Kérdés
Melyek a bűn noetikus hatásai?
Válasz
A görög noétikos melléknévből, ami annyit tesz "intellektuális", a görög noein igéből, ami azt jelenti "gondolkodni", valamint az “elmét” jelentő görög nous főnévből származó kifejezés, a noetikus, a gondolkodás aktív cselekedetét jelöli. A bűn noetikus hatása ennek értelmében nem más, mint a bűn emberi intellektusra gyakorolt hatása. Az ember kognitív és argumentatív képességei a bűn nyomán elhomályosodnak. Ez végső soron az értelmi képességek károsodását vonja maga után, ami viszont az Isten dolgait illető kétség, szkepticizmus és hitetlenség kiterebélyesedését táplálja.
A keresztény hit nem holmi hagymázos vágyálom kivetítése, de nem is valami valószínűtlen vagy erőltetetten sulykolt dolgokba vetett agyatlan hit. Éppen ellenkezőleg, számos vitathatatlan érv szól amellett, hogy higgyünk, Isten ujjlenyomata ugyanis mindenhol ott van. A bűn noetikus hatásai miatt azonban nehéz meglátni ezeket a bizonyítékokat. Pál apostol így ír: "Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett. Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték emberek és madarak, négylábúak és csúszómászók képével. Ezért kiszolgáltatta őket az Isten szívük vágyai által a tisztátalanságnak, hogy meggyalázzák egymás testét. Akik az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, azok a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké. Ámen" (Róma 1:18-25, MBT).
A fenti igeszakasz szerint az igaztalanok:
- (tudatosan) elfojtják Isten igazságát (18. igevers).
- nem hajlandók elhinni mindazt, ami ki lett nekik nyilatkoztatva (19. igevers).
- menthetetlenek (20. igevers)
- nem hajlandók Teremtőjüket tisztelni, és hálát adni neki (21. igevers).
- gondolkodásuk hiábavaló (21. igevers)
- szívük ostoba, elsötétült (21. igevers)
- bolondok, akik mégis bölcsnek vallják magukat (22. igevers).
- hajlanak a bálványimádásra (23. igevers)
- olyan különféle kívánságoknak engednek, amelyek megbecstelenítik halandó testüket (24. igevers)
- az igazsággal szemben a hazugságot részesítik előnyben (25. igevers)
Dávid király így ír: "Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót." (Zsoltárok 14:1, ESV). A bűn noetikus hatásai bolonddá tették az embereket: értelmileg és erkölcsileg romlottak, mindenféle utálatos cselekedetet visznek véghez, és gyűlölik mindazt, mi jó és szent. Már-már úgy tűnik, mintha azok, akiknek szívét a cinizmus érzéketlenné tette, és akiknek az elméjét a kétség és a hitetlenség áztatja, immunisak lennének Isten önmagáról és az Ő örök igazságairól szóló kinyilatkoztatásaira. Ami pedig Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumát illeti, meg van írva, hogy a kereszt üzenete bolondság azoknak, akiknek a gondolkodását a bűn elsötétítette (1Korinthus 1:18).
Hála Istennek, Ő hajlandó és kész megmenteni azokat, akiknek elméjét a bűn tönkretette. Egy egyszerű hitbeli cselekedettel minden elveszett bűnösnek megváltásban lehet része, és Krisztus értelme költözhet beléjük (1Korinthus 2:16). A bűn zavarodottságától megszabadulva, bővölködő és győzedelmes életet élhetnek, ha felfogják Isten életükre néző célját és terveit (lásd Jeremiás 29:11). Az ateistákkal ellentétben, akik azt hiszik, hogy valami véletlen kozmikus baleset által léteznek, Jézus Krisztus követői tudják magukról, hogy kik, miért vannak itt, mit kell tenniük, valamint hogy ezután a létsík után hová mennek tovább. Krisztus értelme ellensúlyozza a bűn noetikus hatásait, a korábbi zavaros gondolkodásunk helyébe így tiszta és letisztult gondolkodás lép.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a bűn noetikus hatásai eltorzítják az értelmet, így a gonosz dolgok jónak tűnnek, a jók pedig gonosznak (Ézsaiás 5:20). Amint a világi kultúra minél szekulárisabbá válik, egyre inkább annak lehetünk tanúi, hogy a logika és a ráció helyébe hogyan lép a politikai korrektség, a kritikai gondolkodás hogyan vész ki, valamint hogy a súlyos, azaz a nem súlytalan dolgokat mind inkább kettős mércével mérik. Jakab, Jézus Urunk vér szerint való féltestvére így ír: "Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja." (Jakab 1:5, MBT). A bűn értelemkárosító hatásai ellen a legjobb orvosságunk az igazi, fentről való bölcsesség, ami lehetővé teszi számunkra, hogy mind az embertársainkat, mind pedig a történéseket és a körülményeket Isten szemével lássuk. Nem szabad úgy gondolkodnunk, ahogy a világ gondolkodik, hiszen mi már nem e világból valók vagyunk (Róma 12:2).
English
Melyek a bűn noetikus hatásai?
