Kérdés
Melyik az Úr napja?
Válasz
Az Úr napja (a hét napjainak vonatkozásában) a vasárnap. A kifejezés ebben az értelemben csak egyszer fordul elő a Szentírásban. A Jelenések 1:10-ben ez áll: „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna". Mivel János apostol nem részletezi „az Úr napjának" jelentését, azt feltételezhetjük, hogy a célközönség, az első századi keresztyének már jól ismerték a fogalmat.
Némelyek úgy értelmezték, hogy az Úr napja a sabbat újszövetségi megfelelője. A sabbatot Isten rendelte Izrael népe számára, hogy emlékezzenek az egyiptomi szabadulásra (5Mózes 5:15). A sabbat péntek napnyugtakor kezdődött, és szombat napnyugtakor ért véget, és ezen a napon teljesen meg kellett pihenni minden munkájukból, ahogy a Teremtő is megpihent a hetedik napon (1Mózes 2:2-3, 2Mózes 20:11, 23:12). A sabbat egy különleges jele volt annak, hogy az izraeliták kiválasztattak arra, hogy a Magasságos követői legyenek. Az segített megkülönböztetni őket a környező népektől, hogy megtartották a sabbatot. A Szentírás azonban sehol nem utal úgy a sabbatra mint az Úr napjára. A zsidó közösség az újszövetségi időkben még mindig használta a sabbat szót, és ilyenként utalnak rá mind Jézus, mind az apostolok (Máté 12:5, János 7:23, Kolossé 2:16).
Vasárnap az a nap, amelyiken Jézus Krisztus feltámadt a halálból, amely esemény örökre elkülönítette a keresztyénséget minden más vallástól (János 20:1). Azóta a hívők a hét eme napján gyűlnek össze, hogy megünnepeljék Jézusnak a bűn és halál feletti győzelmét (ApCsel 20:7, 1Korinthus 16:2). Habár a sabbatot Isten rendelte el szent napként, Jézus megmutatta, hogy Ő a sabbat felett is Úr (Máté 12:8). Jézus azt állította, hogy nem azért jött, hogy eltörölje a Törvényt, hanem hogy betöltse. A szabályok betartása senkit sem igazít meg; a bűnös emberiség csak Jézus által nyilvánítható igaznak (Róma 3:28). Pál ezt az igazságot visszhangozza a Kolossé 2:16-17-ben is, ahol azt írja: „Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság."
Az Úr napját rendszerint vasárnapnak tartják, de ez nem a zsidó sabbat közvetlen megfelelője. Más szóval, a vasárnap nem a „keresztyén sabbat". Habár szánnunk kell egy napot a pihenésre az értünk meghalt és feltámadt Úr tiszteletére, nem vagyunk a Törvény alatt (Róma 6:14-15). Jézus újjászületett követőiként szabadon imádhatjuk Őt bármelyik napon, amelyiket a lelkiismeretünk megenged. A Róma 14 világos magyarázatot ad arra, hogy a hívőknek miként kell navigálniuk a tanítványság kényes szürke területein. Az 5-6. versekben ez áll: „Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg. Aki eszik, az is az Úrért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek."
Zsidó örökségére való tekintettel, néhány messiási zsidó továbbra is a szombatot tartja szentnek. Néhány pogány keresztyén csatlakozik zsidó testvéreihez, és szombaton tiszteli Istent. Isten imádata szombatnapon elfogadható: mint mondtuk, nem a hét napja a legfontosabb kérdés, hanem hogy mi áll a döntés mögött. Ha törvényeskedés vagy a törvény megtartása miatt döntünk a szombat mellett, akkor ez a döntés nem a szív megfelelő állapotából született (Galata 5:4). Ha a szívünk tiszta az Úr előtt, akkor nyugodtan hódolhatunk szombaton is (sabbat), vasárnap is (az Úr napja). Isten mindkét esetben örül.
Jézus a törvényeskedés ellen intett, amikor Ézsaiás prófétát idézte: „Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai" (Máté 15:8-9, vö. Ézsaiás 29:13). Istent nem az érdekli, hogy eleget teszünk-e a rituáléknak, szabályoknak vagy követelményeknek. Olyan szívek után vágyik, amelyeket az Ő szeretete és kegyelme fűt akár sabbatkor, akár az Úr napján, akár minden más napon (Zsidók 12:28-29, Zsoltárok 51:15-17).
English
Melyik az Úr napja?
