Kérdés
Azt tanítja-e az ApCsel 2:38, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek?
Válasz
„Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát" (ApCsel 2:38). Mint minden vers vagy szakasz esetében, először itt is meg kell vizsgálnunk, hogy mit tanít a Biblia többi része a szóban forgó témában. A keresztség és üdvösség kérdésében a Biblia világosan tanítja, hogy az üdvösség kegyelemből, a Jézus Krisztusba vetett hit által szerezhető meg, nem pedig bármiféle cselekedet révén, beleértve a keresztséget is (Efézus 2:8-9). Ezért bármilyen értelmezés, amely azt a következtetést szűri le, hogy a keresztség vagy bármilyen más cselekedet feltétele az üdvösségnek, téves. Bővebb információért kérlek, olvasd el a „Csak hit által vagy hit és cselekedetek által van üdvösségünk?" c. cikkünket.
Akkor miért jutnak némelyek arra a következtetésre, hogy be kell merítkeznünk ahhoz, hogy üdvözülhessünk? Amikor a vita azon folyik, hogy ez a szakasz szerint elengedhetetlen-e a bemerítkezés, a középpontban gyakran a görög eisz szó áll, amelyet jelen esetben a „-ra" (bűneitek bocsánatára) raggal fordítottak. Azok, akik azt vallják, hogy a keresztség feltétele az üdvösségnek, ezt a verset hozzák fel, és kiemelik, hogy eszerint „keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára", azt feltételezvén, hogy a „-ra"-nak fordított görög szó itt azt jelenti: „azért, hogy megszerezzétek". A görögben azonban, akárcsak a magyarban, több lehetséges használata van ennek a ragnak.
Amikor azt mondjuk például, hogy „Vegyél be egy aszpirint a fejfájásodra", akkor mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem azért vetetjük be az aszpirint, hogy ezáltal fejfájást szerezzen az illető. Ennek a ragnak három lehetséges jelentése is van, amely beleillik az ApCsel 2:38 kontextusába: 1. „azért, hogy (megszerezd, megtartsd, azzá legyél, stb.)", 2. „azért, mert; ennek eredményeként", és 3. „erre való tekintettel". Mivel e három jelentés közül bármelyik beleillene ennek a szakasznak a kontextusába, mélyebbre kell ásnunk.
Elsőként meg kell vizsgálnunk az eredeti nyelvet, hogy mi a jelentése a görög eisz szónak. Ez egy gyakori görög szó (az Újszövetségben 1774-szer fordul elő), és többféleképpen fordítják. A magyarhoz hasonlóan, több értelemben is használatos. Itt is két-három jelentés lehetséges, amely beleillik a szövegkörnyezetbe, amelyek közül az egyik látszólag azt a nézetet támasztja alá, hogy a bemerítkezés elengedhetetlen az üdvösséghez, a többi pedig nem. Noha a görög szó mindegyik jelentése számos igeszakaszban előfordul, az olyan neves görög szakemberek mint A.T. Robertson vagy J.R. Mantley azt vallják, hogy az ApCsel 2:38-ban a görög eisz prepozíció helyes fordítása az „emiatt (azért, mert)" vagy „erre való tekintettel", és nem „azért, hogy" vagy „abból a célból".
Egyik példa ennek a prepozíciónak a használatára a Máté 12:41-ben található, ahol az eisz szó egy cselekvés eredményét írja le. Itt azt olvassuk, hogy a niniveiek „megtértek Jónás prédikálására". Nyilvánvaló, hogy ebben az igeszakaszban a rag jelentése: Jónás prédikálásának az eredményeképp, vagyis „amiatt". Ugyanígy az ApCsel 2:38-ban is értelmezhető úgy, hogy az emberek már hittek, ezáltal elnyervén bűneik bocsánatát, és ennek eredményeként, vagy emiatt megkeresztelkedtek (János 1:12; Jn 3:14-18; Jn 5:24; Jn 11:25-26; ApCsel 10:43; Csel 13:39; Csel 16:31; Csel 26:18; Róma 10:9; Efézus 1:12-14). A szakasz ezen értelmezése egybevág Péter következő két prédikációjának üzenetével, mikor is a hitetleneknek azt hirdeti, hogy a bűnök bocsánata a megtéréssel és a Krisztusba vetett hittel függ össze, de a bemerítkezést szóval sem említi (ApCsel 3:17-26, ApCsel 4:8-12).
A görög eisz szó az ApCsel 2:38-on kívül három másik igeversben is előfordul a bemerítkezéssel kapcsolatban. Az első ezek közül a Máté 3:11: „vízzel keresztellek titeket megtérésre". Világos, hogy ebben a szakaszban a görög eisz szó jelentése nem lehet „azért, hogy". Nem azért keresztelkedtek meg, hogy megtérjenek, hanem azért keresztelkedtek meg, mert megtértek. A második vers a Róma 6:3, ahol „az ő halálába (eisz) kereszteltettünk meg" kifejezés található. Ez is összeegyeztethető az „amiatt", „arra való tekintettel" jelentésekkel. A harmadik és utolsó szakasz az 1Korinthus 10:2, ahol ezt olvassuk: „megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben". Itt az eisz szintén nem hordozhatja az „azért, hogy" jelentést, ugyanis az izraeliták nem azért keresztelkedtek meg, hogy Mózes a vezetőjük legyen, hanem azért, mert már a vezetőjük volt, és kivezette őket Egyiptomból. Ha következetesek akarunk lenni az eisz prepozíció értelmezésében a keresztséggel összefüggésben, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az ApCsel 2:38 valójában azt jelenti: azért keresztelkedtek meg, mert bűnbocsánatot nyertek. Néhány további igehely, ahol a görög eisz prepozíció nem az „azért, hogy megszerezze" jelentéssel bír a Máté 28:19; 1Péter 3:21; ApCsel 19:3; 1Korinthus 1:15 és 12:13.
