Kérdés
Mit nevezünk az egyház korának? Az egyház kora hogyan illeszthető a Biblia történetének idősíkjára?
Válasz
A “korszak” egy történelmi időszak, periódus. Hasonlóan, mint ahogy a történészek számos korszakra osztják az emberi (világi) történelmet, és meghatározó jellemzőik szerint nevezik el őket (középkor, modern kor, posztmodern kor stb), úgy a bibliai (szellemi) történelem is különböző korszakokra bontható. Amikor egy ilyen (teológiai) beosztás kifejezetten azt hivatott kiemelni, hogy Isten kapcsolatba lép teremtményeivel, illetve hogy azt milyen eszközön keresztül teszi, akkor diszpenzációnak nevezzük (az egyház korszakának legfőbb ilyen isteni eszköze maga a kegyelem – a fordító megjegyzése). Az Ó- és Újszövetség felosztását nagyjából követve a bibliai történelem tágabb értelemben is két nagy korszakra bontható: a törvény korára és az egyház korára.
Az egyház üdvtörténeti korszaka az első pünkösdtől (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet) az elragadtatásig tart (amelyet az 1.Thesszalonikabeliekhez 4:13-18 is előrejelez). Maga az egyház-korszak elnevezés arra vezethető vissza, hogy azt az időszakot foglalja magában, amikor az egyház (még) a földön van. Ez a korszak a kegyelem korszakának felel meg. A prófétai idősíkon Dániel 69. és 70. hete közé tehető (Dániel 9:24-27; Rómabeliekhez 11). Az Úr Jézus is prófétált az egyház korszakáról, amikor azt mondta: “...én..építem fel az én anyaszentegyházamat...” (Máté 16:18). Jézus megtartotta ígéretét, így egyháza már közel 2000 éve növekszik.
Az egyházat azon személyek alkotják, akik hit által Jézus Krisztust fogadták Uruknak és személyes Megváltójuknak (János 1:12; Apostolok Cselekedetei 9:31). Az egyház ennélfogva sokkal inkább emberekből áll, mintsem díszes és díszetlen épületekből, meg ilyen-olyan felekezetekből. Az egyház valósággal Krisztus teste, Ő pedig maga a fej (Efézusbeliekhez 1:22-23). A görög ecclesia szó, amelyet “egyháznak” fordítanak, annyit jelent, az “elhívott gyülekezet”, a (világból) “kihívottak gyülekezete”. Az egyház egyetemes (azaz minden emberi denomináció felett áll – a fordító megjegyzése), és a világon mindenhol vannak tagjai, de helyileg és fizikailag kisebb csoportokba tömörülve gyűlik egybe.
Az egyház-korszak a kegyelem teljes diszpenzációját magában foglalja. “Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett” (János 1:17). A világ története során először Isten ténylegesen lakozást vesz teremtményeiben, mégpedig maradandóan és örökké. Bár a Szentlélek már más diszpenzációkban is mindig jelen volt és mindig munkálkodott, de mégis csak átmenetileg szállt az emberekre (lásd 1.Sámuel 16:14). Az egyház korszakát éppen az jellemzi és emeli ki, hogy a Szent Lélek ekkor már állandóan ott él Isten népe szívében (János 14:16).
A Szentírás különbséget tesz Izráel népe és az egyház között (1.Korinthusbeliekhez 10:32). Némi átfedés persze van, ugyanis személyes szinten sok zsidó tekint Jézusra mint Messiásra, így ők is az egyház részét képezik. Isten azon szövetségei viszont, melyek Izráel egész népével-, a teljes népre nézve köttettek, még nem teljesedtek be. Ezen ígéretek az ezeréves Királyságban, vagyis az egyház korszakának zárultával válnak csak majd valóra (Ezékiel 34; 37; 45; Jeremiás 30; 33; Máté 19:28; Jelenések 19).
Az egyház üdvtörténeti korszaka akkor ér véget, amikor Isten népe elragadtatik a világból, és az Úr színe elé kerül (1.Korinthusbeliekhez 15:51-57). Az elragadtatást a Bárány menyegzője követi a mennyben (Jelenések 19:6-9). Az egyház, Krisztus menyasszonya, ekkor kapja meg mennyei jutalmát. Addig is reménységben gyökerezve gyarapodik tovább, örömmel fogadva a Szent Lélek buzdítását: ”...erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban” (1.Korinthusbeliekhez 15:58).
English
Mit nevezünk az egyház korának? Az egyház kora hogyan illeszthető a Biblia történetének idősíkjára?
