Kérdés
Miért szükséges az alvás? Isten miért ilyen alvásszükséglettel alkotott meg minket?
Válasz
Mivel Isten teremtett mindent, a természetes alvásszükségletünket is Ő határozta meg. Az alvás első bibliai említése az 1.Mózes 2:21-ben található: itt azt láthatjuk, amint Isten Ádámot mély álomba helyezte, és az egyik oldalbordájából megformálta Évát. Szintén Isten volt az, Aki a pihenés fogalmát is beleépítette a teremtésébe (1.Mózes 2:2). A rendszeres pihenés mintáját akkor alapozta meg, amikor a zsidó nép számára különleges napként jelölte meg a Sabbathot (2.Mózes 31:16; 3.Mózes 23:3).
A Biblia pozitív és negatív értelemben egyaránt említi az alvást. Az olyan igeszakaszok, mint a Példabeszédek 3:24, valamint a Zsoltárok 4:8, Isten ajándékaként ábrázolják az alvást. Már csupán abból is tudjuk, hogy az alvás az egészséges emberi lét elengedhetetlen részét képezi, hogy Jézusnak ugyanúgy szüksége volt alvásra, mint nekünk (Lukács 8:23; Márk 1:35). Volt, hogy Isten álmok és látomások révén szólt (a nem csupán fizikai értelemben) alvó emberekhez (1.Mózes 20:3; 31:24; 1.Királyok 3:5; Dániel 7:1). Mint ahogyan Isten minden ajándékával-, így az alvással is “vissza lehet élni”. Az olyan igeversekben, mint a Példabeszédek 6:9, 19:15, 20:13 és 24:33 az alvás a lustaság jelképeként szerepel.
Rengeteg tudományos és fantázia-fűtötte elmélet is létezik arról, hogy miért alszunk. A kutatások többször is kimutatták azon viselkedésbeli változásokat, amelyek akkor lépnek fel, mikor egy embert alvásmegvonásnak tesznek ki. A tudomány a “miért” kérdésre azonban nem képes felelni. A természetes alvásigényünk egyik lehetséges szellemi magyarázata szerint az alvás arra emlékeztet minket, hogy mi csupán teremtmények vagyunk, nem pedig a Teremtő. Fizikai testünket folyamatosan oxigénnel, vízzel, táplálékkal és pihenéssel kell feltölteni ahhoz, hogy továbbra is működőképesek maradjunk. Ezen szükségletek kielégítése időnk és energiánk tetemes részét felemészti. Jól tesszük, ha folyamatosan emlékeztetjük magunkat korlátainkra, valamint ha tudatosítjuk magunkban, hogy létezésünk teljes mértékben Istentől függ. A fizikai szükségletek e tekintetben egy erre való emlékeztetőül szolgálnak.
Az alvás teszi lehetővé azt is, hogy az elménk kipihenje magát, így ébrenlétünk során jobban tudunk összpontosítani. Az elménk tárolókapacitásával, a memóriájával és minden kiaknázatlan lehetőségével együtt leginkább egy számítógéphez hasonlít. Ha nem gondoskodunk róla megfelelően, akkor hajlamos az elromlásra. Ahogy egy számítógépet is rendszeresen újra kell indítani, mikor túlterhelődik, úgy az agyunkat is újra kell indítani egy mély éjszakai alvással. A Szentírás gyakran utal arra, hogy bölcs már jó reggel Isten társaságát keresnünk (Ézsaiás 50:4; 2.Mózes 34:2; Zsoltárok 5:3). Isten azt is megígéri nekünk, hogy az Ő irántunk való irgalma minden reggel megújul (Jeremiás siralmai 3:23), ami azt is jelzi, hogy egy jó éjszakai pihenés után jól tesszük, ha Tőle kérünk erőt az előttünk álló napra.
A jó éjszakai alvást gyakran Isten ajándékának is nevezi az Írás (3.Mózes 26:6; Zsoltárok 4:8), míg az ágyban való álmatlan forgolódást a rossz lelkiismerettel és a félelemmel azonosítja (Zsoltárok 6:6; 77:4). Bármi legyen is Isten oka arra, hogy megteremtette bennünk az alvásszükségletet, hálát adhatunk neki, hogy Ő minden igényünkre előre gondolt (Filippibeliekhez 4:19). Meglehet, hogy azért teremtett minket minden szükségletünkkel és korlátunkkal együtt, hogy folyamatosan emlékeztessen minket arra, mekkora szükségünk van Őrá. Ezek a kis emlékeztetők (avagy a saját tökéletlenségünkkel való szembenézések) azok, melyek hálára ösztönöznek és alázatban tartanak minket. A hálás és alázatos szív ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy már itt a Földön is Isten jelenlétében élhessünk (Jakab 4:6; Zsoltárok 95:2).
English
Miért szükséges az alvás? Isten miért ilyen alvásszükséglettel alkotott meg minket?
