Kérdés
Mit jelent az, hogy a bűn a törvénytelenség?
Válasz
A János első levelének 3:4 igeverse kimondja: “Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.” Az itt szereplő, “törvénytelenség”-ként fordított szó a görög anomia szóból vezethető le, aminek pontos jelentése, “Isten és az Ő törvényeinek teljes semmibevétele”. Ebből a görög szóból származik az antinomizmus kifejezése is, ami annak a hitét jelöli, hogy valójában nincsenek is olyan erkölcsi törvények, amelyek betartását Isten elvárja a keresztények hívektől. Minden bűn Isten elleni vétek, ugyanis a bűn áthágja az Isten emberekkel szemben támasztott erkölcsi normáinak határait. Mivel Isten teremtett minket (1Mózes 1:27), ezért ahhoz is joga van, hogy Ő szabjon nekünk határokat. E határok bármilyennemű megsértése egyenlő az Ő törvényének megsértésével, amiből az következik, hogy minden bűn törvénytelenség.
Isten követője kerüli a törvénytelenséget. Az Ige úgy jellemzi az áldott embert, mint akinek “...az Úr törvényében van gyönyörűsége...” (Zsoltárok 1:2). “Uram! vágyódom a te szabadításod után...” - írja a zsoltáros - “...és a te törvényed nékem gyönyörűségem” (Zsoltárok 119:174). A törvénytelenség és a szeretet között feszülő ellentét nem is lehetne világosabb: “Szívük sötét és ostoba, nem törődnek semmivel,
de én tanításodban [azaz a te törvényedben] gyönyörködöm!” (Zsoltárok 119:70 – EFO – betoldva).
A Szentírás különbséget tesz azon személy között, aki vétkezik, mint ahogy mindannyian vétkezünk (Rómabeliekhez 3:10, 23; 1.János 1:8), és a “gonosztevők” között, akik gyakorolják maguk a törvénytelenség elkövetésében (Máté 7:23; 13:41). Törvénytelen ember az, aki már teljesen átadta magát a bűnös életmódnak. A törvénytelenséget cselekevő emberek vagy nem hisznek Istenben, vagy nem hajlandók elismerni az életük irányítása feletti jogát (Zsoltárok 14:1). Azonban még maguk a törvénytelenségben élők is bűnbocsánatban részesülhetnek, ha hátat fordítanak bűneiknek, és befogadják Krisztus igazságát és üdvözítését (2.Korinthusbeliekhez 5:21; János 3:16-18).
Mindazok, akik megmaradnak törvénytelenségben, nem örökölhetik Isten országát (1.Korinthusbeliekhez 6:9-10; Galátziabeliekhez 5:20-21). Jézus előre figyelmeztetett minket, hogy az utolsó időkben megsokasodik a törvénytelenség, és “a szeretet sokakban meghidegül” (Máté 24:12). Amikor a törvénytelen magatartás (bűze) hatja át a légkört, az emberek már nem is gondolkodnak többé azon, hogy mi volna a helyes és mi a helytelen. Már nem tudják, és nem is érdekli őket, hogy léteznek abszolút erkölcsi normák. A törvénytelen emberek esetenként még nagyon vallásosnak és spirituálisnak is tarthatják magukat, azonban mégis a saját kényük és kedvük szerint határozzák meg Istent, nem pedig aszerint, amilyen Ő valójában.
Az Antikrisztust, aki a próféciák szerint a végidőkben jelenik meg, “a bűn emberének” és “törvénytaposónak” nevezi az Írás (2.Thesszalonikabeliekhez 2:3, 8). Dániel próféta jövendölése szerint olyan király lesz ő, aki “a maga tetszése szerint cselekeszik” (Dániel 11:36). Az Antikrisztus olyan ember, aki tudja, ki az Isten, de mégis Isten fölé magasztalja magát, éppúgy ahogyan azt Sátán is tette (Ézsaiás 14:14; 1.János 2:22; 4:3; 2.Thesszalonikabeliekhez 2:4). Azért nevezik “törvénytaposónak”, mert minden tekintélyt megvet, és teljesen átadja magát a bűnnek. Akik a nagy nyomorúság idejében az Antikrisztus követésére adják fejük, a törvénytelenségbe is követni fogják őt – saját pusztulásukra. Azok, akik felveszik a fenevad bélyegét, soha nem lesznek már képesek megtérni Istenhez és ezzel bűnbocsánatot találni, hanem örökké a tűz tavában fognak gyötrettetni (Jelenések 14:9-10).
A törvénytelenség egy teljesen elvadult kultúrát eredményez (Példabeszédek 29:18). A bírák kora részben azért volt olyan viharos, mert “...mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt” (Bírák 21:25). A törvénytelenség hatásai ma is jól láthatóak a világ nagy részén. Isten törvényeit – de még a világi társadalom törvényeit is – elavultnak és feleslegesnek tartják, vagy elnyomásként utasítják el. Mindenki a maga törvénye szerint él, az ilyen típusú törvénytelenség eredménye viszont az anarchia és a káosz. Nem szabad csupán közönyös vállvonogatásra méltatni a bűnt, majd még foghíjról hozzáfűzni, hogy “ugyan már, hisz senki sem tökéletes”, és ezzel helybenhagyni, sőt, mentegetni azt. Minden bűnös cselekedet a törvénytelenség minősített esete, hiszen minden egyes bűn Isten szentségének és tökéletes jellemének megsértése.
English
Mit jelent az, hogy a bűn a törvénytelenség?
