Kérdés
Miért hivatkoznak a mormonok az „Utolsó Napok Szentjeiként" magukra?
Válasz
Az 1800-as évek nagy szellemi ébredésének zenitjén a különböző keresztény ágazatok közötti egység hiánya botránykővé vált az egyházak történetének útján. Egy Joseph Smith nevű ember fellépvén azt állította, hogy az ő személyes vallásos kinyilatkoztatása lesz a megoldás a széttagoltság eme problémájára. Saját magát Isten prófétájának kiáltotta ki, követői pedig azt állították, hogy Isten „az apostolok és a régi korok híveinek szent papságát" állította helyre Joseph Smith személyében. Smith azt is kijelentette, hogy a világ ezen „utolsó napjaiban" az összes egyház elfordult Istentől, és csak az ő személyes Istentől kapott kinyilatkoztatásai menthetik meg az ember lelkét, és adhatnak neki iránymutatást földi létében.
Az első sorban Joseph Smith, és többek között Oliver Cowdery, erőfeszítései során létrejött szervezet "Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" nevet kapta. Ezt az elnevezést állítólag maga Jézus Krisztus jelentette ki egy látomásban. A név három bizonyosságra hivatott rámutatni : 1. Jézus Krisztus szentelte föl az egyházat; 2. az egyház küldetése kifejezetten a végső napokra való tekintettel lett meghatározva; 3. az egyházban csak azok lehetnek tagok, akiket Jézus Krisztus szentjeinek tekint. A kor egyházi tanvitáinak heves viharában egy ilyen név nagyon vonzóan hathatott az emberekre. A mormon egyház előterjesztése szerint az ő feladatuk Isten királyságának földi megalapozása, valamint nekik kell a keresztény vallást Isten szándékainak megfelelően képviselniük. Ezt a folyamatot, mely 19. század megújító mozgalmainak részét képezi az „evangélium visszaállításának" nevezték.
A Szentírás szerint maga Isten az, aki megalapozza Királyságát (Ézsaiás 9:7). A szentek nem kaptak arra semmilyen felszólítást, hogy ezt Istennek-, vagy Isten helyett megtegyék. Függetlenül attól, hogy az utolsó napok kifejezése a világkorszakunk végére-, vagy Jézus Krisztus beteljesített földi szolgálatát követő napokra vonatkozik, semmi bibliai alapja nincsen azon állításnak, mely szerint szükség van az evangélium örömhírének revidiálására, vagy felülírására. Mikor a Szent Lélek kijelentette Simon Péternek (Péter apostol), hogy Jézus Krisztus „az élő Istennek Fia", akkor Jézus azt mondta Péternek (a név jelentése kőszikla), hogy rajta, „a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat" (Máté 16:16, 18). Isten azt is kijelenti, hogy bár egyesek eltévelyedtek az igazságtól, „mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma" (2.Timótheushoz 2:18-19). Ezek az igeversek azt jelzik, hogy az egyház fel van ruházva az evangéliumban rejlő erővel, hogy megállhasson az utolsó napokban is. A hitehagyás és a hamis tanítások az utolsó idők legpregnánsabb jelei (Máté 24:11), azonban az evangélium napjainkig ép és sértetlen üzenete mindenkit megment, aki erősen belekapaszkodik (Máté 24:13-14).
Napjaink szentjeinek igazi feladata az, hogy a Isten örökkévaló evangéliumának igazságát hirdessék (János 3:16; Márk 16:15) és hogy „az egészséges beszédeknek példáját megtartsd, a miket én tőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben (2.Timótheushoz 1:13).
English
Miért hivatkoznak a mormonok az „Utolsó Napok Szentjeiként" magukra?
