Kérdés
Hogyan kell helyesen kezelnem az életemben lévő bűnt?
Válasz
A bűn kezelésének helyes módja az, hogy megvalljuk azt Istennek, és el is hagyjuk. E két alapvető lépés mindegyike érdemes arra, hogy közelebbről is megvizsgáljuk:
A bűn kezelésének első helyes módja a bűneink megvallása. Ahhoz persze, hogy bűneinket megvalljuk, (f)el kell ismerjük, hogy amit tettünk (vagy amit éppen elmulasztottunk), bűnös dolog volt. Mindenki vétkezik, és ez alól a Krisztusban hívők sem képeznek kivételt. János apostol így írt a híveknek: “Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk” (1.János 1:8).
Bűneinket “megvallani” bizonyos értelemben annyit jelent, “egyetérteni” Istennel: ahhoz, hogy megfelelő módon kezelhessük az életünkben lévő bűnt, a viselkedésünket illetően (is) egyet kell értenünk Istennel; ha a Biblia “bűnnek” nevezi azt, amit tettünk, akkor nekünk is “bűnnek” kell neveznünk azt. Bűneink megvallásakor elég bátrak kell legyünk ahhoz, hogy teljesen őszinték legyünk az Úr előtt. Első lépésben kezdjük azzal, hogy minden ismert bűnt megvallunk, majd arra kérjük az Urat, hogy tárjon fel minden más bűnt előttünk, amit még esetleg meg kell vallanunk. “Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23-24). A Biblia tanítása szerint bűneinket Istennek valljuk meg, nem pedig valami papnak. Az egyetlen közvetítő Isten és ember között ugyanis kizárólag az Úr Jézus Krisztus (1.Timótheushoz 2:5).
Ha vétségeink rendszeres megvallása által helyén kezeljük a bűnt, akkor a következő ígéret valósága nekünk szól: “Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1.János 1:9). Ez az ígéret igen bátorítólag hatott mindazon hívő testvéreinkre, kiknek János a Kr. u. első században címezte azt, mint ahogy számunkra is épp ennyire bátorító a mában. Ez az ige maga az evangélium szíve. Jézus az Atya Isten jobbján ül trónján, nagy befolyással és hatalommal bíró pozícióban. Ő jár közben az övéiért, akiket kegyelemből, hit által tett azokká akik. Mikor valaki, aki Krisztusban él, vétkezik, akkor Jézus csak ezt mondja Atyjának: “Ne tulajdoníts neki bűnt, én már megfizettem érte”. A mennyei Atya egyedül Jézus kereszten tett önkéntes áldozatára tekintve bocsát meg nekünk. Ígéretéhez híven hűséges, hogy ezt teszi, de egyben igazságossága sem csorbul, hiszen Jézus már lefizette bűneink bírságát.
A bűn helyes kezelésének a második lépése a bűn elhagyása. Mikor Jézus megbocsátott a házasságtörésen kapott asszonynak, a következőket mondta neki: “...eredj el és többé ne vétkezzél!” (János 8:11). Eredj – ez a megbocsátás és a feloldozás szava. Többé ne vétkezz – ez pedig Isten szent életvezetésre való felhívása, parancsa.
Nem állíthatjuk komolyan, hogy helyén kezeljük a bűnt, ha nem vagyunk hajlandók lemondani róla. Ha például mérges kígyót találnánk házunkban, nem kezdenénk vele játszadozni, hanem a legrövidebb úton kitennénk onnan. Ha rákot diagnosztizálnak szervezetünkben, nem a megszokott módon folyatjuk az életünk; célzott kezeléssel támadjuk meg a rákos sejteket, hogy egészségi állapotunk újra helyreállhasson. Ha pedig az életünkben lévő bűnről szerzünk tudomást, akkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy megváltoztassuk viselkedésünk, hogy az az Úrnak tetszővé válhasson.
A bűn megfelelő kezeléséhez, nem csupán a bűnt kell elhagyjuk, hanem lehetőség szerint arra is törekednünk kell, hogy jóvátegyük vétkeinket. Zákeus jó példa erre (Lukács 19:8). Annak érdekében is lépéseket kell tennünk, hogy ne essünk újra ugyanabba a csapdába. Ez (a gyakorlatban) azt jelenti, hogy új szokásokat alakítunk ki, más helyeket látogatunk, bizonyos embereket pedig elkerülünk: “Van olyan barát, aki csak bajba kever, de van olyan is, aki hűségesebb a testvérnél” (Példabeszédek 18:24 EFO). Hallgassunk Isten parancsára: “Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben” (Efézusbeliekhez 6:11).
Ahhoz, hogy megfelelően kezeljük a bűnt, követnünk kell Isten Igéjének útmutatásait. Jézus felhívása talán soha nem volt annyira időszerű, mint ma: “Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok...” (Márk 14:38) Természetesen mindig érzékenyek kell legyünk a Szent Lélek vezetésére. Mikor Ő megszomorodik, akkor igencsak eljött az ideje, hogy megvalljuk bűneinket és elhagyjuk azokat (lásd Efézusbeliekhez 4:30).
Ha megfelelően kezeljük az életünkben lévő bűnt, életünk meg fog változni, és “megtéréshez méltó gyümölcsöt” terem (Lukács 3:8). Annak biztos tudatában élhetjük életünk, hogy bűneink – legyenek azok akár múltbéli, akár jelenvaló, akár jövőbeli vétségek – Krisztusban megbocsátást nyertek (Rómabeliekhez 8:1). Immár úgy dicsérhetjük üdvösségünk Urát, mint a botlástól való megőrzőnket (Júdás 1:24-25). Bízvást bízunk Őbenne, és Ő be is fejezi azt a munkát, amit elkezdett bennünk (Filippibeliekhez 1:6).
Ha megfelelően kezeljük életünk bűneit, azzal bizonyítjuk és csak tovább öregbítjük a Példabeszédek 28:13 igéjének igazságát: “A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer” (kiemelve).
English
Hogyan kell helyesen kezelnem az életemben lévő bűnt?