A verset körülövező nyelvtani bizonyítékok és az eisz prepozíció azt mutatják, hogy – bár a versről alkotott mindkét nézet beleillik a kontextusba és a szakasz különböző lehetséges jelentéseibe – a bizonyítékok zöme azt igazolja, hogy a -ra rag legjobb meghatározása ebben a kontextusban vagy az „amiatt (azért, mert)", vagy az „erre való tekintettel", nem pedig az „azért, hogy". Ezért, ha helyesen értelmezzük, az ApCsel 2:38 nem azt tanítja, hogy a bemerítkezés szükséges feltétele az üdvösségnek.
Az eisz szó pontos jelentésén kívül még van egy nyelvtani aspektus ebben a versben, amelyet figyelembe kell vennünk, és pedig a második és harmadik személyek váltakozása az igék és birtokos ragok esetében. Például Péter felhívásában, miszerint meg kell térjenek és keresztelkedjenek, a görög ige, amelynek fordítása „térjetek meg" többes szám második személyben szerepel, míg a „keresztelkedjetek meg" szó egyes szám harmadik személyben. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a (ti) „bűneitek bocsánatára" kifejezésben található birtokos rag („-itek") szintén többes szám második személyben szerepel, észrevesszük ezt a fontos különbségtételt, amely segít megértenünk ezt a szakaszt. Az alapján, hogy a többes szám második személy átvált egyes szám harmadikra, majd vissza a többes szám másodikra, úgy tűnik, hogy a „bűneitek bocsánatára" kifejezés közvetlenül a megtérésre vonatkozó felszólításhoz kapcsolódik. Ezért, ha figyelembe vesszük a személy és szám váltakozását, lényegében ezt találjuk: Térjetek meg (ti) a (ti) bűneitek bocsánatára, és mindegyikőtök („ő") keresztelkedjen meg.
Egy másik tévedés, amelyet azok követnek el, akik szerint az ApCsel 2:38 alapján a keresztség az üdvösség feltétele, a negatív következtetésnek nevezett logikai hiba. Egyszerűen fogalmazva: csak azért, mert egy állítás igaz, még nem jelenti azt, hogy az adott állításnak minden tagadása (vagy ellentéte) igaz. Más szóval: csak azért, mert az ApCsel 2:38 azt mondja: „térjetek meg és keresztelkedjetek meg … bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát", az még nem jelenti azt, hogy ha valaki megtér, de nem keresztelkedik meg, akkor nem nyer bűnbocsánatot vagy nem kapja meg a Szentlélek ajándékát.
Fontos különbséget tennünk az üdvösség körülményei és az üdvösség követelményei között. A Biblia világosan tanítja, hogy a hit egyaránt körülmény és követelmény, de ugyanez nem mondható el a keresztségről. A Biblia nem mondja, hogy ha valaki nem keresztelkedik meg, akkor nem üdvözül. Akárhány körülményt hozzácsatolhatunk a hithez (amely követelménye/feltétele az üdvösségnek), és az illető mégis üdvözülhet. Például, ha valaki hisz, megkeresztelkedik, gyülekezetbe jár és adakozik a szegényeknek, akkor üdvözül. A gondolkodási hiba ott lép fel, ha azt feltételezzük, hogy ezeknek a többi körülményeknek (megkeresztelkedik, gyülekezetbe jár és adakozik a szegényeknek) is fenn kell állniuk ahhoz, hogy valaki üdvözüljön. Noha ezek is az üdvösség bizonyítékai lehetnek, nem feltételei az üdvösségnek. (Ennek az érvelési hibának a részletesebb magyarázatáért lásd: Azt tanítja-e a Márk 16:16, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek?)
Hogy a keresztség nem feltétele a bűnbocsánatnak és a Szentlélek ajándékának az elnyerésének az abból is kiderül, ha tovább olvassuk az ApCsel könyvét. Az ApCsel 10:43-ban Péter azt mondja Kornéliusznak: „aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer" (ne feledjük, hogy mindeddig Péter szóval sem említette a keresztséget, és mégis összekapcsolta a Krisztusba vetett hitet a bűnbocsánat elnyerésével). Következő lépésként, miután hittek Péter üzenetében Krisztusról, „leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét" (ApCsel 10:44). Csak miután hitt, és ezért bűnbocsánatban és a Szentlélek ajándékában részesült, keresztelkedett meg Kornéliusz és a háza népe. A kontextusból és a szakaszból világosan kitűnik: Kornéliusz és a háznépe már azelőtt bűnbocsánatban és a Szentlélek ajándékában részesültek, hogy megkeresztelkedtek volna. Sőt, Péter azért engedte, hogy megkeresztelkedjenek, mert bizonyítékát látta annak, hogy ők is megkapták a Szentlelket, akárcsak Péter és a többi zsidó hívő.
Az ApCsel 2:38 tehát nem azt tanítja, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek. Bár a bemerítkezés fontos abból a szempontból, hogy jelét adjuk annak, hogy hit által megigazultunk, és nyilvánosan megvalljuk Krisztusba vetett hitünket és a hívők helyi közösségéhez való tartozásunkat, nem jelenti a bűnök bocsánatának vagy eltörlésének eszközét. A Biblia világosan tanítja, hogy csak kegyelemből, csak hit által és csak Krisztus által van üdvösségünk (János 1:12; János 3:16; ApCsel 16:31; Róma 3:21-30; Róma 4:5; Róma 10:9-10; Efézus 2:8-10; Filippi 3:9; Galata 2:16).
English
Azt tanítja-e az ApCsel 2:38, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek?
