Kérdés
Lehetséges-e alkut kötni az ördöggel?
Válasz
Mi lenne, ha a Sátán vagy valamelyik démonja alkut ajánlana neked? Bármit megadna, amire csak szíved vágyik - gazdagságot, hatalmat, szépséget, nagyszerű képességeket stb. - mindezt ráadásul még ebben az életben. Cserében viszont a teljes örökkévalóságban övé a lelked. Te hogyan reagálnál?
Az ördöggel való alku gondolatát dr. Faust mára már klasszikussá vált (fikcionális) története kezdte széles körben terjeszteni. Az elbeszélés szerint a doktor egy olyan tudós volt, aki egy Mefisztó nevű démonnal kötött alkut. Ezen téma feldolgozásából számos egyéb hasonló történet látott napvilágot. Az írás alapjául szolgáló népmesék, legendák némelyikében az érintett illetőnek valamilyen módon sikerül becsapni az ördögöt, kibújik a szerződés rá eső része alól, majd visszanyeri lelkét. Más mondákban viszont épp az ördög győz egy csel vagy egyszerű becsapás által a megtévesztett, gyarló ember felett.
Annak az elképzelése, hogy az ember elveszítheti lelkét az ördöggel kötött alku következtében, azonban sokkal inkább kulturális és irodalmi-, sem mint bibliai eredetű. A Bibliában egyszer sem olvashatunk olyan esetről, amely során egy ember alkut kötött volna a Sátánnal vagy démonjaival.
A Biblia azonban valóban üzletkötőként ábrázolja az ördögöt - csak éppen arról számol be, hogy magával Istennel próbál alkut kötni, nem pedig egyszerű halandókkal. Jób könyvében azt látjuk, hogy a Sátán egy ízben egyfajta fogadást ajánlott Istennek. Ha Isten megengedné, hogy nagy szenvedés szabaduljon Jóbra - alkudozott Sátán -, akkor Jób biztosan szemtől szembe fogja átkozni Őt (Jób 1:9-11). Isten erre hagyta, hogy a történet kiforogja magát, Ő ugyanis már előre látta azt a számunkra meglepő eredményt, amivel zárult.
Az emberi történelem egy lényegesen későbbi fejezetében az ördög Jézussal próbált alkut kötni a negyvennapos böjt végén a pusztában. Miután megmutatta Jézusnak "a világ minden országát és azok dicsőségét" (Máté 4:8), mindezt fel is ajánlotta neki, ha meghajol előtte, és imádja őt. Jézus Isten Igéjével dorgálta meg a Sátánt, és zavarta el őt (10. igevers).
A Biblia nem támasztja alá annak koncepcióját, hogy az ember valaha is alkut köthetne az ördöggel. Voltak olyanok a történelem folyamán, akik megpróbáltak egyoldalúan ilyen alkut kötni vele, és annak reményben kötelezték el maguk a Sátán mellett, hogy ő cserében majd különleges kegyében részesíti őket. Bizonyos tekintetben épp ebben rejlik a bibliai értelemben vett bálványimádás és boszorkányság valódi természete. Amikor egy pogány istenimádó áldozatot szentelt isteneinek, valamit remélt cserébe - termést, gyermeket, egy adott csatában való győzelmet stb. (lásd 2Krónikák 28:23). Amikor egy varázsló vagy boszorkány sötét mesterségét gyakorolta, különleges tudás vagy hatalom megszerzésében reménykedett.
A Biblia szemszögéből nézve az ördöggel való egyezségkötésnek több okból sem volna semmi értelme:
Először is, a Biblia a Sátánt egy felettébb hazug személynek mutatja be, akinek a legnagyobb fegyvere a félrevezetés, a megtévesztés. Éva a kígyóval folytatott beszélgetésétől kezdve (1Mózes 3.fejezet) egészen a farizeusok "a hazugság atyja" gyermekeiként való Jézus általi megítéléséig (János 8:44), az ördög mindig úgy jár el, hogy fogja az igazságot, kiforgatja azt, ezzel pedig előbb megrontja, majd végül pusztulásba taszítja az embereket. Bárki, aki egy ilyen lénnyel próbál meg üzletelgetni, bolond.
