Kérdés
A férfiaknak vajon miért vannak mellbimbói?
Válasz
Emlős állatok hím egyedein, de az emberi férfiakon egyaránt furcsán hatnak a mellbimbók, hiszen sem a hím állatok, sem pedig a férfiak nem termelnek/adnak tejet. Akkor tehát a mellbimbó valóban csak egy csökevényes szerv volna? Az evolúció (egyik vélt előző állomásának) maradványára találtunk benne? Esetleg egyszerűen csak a hibás tervezés/kivitelezés példájának tekinthető? Valójában azonban nem is csupán egy jó oka van annak, hogy a férfiaknak is van mellbimbójuk. Az egyik ok a szexuális stimulációhoz kapcsolható, a másik pedig a (genetikai) hatékonyság/gazdaságosság elvének érvényesülésében keresendő.
Lehet, hogy ez egyesek számára újdonság, de tény, hogy mind a férfi-, mind pedig a női mellbimbók sok idegszövetet tartalmaznak – a férfiak és a nők mellbimbói egyaránt nagyon érzékenyek az érintésre. A női mell azonban többre hivatott, mint csupán anyatej termelésére – a női nemi élvezet megélésében is fontos szerepet játszik. A férfi mellbimbó azonban ugyanannyi idegvégződéssel rendelkezik, mint a női mellbimbó, így épp olyan érzékeny az érintés általi ingerlésre is. Megállapíthatjuk tehát, hogy a férfi mellbimbók létezésének egyik rendeltetése maga a szexuális örömszerzés. Isten a férfi testet is úgy tervezte és alkotta meg, hogy azon bizonyos testterületek érintésére kéj fusson át, a mellbimbó pedig ezen testterületek egyike. A férfi mellbimbó létezésének egy további oka, a tervezés/kivitelezés hatékonyságának érvényesítésében keresendő. Hasonlóan, mint ahogy a sok modern autóban fellelhető használaton kívüli funkciók megléte is ezen elv érvényesítésére vezethető vissza, úgy a férfi és női mellek (fiziológiailag) közel azonos kialakítására is ez szolgáltat magyarázatot. Amikor az egyszeri ember fia új autót vásárol, felhívják rá figyelmét, hogy egyazon modellhez gyakran számos különféle extra opció (értsd felszereltség) közül választhat. Ha valaki képes és hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, akkor magasabb felszereltségű, plusz funkciókkal rendelkező kocsival suhanhat el. Ezen plusz funkciók általában extra kapcsolókkal, gombokkal, és tekerőtárcsákkal (lásd az utazási mód választó tárcsa egyes gyártók bizonyos modelljeinél) egészítik ki a műszerfalat. Az alapfelszereltségű modellekben – ezen plusz funkciók hiányában – nyilván semmi szükség nincs ilyen extra kapcsolókra és gombokra, így tehát logikus és érthető volna, ha az alapmodellek a műszerfalon lévő járulákos vájatok/nyílások nélkül gurulnának le a futószalagról.
Egyazon autómodellhez különböző műszerfalakat gyártani azonban nagyon gazdaságtalan és minden hatékonysági elvre fittyet hányó eljárás volna. Ahhoz, hogy a műszerfal a választható extra funkciók minden lehetséges kombinációjának teret és felületet adhasson, három, hat, vagy tizennyolc különböző kialakítású műszerfal legyártása sem volna elég, ami, értelemszerűen, három, hat, vagy tizennyolcnál is több különböző gyártási procedúrát igényelne. A műszerfal gyártási kapacitásainak és előállítási költségének megsokszorozása helyett, lényegesen gazdaságosabb és hatékonyabb, ha az autógyártó design-csapata egyetlen műszerfalat tervez, amely később minden lehetséges funkciót képes befogadni. Az alacsonyabb felszereltségű modellek esetében a műszerfal kihasználatlanul maradő felületeit, vagy alapból ki sem marják, vagy pedig pontosan illeszkedő műanyag elemekkel takarják le a már meglévő vájatokat.
Biológiai vonatkozását tekintve ezért van tehát a férfiaknak mellbimbója – annak ellenére, hogy a férfiak természetszerűleg nem képesek tejet adni. Isten egy olyan (testi) jellegzetességgel felruházva tervezte és alkotta meg mind a két nemet, amelyre a tejtermeléshez voltaképp csak az egyik nemnek van szüksége. A DNS-ünkben található genetikai kódunk a gyártási tervek és egyben a gyártósorok biológiai megfelelőjének tekinthető. Ahelyett, hogy az Alkotó feleslegesen túlkomplikálná a dolgot – ezzel pedig csak fokozná a hiba vagy az esetleges károsodás kockázatát – lényegesen hatékonyabb és gazdaságosabb, ha a mellbimbót olyan testi jellegzetsségként hagyja meg, amin férfiak és nők egyaránt osztoznak. Igaz ez akkor is, ha a férfiak esetében nem kerül majd sor tejelválasztásra, és az utódok tejjel való táplálására.
Emberi embriókon végzett megfigyelések szintén alátámasztják az imént vázolt elképzelést. A fogantatás utáni első pár hétben a férfi és női magzatok még azonos alakúak és felépítésűek (még ha eltérő kromoszómákkal rendelkeznek is). A terhesség korai szakaszában azonban a magzat (nemének megfelelően) férfi vagy női hormonokat kezd termelni, innentől fogva pedig ezek irányítják a növekedését, formálódását. A mellbimbó viszont már e folyamat kezdete előtt kialakul, kifejezetten hasonlóan ahhoz, mint ahogy egy autó műszerfalát is annak beépítése előtt gyártják le, és még azelőtt (a vásárló igényeihez) alakítják, mielőtt végleg beszerelnék az autóba.
A férfiak tehát két okból rendelkeznek mellbimbóval: az emberi mellkas egységes kialakítása által genetikai kódunk egyszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb, hibákra pedig kevésébé hajlmos; a mellbimbók egyben a szexuális élvezet megélését is segítik. Isten az emberi test megtervezésében és kialakításában megnyilvánuló bölcsessége minden képzeletet felülmúl (Zsoltárok 139:14).
English
A férfiaknak vajon miért vannak mellbimbói?
