Kérdés
Mit jelent az pontosan, hogy Isten az árvák atyja?
Válasz
A 68. Zsoltár 6. verse azt mondja, hogy "Árváknak az atyja, özvegyeknek bírája Isten az ő szentséges hajlékában." Az összes elképzelhető hasonlat közül, melyet Isten az emberiséghez való kapcsolatának ábrázolására választhatott volna, Ő a család hasonlatával él. Mondhatta volna magáról, hogy Ő egy jó szándékú, kegyes nagyvezér, egy kedves főnök, vagy hogy egy türelmes főbérlő. Ő azonban mindezek helyett az Atya szót választotta.
Isten azért is szeretne apa szerepében lelkünk színére lépni, mert mindannyiunknak van arról fogalma, hogy mi az az apa, és hogy milyenek az apák. Még ha földi életünk során nem tapasztalhattuk meg egy apa szerető közelségét, vagy éppen csak rosszat láttunk és kaptunk tőle, akkor is létezik mindenkiben egy mély belső őskép, mely által — mintegy ösztönszerűen is — érezzük, hogy milyen egy jó apa. Maga Isten plántálta ezt az érzést a szívünkbe. Mindannyian általános emberi törekvésként éljük meg azt, hogy milyen érzés szeretetre, védelemre és megbecsülésre vágyni. Ideális esetben földi apánk is képes (volt) ezen szükségleteinket betölteni. Ha azonban mégsem, akkor Isten megteszi ezt majd helyette, Őbenne mindig bízhatunk. Maga Jézus Krisztus tanította minden követőjének, hogy Istent Atyaként szólítsák meg imáikban (Lukács 11:2). Isten irántunk való hű szeretete az egész Szentíráson keresztül valóban úgy nyilvánul meg, mint egy gondoskodó szülő gyermeke iránt érzett szeretete (Ézsaiás 49:15; János 16:26-27; 2.Korinthusbeliekhez 6:18). Isten a Szentírásban mind apa-, mind pedig anya képében is megjelenik (Ézsaiás 66:13). Mégis az Atya szót választotta saját maga jellemzésére, hiszen ehhez a szerephez elválaszthatatlanul kapcsolódik a védelem, a gondviselés, és az erő (Zsoltárok 54:6).
Isten szívében különleges helyet foglal el az árvák és az özvegyek minden ügye (5.Mózes 24:20; Jeremiás 49:11; Jakab 1:27). A 27. Zsoltár 10-es verse azt mondja, hogy "Ha atyám és anyám elhagynak is, az Úr magához vesz engem." Isten pontosan tudja, hogy egyes embertársaink életében az apák egyszerűen nem voltak jelen felnövekedésük során, vagy hogy nem látták el becsülettel gyermekük iránti kötelességüket (Efézusbeliekhez 6:4). Isten ezért azt ajánlja fel, hogy Ő maga tölti majd be életükben a gondoskodó Atya szerepét (János 6:37; 5.Mózes 1:31). Azt szeretné, hogy Hozzá emeljük fel a szavunkat a szükség idején (Zsoltárok 50:15), hogy minden gondunkat Őreá vessük (1.Péter 5:7), és hogy örömöt leljünk az Ő mindennapi társaságában (1.Korinthusbeliekhez 1:9; Zsoltárok 116:1; 1.János 5:14). Ő maga valósítja meg azokat a tulajdonságokat, melyek szeme előtt voltak, mikor az apa szerepét formázta. Sok esetben előfordulhat, hogy a földi apák nem tudnak felérni ehhez az ideálhoz, Isten azonban azt ígéri, hogy Őbenne senki sem kell tökéletes Atya nélkül maradjon.
English
Mit jelent az pontosan, hogy Isten az árvák atyja?
