Kérdés
Az alvásparalízis tényleg szellemi támadás eredménye?
Válasz
Az alvásparalízis, azaz az alvás közbeni bénultság állapota nagyon ijesztő dolog lehet. Ilyenkor az ember tudatában van annak, hogy alszik, megpróbál felébredni, de nem tud. Ezt gyakran a teljes rémület irracionális érzése kíséri, adott esetben pedig fekete köpenyes alakok felvillanó képe. Számos kultúrában természetfeletti magyarázatot dolgoztak ki az alvási bénulás jelenségére. Kínában mèng yǎn-nek, "a testet nyomó szellemnek" nevezik. Egyes muzulmán országokban egy gonosz dzsinnel hozzák összefüggésbe ezt a dolgot. Afrikában pedig "a hátadon lovagló boszorkánynak" nevezik.
Az alvásparalízis néven ismert jelenségnek azonban egy teljes mértékben fiziológiai magyarázata is létezik. Ahogy elalszunk, elménk ún. hipnagóg állapotba kerülhet. Ez megy végbe, mikor az alvó még tudatos elméje már álomképekkel szembesül. Ahogy az ember felébred, hipnopomp állapotba kerül, ami azt jelenti, hogy az álmodó elme a való világból érkező ingerekkel szembesül. Az álmok mindkét esetben nagyon valóságosnak tűnhetnek, és élénk, hallucinációs érzést válthatnak ki. Ezek a képek gyakran fekete foltokat is tartalmaznak, melyeket a zavarodott elme emberi alakokként értelmez, így néha "árnyékembereknek" is nevezik őket. A hallucinációk olyan hangok formájában is megjelenhetnek, mint például egy hangos csattanás vagy gyereksírás. Ezek az epizódok gyakran egy zuhanás-érzéssel kezdődnek, amelyet "hipnikus rángás" követ, mire a test izmai hevesen összehúzódnak.
Az alvásparalízisben megtapasztalt ijesztőbb élmény az éber álomba és a hamis ébredésbe való bezáródás. Az alvó ekkor felismeri, hogy álmodik, és megpróbál felébredni. Megkönnyebbülten nyitja ki a szemét, de hamarosan rájön, hogy még mindig az álomban van. Ez egy darabig elhúzódhat így, és néha egészen odáig elmehet, hogy az alvó valójában környezete tudatában van – érzi a takaró súlyát, a szemhéja mögött beszűrődő fényt–, de még mindig képtelen teljesen felébredni. Ez a tudatosság aztán ismét elillanhat, az alvó pedig ekkor visszatér az (alvási) hallucinációkhoz.
Az izmok alvás közbeni részleges működésen kívül helyezése, paralizálása szükséges dolog. Azok az emberek, akik fizikailag is leutánozzák az álomban megélteket, ki volnának téve az akaratlan sérüléseknek - akár még az ablakon is kiugranának. Annak tudata viszont, hogy alszol és lebénulsz, azonban igen ijesztő lehet. Azt mondod magadnak, hogy nyisd ki a szemed, csak azért, hogy újabb hamis ébredésre ébredj. Az egyik elmélet szerint az alvási bénulás a nagyobb kiterjedésű testrészeket teljesebb mértékben érinti. A lábujjaink vagy az ujjaink mozgatásával is megpróbálhatunk felébredni. Lehetséges ilyenkor imádkozni is. Ez gyakran olyan megnyugvást ad, ami lehetővé teszi, hogy az ember visszazuhanjon az öntudatlan (alvó) állapotba. Az alvásparalízis elegendő pihenés, valamint a drogok és az alkohol elhagyása által jó eséllyel elkerülhető.
Az alvásparalízises esetek túlnyomó többsége valószínűleg csak valami kisebb rendellenesség az ember REM-ciklusában, nem pedig spirituális jellegű támadás. Ugyanakkor azt nem lehet tagadni, hogy démonok ránk támadhatnak, és ránk is támadnak. Valószerűnek tűnik tehát, hogy a démonok alvás közben is megtámadhatnak-, és meg is támadnak minket. Az evangéliumok beszámolói szerint a démoni támadások számos esetben egyértelmű fizikai kísérő tünetekkel jártak. Ezek szerint tehát lehetséges, hogy egy démoni támadás alvásparalíziséhez hasonló tüneteket eredményezhet. Bárhogy is legyen azonban, nekünk olyan Istenünk van, Aki vigyáz ránk, akár ébren vagyunk, akár alszunk (1.János 4:4).
"Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást" (Zsoltárok 4:9).
English
Az alvásparalízis tényleg szellemi támadás eredménye?
