A kolosséiakhoz írt levél
Szerző: A kolosséiakhoz írt levél első számú szerzője Pál apostol volt (Kol 1:23), de Timóteus is segédkezett benne (Kol 1:1).Keletkezés ideje: A kolosséiakhoz írt levél vélhetően Kr. u. 58-62 között íródott.
A könyv célja: A kolosséiakhoz írt levél egyfajta „minitanfolyam” etikából, amely a keresztény élet valamennyi területét érinti. Pál az egyéni életből kiindulva a családi életen és a munkán át a másokkal való bánásmódig számos kérdésre kitér levelében, melynek központi témája az, hogy az Úr Jézus Krisztus minden területen maximálisan be tudja tölteni a szükségeinket.
Kulcsigék: Kolossé 1:15-16: „Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.”
Kolossé 2:8: „Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.”
Kolossé 3:12-13: „Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.”
Kolossé 4:5-6: „Bölcsen viselkedjetek a kívül állók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel. Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.”
Rövid összefoglalás: A kolosséiakhoz írt levél célja kifejezetten a Kolosséban támadt és a gyülekezet fennmaradását veszélyeztető eretnekség felszámolása volt. Nem tudjuk, milyen híreket kapott Pál, csak annyi bizonyos, hogy ő ezzel a levéllel válaszolt a hallottakra.
Pál válaszából arra következtethetünk, hogy az eretnekek hamis képet festettek Krisztusról. (Talán elfogadták, hogy teljességgel ember volt, de nem fogadták el, hogy teljességgel Isten is volt.) Az apostol a jelek szerint a körülmetélkedés és a hagyományok „zsidós” hangsúlyozását is vitatta (Kol 2:8-11; 3:11). Az eretnekség, amellyel szemben fellépett, vélhetően vagy egy zsidó-gnosztikus tanítás volt, vagy pedig a zsidó aszkétizmus és a görög (sztoikus?) filozófia keveréke. Pál nagyszerűen mutat rá arra, hogy Krisztus mindenre elegendő.
A kolosséiakhoz írt levél Krisztus istenségével és a hamis filozófiákkal kapcsolatos doktrinális tanítást (1:15-2:23), valamint a keresztény magatartásra – egyebek mellett a barátokra és a beszédmodorra – vonatkozó gyakorlati figyelmeztetéseket (3:1-4:18) egyaránt tartalmaz.
Kapcsolat az Ószövetséggel: A zsidó legalizmus kérdése módfelett aggasztotta Pált Kolosséban csakúgy, mint a többi korai gyülekezetben. A kegyelemből, cselekedetek nélkül elnyerhető üdvösség tana olyan radikális volt, hogy az ószövetségi törvényben meggyökerezett emberek nagyon nehezen tudták a magukévá tenni. Következésképpen a legalisták folyamatosan igyekeztek a törvény egy-egy előírását is hozzárakni az új hithez. Ezek közül a körülmetélkedés volt az egyik legfontosabb, melyet a zsidó keresztények egy része még mindig gyakorolt. Pál a Kolossé 2:11-15 versekben helyezkedik szembe ezzel a tanítással, ahol kihirdeti, hogy többé nem szükséges körülmetélni a testet, hiszen eljött Krisztus, aki a test helyett a szívet metéli körül, így az ószövetségi törvény szerinti szertartások okafogyottá váltak (5Móz 10:16, 30:6; Jer 4:4, 9:26; ApCsel 7:51; Róm 2:29).
Gyakorlati alkalmazás: Noha Pál számos témát érint levelében, a legfontosabb üzenete az számunkra, hogy Krisztus mindenre teljes mértékben elegendő az életünkben mind az üdvösség, mind a megszentelődés szempontjából. Ismernünk és értenünk kell az evangéliumot ahhoz, hogy ne vezessenek félre bennünket a gyakran igen megtévesztő formában jelentkező legalista és eretnek tanok. Legyünk éberek és vegyük észre a legapróbb eltévelyedést is az olyan tanok irányába, amelyek nem az Úr és Megváltó Krisztust helyezik a középpontba. Kerülendő minden „vallás”, amely más könyveknek a Bibliával azonos tekintélyt tulajdonít, vagy az üdvösséghez Isten megváltó munkája mellett az emberi erőfeszítést is szükségesnek tekinti. A kereszténységet semmilyen más vallással nem lehet vegyíteni vagy kiegészíteni. Krisztus az erkölcsi magatartás vonatkozásában abszolút normákat állít elénk. A kereszténység család, életmód és kapcsolat – nem pedig vallás. A jó cselekedetek, az asztrológia, az okkultizmus és a horoszkópok nem vezetnek el Istenhez, hanem egyedül Krisztus, aki Igéjén keresztül jelenti ki nekünk magát. Az Ige az Ő hozzánk írott szerelmes levele, ezért mindenképpen meg kell ismernünk!
English
A kolosséiakhoz írt levél
