Kérdés
Hogyan határozhatjuk meg a gonoszt? Mi a gonosz meghatározása?
Válasz
A gonosz alatt általában valami erkölcsileg helytelen, bűnös vagy romlott dolgot értünk; a gonosz szó azonban gyakorlatilag bármire vonatkozhat, ami kárt hoz és ártalmat okoz, legyen annak erkölcsi dimenziója vagy sem. A Biblia e mindkét értelemében használja a szót. Minden, ami szembemegy Isten szent természetével, gonosz (lásd Zsoltárok 51:6). Az érem másik oldalán vannak a különféle katasztrófák, tragédiák és csapások, melyek szintén “gonosznak” mondatnak (1.Királyok 17:20 – a magyar fordításokban “nyomorúság”, “baj” – lásd H7489).
A gonosz viselkedés az embertársaink ellen elkövetett bűnöket (gyilkosság, lopás, paráznaság, azaz házasság előtti-, és a házasságon kívüli nemi kapcsolatok) és az Isten ellen elkövetett gonoszságot (hitetlenség, bálványimádás, istenkáromlás) egyaránt magában foglalja. Az Éden kertjében kibontakozott engedetlenségtől (1.Mózes 2:9) egészen a nagy Babilon fertelmességéig (Jelenések 18:2) a Biblia a tényként kezeli a gonoszság jelenlétét, és az embert felelősségre vonja az általa elkövetett gonoszságért: “A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni...” (Ezékiel 18:20).
A gonoszság lényegében a jóság hiánya. Az erkölcsi rossz nyilván nem egy kézzelfogható, fizikai “dolog”, hanem valami jó hiánya, vagy a jótól való megfosztottság (állapota). Ahogy J. P. Moreland keresztény filozófus is megjegyezte: “A rossz a jóság hiánya. Maga az elrontott jóság. A jó létezhet rossz nélkül, de a rossz nem létezhet jó nélkül”. Greg Koukl, keresztény apologéta, szavai szerint pedig: “Az emberi szabadsággal úgy éltek, hogy egyre csak csökkentették a világban a jóságot, és magát ezt a csökkentést-, a jóság hiányát nevezzük gonosznak.”
Az Isten szeretet (1.János 4:8); a szeretet hiánya az emberben nem istenszerű (hiszen az ember Isten képmására lett teremtve – a fordító megjegyzése), a szeretet hiánya ezért gonosz. A szeretet hiánya szeretetlen viselkedésben nyilvánul meg. Isten irgalmasságával, igazságosságával, türelmével kapcsolatban hasonlóan áll a helyzet. Ezen isteni tulajdonságok a hiánya – legyen szó bárkiről is – a gonoszsággal egyenértékű. Ez a gonoszság aztán irgalmatlan, igazságtalan, türelmetlen stb. viselkedésben nyilvánul meg, még több kárt hozva az Isten által teremtett jó világba. Mint kiderül, nem éppen kevés hiányosságunk van: "A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is" (Rómabeliekhez 3:10).
Az erkölcsi gonoszság maga a másokkal szemben elkövetett rossz. Ez sajnos még akkor is megbújhat szívünkben, ha külső szemmel látható cselekedetekben éppen nem nyilvánul meg. A gyilkosság egy külsőleges gonosz tett, hátterében azonban szívben lévő gyűlölet erkölcsi gonoszsága áll (Máté 5:21-22). A házasságtörés és a házasságon kívüli nemi kapcsolat létesítése gonosz dolog (hirdessen erről a világ bármi mást is – a fordító megjegyzése), de a szívben megbúvó bujaság erkölcsi gonoszsága nem kevésbé az (Máté 5:27-28). Az Úr Jézus ma is így tanít minket: “...A mi az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert. Mert onnan belőlről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok, lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság: Mind ezek a gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert” (Márk 7:20-23).
A gonosz viselkedésbe való alámerülés általában csak lassan kezdődik. Pál apostol a Rómabeliekhez írt levelének 1. fejezetében a gonoszság tragikus előrenyomulását, térnyerését mutatja be. Az egész úgy indul, hogy az ember nem hajlandó hálát adni Istennek, és nem dicsőíti őt Istenként (Rómabeliekhez 1:21), míg végül arra fut ki, hogy Isten – az ember szabad akaratának engedve – “méltatlan gondolkodásnak” adja át őt, és megengedi, hogy elteljen “mindenféle hamissággal” (28-29. igeversek).
Azok, akik a gonoszság tetteiben gyakorolják maguk, a Sátán csapdájába estek, és a bűn rabszolgáivá váltak: “A ki szelíden fenyíti az Úr szolgájának ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére, és felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára” (2.Timótheushoz 2:25-26; lásd még János 8:34). Kizárólag Isten kegyelme által válhatunk szabaddá.
A fizikai gonoszság kategóriájába sorolhatjuk mindazt a bajt, ami az embereket a világban érheti. Ez vagy kapcsolódik az erkölcsi gonoszsághoz és az isteni ítélethez, vagy sem. A Prédikátor 11:2 azt tanácsolja nekünk, hogy ne tegyük fel mindenünket egy lapra: “...mert nem tudod, micsoda veszedelem következik a földre.” A veszedelem szó (az eredeti szövegben “gonosz” – a H7489 egy változata) ebben az esetben “katasztrófát”, “szerencsétlenséget” vagy “csapást” jelent - más fordítások ezt hasonlóan adják vissza. A fizikai gonosz néha egyszerűen egy baleset formájában jelentkezik vagy valamiféle ismeretlen okok következményeként lép fel, amelynek nincs ismert erkölcsi oka; ilyenek például a testi sérülések, az autóbalesetek, a hurrikánok és a földrengések. Máskor a fizikai baj egy egyén vagy csoport bűneinek Isten általi megtorlásaként jelentkezik. Szodoma és a környező városok a bűneik miatt pusztultak el (1.Mózes 19. fejezet), általuk Isten azoknak statuált példát “...a kik istentelenkedni fognak” (2.Péter 2:6). Isten számos alkalommal figyelmeztette Izráelt mindazon csapásokra, melyek akkor teljesednek be rajtuk, ha fellázadnak: “[Az Úr] is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők segítsége ellen” (Ézsaiás 31:2 - betoldva). Isten minden esetben úgy munkálkodik egy adott helyzeten keresztül, hogy az Ő jó szándékát juttassa érvényre (Róma 8:28).
Nem Isten az erkölcsi gonoszság szerzője, sokkal inkább az Ő szentsége fényében láthatjuk csak meg mi a szentségtelen (az Ő szentsége definiálja azt). Mivel Isten képmására lettünk teremtve felelősséggel tartozunk azért, hogy olyan erkölcsi döntéseket hozzunk, amelyek Istennek tetszőek és az Ő akaratának felelnek meg. Ő szívből kívánja megszentelődésünket (1.Thesszalonikabeliekhez 4:3), és nem akarja, hogy vétkezzünk (Jakab 1:13). A bűnbánat és a Krisztusba vetett hit által bűnbocsánatot nyerünk, és a bennünk lévő erkölcsi gonoszság a visszájára fordul (Apostolok Cselekedetei 3:19). Isten gyermekeiként e parancs szerint járunk: “Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg” (Rómabeliekhez 12:21).
English
Hogyan határozhatjuk meg a gonoszt? Mi a gonosz meghatározása?
