Kérdés
Gyilkosság-e az abortusz?
Válasz
Napjaink talán leghevesebb vitája az abortusz körül zajlik. „Gyilkosság-e az abortusz?" Azoknak, akik abortuszon estek át vagy abortuszt hajtottak végre, nagy bátorságot igényel megválaszolni a kérdést. A Biblia világosan tanítja, hogy a gyilkosság rossz dolog (2Mózes 20:13). Bizonyos esetekben azonban a Biblia nem tiltja az ölést. Egy ország katonáitól elvárták, hogy megöljék a másik ország katonáit (Józsué 11:20). Ez nem gyilkosság. Élelem és áldozat céljából megölték az állatokat (2Mózes 24:5, 1Mózes 9:3-4). Ez sem gyilkosság.
Gyilkosság az, amikor egy ember törvénytelenül, előre megfontoltan öl meg egy másikat. A gyilkolás törvénytelen emberölés, azaz, olyan emberölés, amelyet egyik ember személyes (nem nemzeti) érdekből, öntörvényileg hajt végre egy másik emberen. A Biblia számos helyen elítéli a gyilkosságot mint a gonosz társadalom jellemzőjét (5Mózes 5:17, Ézsaiás 1:21, Hóseás 4:2, Máté 5:21). Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy az abortusz gyilkosság-e, két dolgot kell figyelembe vennünk: először, hogy a méhben levő magzat emberi lénynek minősül-e, és másodszor, joggal nevezhető-e az abortusz gyilkosságnak, ha a legtöbb országban legális. Ha a gyilkosság törvénytelen emberölést jelent, akkor elvben a törvényes emberölés nem minősül gyilkosságnak.
Egyik oka annak, hogy sok helyen tiltják az abortuszt az, hogy etikátlan, hogy egyik ember egyoldalúan döntsön egy másik ember sorsa felett. Az ószövetségi törvényben csak akkor végezhettek ki egy gyilkost, ha több tanúja volt az esetnek. „[E]gy tanú vallomása alapján senkit nem szabad halálra ítélni" (4Mózes 35:30, Egyszerű). Háborúban a katonák nem a maguk céljára ölnek, hanem az országuk érdekében. Ha ez egy tisztességes ország, akkor a nemzeti érdeket az szolgálja, hogy megvédik ártatlan állampolgáraikat a fenyegetettségtől. Az abortusszal más a helyzet. Az abortusz egy olyan emberölés, amely során egy anya egyoldalúan dönt. A védtelenek ilyennemű indokolatlan megölése etikátlan, és minden társadalom gyilkosságnak kellene tartsa az abortuszt – feltéve, hogy a magzat is ember. Ha a magzat pusztán egy személytelen szövet vagy olyasvalami, ami kisebb rangú az embernél, akkor az életének a kioltása nem esne hasonló etikai elbírálás alá, és nem minősülne gyilkosságnak.
A kérdés tehát ez: a magzat is ember? Vagy valami egyéb? Biológiai szempontból az emberi élet a fogantatáskor jön létre. Amikor az anya petéje és az apa spermája egyesül, létrehoznak egy új DNS láncot, amely teljesen egyedi és személyes. A DNS egy kódolt információ, amely az új ember növekedését és fejlődését írja elő. Ehhez semmilyen más genetikai anyag nem szükségeltetik, a méhben levő zigóta ugyanolyan ember, mint az az anya, akinek a méhében fejlődik. A magzat és köztünk levő különbség a korban, helyszínben és fejlettségi szintben rejlik. Amikor véget vetünk a magzati fejlődés folyamatának, akkor egy egyedi életet oltunk ki.
A Biblia világosan kijelenti, hogy az emberi élet kezdete a fogantatás. Sámson azt mondta: „Istennek szentelt nazír vagyok anyám méhétől fogva" (Bírák 16:17,, Egyszerű). Már meg nem született állapotában is akként utal magára, aminek Isten szánta: nazireusnak. Dávid ezt mondja: „Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében" (Zsoltárok 139:13). Dávid szintén egy méhben levő személyként utal magára. Majd így folytatja: „Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük" (Zsoltárok 139:16). Dávid azt állítja, hogy Isten már akkor megtervezte napjait, amikor ő még az anyaméhben leledzett. Ez szintén azt bizonyítja, hogy a személy, mint olyan, már a fogantatáskor létrejön, és nemcsak a születés pillanatában. Látjuk, hogy Istennek hasonló terve volt a meg nem született Jeremiással is: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek" (Jeremiás 1:5).
A Biblia a magzatot meg nem született gyermeknek tartja, egy tervében szereplő embernek, akit már a fogantatásától kezdve formál. Ha ez a helyzet, akkor nem igazán számít, hogy mit mond az emberi jogtudomány, vagy hogy politikailag korrekt eljárásnak tartja-e a társadalom az abortuszt. Isten törvénye elsőbbséget élvez. Az az anya, aki megszakítja a terhességet, egyoldalúan úgy dönt, hogy véget vet egy másik ember életének, és ez mindig is gyilkosságnak minősült.
English
Gyilkosság-e az abortusz?
