (Lukács 1:1–4; 2.Péter 1:16), egy részét látható, vagy egyéb módon validálható bizonyítékok támasztják alá (János 20:30–31), egy további részét pedig maga a minket körülvevő világ, az élet igazolja (Zsoltárok 19:1; Rómabeliekhez 1. fejezet). Jézus nyíltan állította, hogy Ő az egyetlen, kizárólagos jellegű igazságot képviseli (János 18:37; 14:6). A Biblia tehát egyedül igényli magának az igazság pozícióját (János 17:17).
A Biblia igazsága a történelemtudomány, a régészet, a fizika, és a filozófia ismereteinek tükrében is megállja helyét – a Szentírás tényszerűsége és következetessége számos alkalommal bizonyított. Különböző tudományterületek a Biblia kijelentéseivel egybecsengő eredményei - más “szent iratokkal” és vallásos rendszerekkel szemben - igen nagy előnyhöz juttatják Isten Igéjét. Sok esetben pontosan ezek a természettudományos tények voltak azok, melyek a kétkedő és hitetlen embertársainkat Jézus Krisztus hitére térítették. Nem is csoda, hiszen a 20. századi fizika, különösen a kvantummechanika tételei, már Isten lakhelye külső udvarának hátsó ajtaján kopogtatnak.
Külön kell azonban kezeljük annak tényét, hogy a Biblia maga az Igazság, illetve azt, hogy a Biblia egyes kijelentései nem “szó szerint” értendőek (Isten Igéje 220-nál is több irodalmi eszközt használ természetfeletti mondandója átadására, melyek mind arra hivatottak, hogy egy három és fél dimenzió - lásd téridő - közé szorult lény egyáltalán képes legyen megragadni a minden fizikai dimenzió feletti örökkévaló Igazságot – a fordító megjegyzése). Egy állítás nyilván akkor is lehet igaz, ha azt nem a szó szoros értelmében vesszük. Mikor például azt mondjuk, hogy “mindjárt leszakad az ég”, akkor arra utalunk, hogy hamarosan nagy eső lesz. Ez a megállítás az objektív valóság egy igaz szeletére vonatkozik, csak éppen nem a “szó szoros” értelmében veendő. A képi nyelvezetet, a szóképeket és szóvirágokat természetesen ki kell bontani, értelmezni kell. Mivel egy kép sokkal több információt tud közvetíteni, mint egy konkrét kifejezés, így már a képi nyelv használata mögött meghúzódó motivációt is megsejthetjük: kicsi helyen, sok információt ad át, hasonlóan, mint ahogyan egy becsomagolt számítógépes fájl a megfelelő kódoló szoftver (lásd csomagolóprogram) használatával messze több tartalmat képes magában hordozni, mint azt mérete sugallná.
Ugyanezen elv érvényesül János apostol Jézus Krisztusról való kijelentésében is – csak hogy egy példát említsünk. Az Ige ma is így mutat Megváltónkra: “...Ímé az Isten Báránya! (János 1:36). Persze az avatatlan olvasó is sejti, hogy Jézus nem egy kérődző, párosujjú patás állat, amit első sorban gyapjújáért tartanak, mintegy érzi, hogy nem szó szerint értendő a kijelentés, de az ószövetségi iratok ismeretének hiányában magyarázóra szorul, akár csak a nagyhatalmú, igen művelt etióp komornyik Ézsaiás könyvét olvasva a hazafelé vezető úton (Apostolok Cselekedetei 8:27-39). A teljes igazságba elvezető Szent Lélek - Filep apostol szájából szólva - nyomban a nyílt szívű érdeklődő segítségre siet, és rögtön el is mondja neki, hogy Jézus Krisztus sok száz ószövetségi prófécia alanya, maga Isten egyszülött Fia, Aki teljességgel betöltötte a törvényt, hogy Ő az Isten által rendelt engesztelő áldozat az egész világ bűneiért. Pusztán azért tehát, mert a János evangéliumából idézett mondat átvitt értelemben veendő, még nem hamis, csupán metaforikus. Érdemes behatóbban is tanulmányozzuk, hogy a Biblia 66 könyve milyen és mennyi különfajta irodalmi eszközt használ, hogy természetfeletti mondandóját - akár szó szerinti, akár átvitt értelemben - megláttassa értelmünk szemeivel.
“Naponként tudakozva az írásokat” újra és újra mélyebb bizonyosságot nyerünk afelől, hogy a Biblia igaz. Ezt semelyik más vallásos irodalomról nem jelenthetjük ki. A Biblia kijelenéseit a belső következetesség és koherencia, a külső világban található bizonyítékok, de maga az élet is lépten-nyomon beigazolja. (2.Timótheus 3:16).
English
A Biblia vajon tényleg igaz?
