Kérdés
Ki vagy mi a visszatartó (erő) a 2.Thesszalonikabeliekhez írt levél 2:6 igehelyén?
Válasz
A bibliai prófécia ismerői között több különböző nézet alakult ki arról, hogy vajon mi/ki lehet az a “visszatartó”, aki a 2.Thesszalonikabeliekhez 2:6-7 igehelyen kerül említésre. Bárkiről is legyen szó, az biztos, hogy akkora erővel bír, hogy még az Antikrisztus előrenyomulását is képes visszaszorítani, és ezzel meg tudja előzni, hogy a Sátán királysága teljesen maga alá gyűrje az egész teremtett világot.
A Thesszalonikabeliekhez írt második levelében Pál apostol afelől biztosítja az egyházat, hogy az Úr ama napja még nem jött el, vagyis az utolsó ítélet még nem vette kezdetét. A 2.Thesszalonikabeliekehez 2:3 igeverset így olvassuk: “Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia.” Isten megmásíthatatlan időrendje szerint az Úr ama nagy napja és az annak szárnyán szálló végítélet mindaddig nem jön el, míg két konkrét dolog meg nem történik: kialakul az egy Isten elleni globális lázadás (tömeges hitehagyás), és az Antikrisztus felfedi magát a világ előtt. Pál eztán arra is kitér, hogy jelenleg mi tartja pórázon a gonoszt: “És most tudjátok, mi tartja vissza, a miért csak a maga idejében fog az megjelenni. Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével” (2.Thesszalonikabeliekhez 2:6-8)
Pál nem azonosítja be nekünk pontosan, hogy mi vagy ki ez a visszatartó (erő). A thesszalonikabeli testvérek látszólag már tudták ezt. Számos teológus és Bibliatudós spekulált már azon, hogy mi/ki lehet ez a visszatartó, ez a visszatartó erő. Az emberi elme szerint lehetséges jelöltek közé egy pár viccnek is jól beillő kandidátus is vegyült: 1) a Római Birodalom kormánya; 2) az evangélium hirdetése; 3) Sátán megkötözése; 4) Isten gondviselése; 5) a zsidó állam; 6) maga az egyház; 7) Isten Szent Lelke; 8) Mihály arkangyal. Nekünk, itt a Gotquestions-szolgálatban meggyőződésünk, hogy a visszatartó nem más, mint Isten Szent Lelke, illetve azt is mondhatnánk, hogy Isten az újszövetségi egyházban és egyházon keresztül működő Szent Lelke.
Azon nézetünket, mely szerint az egyházban működő Szent Lélek maga a visszatartó annak ténye is alátámasztja, mely szerint a visszatartóra dologként (semleges nem, 6. igevers), és személyként (hímnem, 7. igevers) is hivatkozik az Írás. Továbbá logikus, hogy az egyetlen erő, mely képes Sátán főbenjáró tervét (vagyis az ő hamis messiásának színre lépését) hátráltatni, kizárólag Istentől jöhet. Zsigerből is érezzük, hogy sokkal valószerűbb az, hogy a Szent Lélek szorítja gátak közé a Sátán haragos áradását, mintsem egy politikai entitás, vagy akár egy angyal. Isten Szent Lelke az egyetlen olyan Személy, Aki elég (természetfeletti) erővel bír ahhoz, hogy kordában tudja tartani a gonoszt.
Isten kezei persze nincsenek megkötve (még a magasröptű emberi teológia olyannyira szilárd nézetei által sem – a fordító megjegyzése), és karja sem rövidült meg, így Lelke az újjászületett hívőkön keresztül is működik, hogy elérje ezt. Az egyház, melynek tagjaiban Isten Lelke vett lakozást, mindig is szerepet vállalt abban, hogy mintegy társadalmi ellensúlyt képezzen az istentelen életvitel habot okádó hullámaival szemben. Eljön azonban az időben egy pillanat, mikor Pál szerint a Lélek “hagyja majd magát félretolni az útból”, és visszatartó erejű munkásságát nem fejti ki többé. A 2.Thesszalonikabeliekhez 2:7 igerészt tükörfordítása akár így is hangozhatna: “A törvényszegés titkos bűne már működésben van, csakhogy annak, Aki most még visszatartja azt, ki kell lépnie (a képből), hogy az kibontakozhasson.” Mi, itt a Gotquestions-szolgálatban úgy gondoljuk, hogy ez a “kilépés” akkor fog megtörténni, mikor az egyház az elragadtatás által elhagyja a romló anyagi létsíkot. A Szent Lélek persze továbbra is aktív marad a világban, hiszen Őnélküle embernek megtérni lehetetlen, de abban az értelemben mégiscsak ki-, vagy hátralép, hogy a bűnt visszatartó szolgálatát (melyet Isten emberein keresztül vitt véghez) már nem gyakorolja (lásd 1.Mózes 6:3).
A Thesszalonikabeliekhez írt második levél második fejezete félreérthetetlenül adja tudtunkra, hogy az Antikrisztus felfedését a visszatartó ráhatásának eltávolítása előzi meg. A nagy nyomorúság idejére szabad kezet kapó törvénytaposó “...a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival” (2.Thesszalonikabeliekhez 2:9-10) igyekszik megtéveszteni mindazokat, akik visszautasították az igazság szeretetét (vö. János 14:6). Miután az Antikrisztus ideje lejárt, az Úr Jézus Krisztus visszatér és kéz nélkül rontja meg végleg a bűn emberét: ott és akkor már nem lesz sem csata, sem kétszer veszedelem. Erről így olvasunk: “És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével” (2.Thesszalonikabeliekhez 2:8). A gonosz mindezidáig vissza van tartva, mikor azonban az egyház üdvtörténeti korszaka lezárul, nyakörve meglazíttatik, és az Isten elleni lázadás csúcspontját elérve még győzedelmesnek is fog tűnni. Sátán sorsa azonban már bepecsételtetett, az ő végső veresége változhatatlan.
English
Ki vagy mi a visszatartó (erő) a 2.Thesszalonikabeliekhez írt levél 2:6 igehelyén?