Másodszor, bár "a levegőbeli hatalmasság fejedelme"-ként Sátánnak tényleg lehet némi arra való hatalma (Efézus 2:2), hogy manipulálja az ember életének körülményeit, a Biblia egyszer sem ábrázolja ezt a hatalmat abszolút természetűnek - egyedül Isten bír abszolút hatalommal. Emellett a Biblia mindig úgy mutatja be az ördög hatalmát, hogy az - származzon belőle bármilyen ideiglenes előny is - végtére mindig csak fájdalmat és pusztulást, romlást és halált hoz. A bűn örömei csak "ideig-óráig" tartanak (Zsidók 11:25, KAR), és minden, a Sátánnal kötött elképzelt egyezség csak nyomorúsággal végződne.
Végül, a Sátán nem veheti birtokba az emberi lelkeket. Minden lélek, annak Teremtőjévé, azaz Istené (Ezékiel 18:4). A pokol - nem mellesleg - pedig nem Sátán királysága. A milliónyi anekdota és történet ellenére, amelyek ennek ellenkezőjét állítják, a Sátán nem uralkodni megy a pokolra, hogy ott korlátlanul élvezhesse az elorozott emberi lelkek feletti hatalmát; nem, ő a tűz tavának az örök foglya, sínlylődő börtöntölteléke (Jelenések 20:10).
A valóság tulajdonképpen sokkal rosszabb, mint azt dr. Faust története sugallja. Isten Igéje szerint minden emberi lélek, születésétől fogva már pokolra van ítélve. Nem kell tehát alkut kötni az ördöggel ahhoz, hogy ezt a sorsot biztosítsuk magunknak. Az emberi nem eredendő bűne, Isten elleni lázadásunk miatt "...természet szerint haragnak fiai valánk..." (Efézus 2:3), azaz Isten jogos haragjára érdemes teremtmények. "Máris elmarasztaló ítélet alatt" állunk (János 3:18; EFO). Ha nem változtatunk a pályánkon, a lelkünk a tüzes tóban fog kikötni, anélkül, hogy valaha is valamiféle csereüzletbe bocsátkoznánk a Sátánnal.
Semmi szükség tehát az ördöggel kötött alkura - már eleve az ő oldalán állunk -, sokkal inkább magával Istennel kell alkut kössünk. Voltaképp arra van szükségünk, hogy Ő megváltsa a lelkünk, és ezzel megváltoztassa végső célállomásunkat. A probléma viszont az, hogy Neki nincs mit felajánlanunk cserében. Neki nincs szüksége semmire tőlünk (Róma 11:33-36), minden arra irányuló kísérletünk pedig, hogy vallási előírások betartásával csillapítsuk haragját (Ézsaiás 1:11) teljességgel hiábavaló. Az örömhír - vagyis az evangélium - azonban az, hogy Isten szeret minket, és az egyoldalú "alkut" a maga részéről ajánlotta fel nekünk. Ő képes megmenteni a lelkünk, és afelett megadni nekünk mindazt, amire szívünk igazán vágyik a teljes örökkévalóságban. Cserébe semmi mást nem kér, mint hogy vessük hitünket egyszülött Fiába, Jézus Krisztusba. Jézus ugyanis egy ránk nézve több, mint előnyös csereüzletben csillapította le a minket utolérő isteni haragot, mikor magára vette bűneinket és azok büntetését (1János 4:10; 1Péter 2:24). Krisztusban Isten életre kelt minket, holott halottak voltunk a bűneinkben. Az örökkévalóságon innen, vagyis a jelenvaló világban pedig értelmes szolgálattal és örömteli várakozással tölti meg az egyébként teljes hiábavalóságra ítélt emberi létet. Az Isten által felajánlott alku behatóbb megismerése érdekében kérünk lapozd fel az Efézusbeliekhez írt levél 2:1-10 passzusát a Bibliádban.
English
Lehetséges-e alkut kötni az ördöggel?
