Kérdés
Mi a bálványimádás definíciója?
Válasz
A bálványimádás definíciója a Webster értelmező szótára szerint a következőképp hangzik: "bálványok (vagyis szobrok, képek) imádata, vagy túlzott odaadás és tisztelet valamely személy vagy valamilyen dolog iránt". Bármi lehet bálvány, ami az egyetlen, igaz Isten helyére áll be, ami Őt igyekszik helyettesíti. A bibliai időkben a bálványimádás legelterjedtebb formája a különböző pogány istenségeket (vélten) megtestesítő képek, illetve faragott képek (azaz szobrok) imádata volt.
Isten Izráellel kötött szövetsége kezdettől fogva az Ő kizárólagos imádatán alapult (2Mózes 20:3; 5Mózes 5:7). Az izraelitáknak még a hamis istenek nevét sem volt szabad szájukra venniük (2Mózes 23:13), ezzel ugyanis annak a tanúbizonyságát adták volna, hogy elismerik azok létezését, és hitelt adnak a nép feletti állítólagos hatalmuknak és befolyásuknak. Izráel népének tilos volt más kultúrákból származó, hamis isteneket tisztelő személyekkel összeházasodnia, Isten ugyanis tudta, hogy ez elkerülhetetlenül (szellemi) megalkuváshoz vezet. Hóseás próféta könyve a házasságtörés metaforáját foganatosítja, hogy találóan jellemezze Izráel népének idegen istenek utáni folyamatos hajhászását, hasonlóan ahhoz, mint ahogy egy hűtlen feleség idegen férfiakat hajhász. Izráel története a bálványimádás, az annak a nyomán kibontakozó ítélet, az Isten általi helyreállítás és a megbocsátás szűni nem akaró körforgásának szomorú krónikája, amelyet a bálványimádáshoz való visszatérés követ, vagyis a folyamat újra kezdetét veszi. Sámuel első és második könyve, a Királyok első és második könyve, valamint a Krónika első és második könyvei ezt a pusztító ismétlődő mintát tárják elénk. Az ószövetségi próféták újra és újra megjósolták Izráelnek tettei szörnyű következményeit, ha az kitart a bálványimádás mellett. Ezeket a figyelmeztetéseket azonban többnyire egészen addig figyelmen kívül hagyták, míg aztán már túl késő volt, és Isten a nép a bálványimádás miatti haragja ki nem áradt a nemzetre. A mi Istenünk viszont irgalmas, és soha nem mulasztott el megbocsátani és (szellemileg) helyreállítani, meggyógyítani őket, amikor bűnüket megbánva bocsánatért folyamodtak hozzá.
A bálványok valójában teljesen tehetetlen kő- vagy fatömbök, a hatalmuk pedig csak az őket imádók szerint valós. Dagon isten bálványát Isten kétszer is földhöz csapta, hogy megmutassa a filiszteusoknak, ki az Isten, és ki nem (1Sámuel 5:1-5). Illés, Isten prófétája, és a Baál nevű hamis istenség 450 prófétája közötti "versengés" a Kármel-hegyen drámai módon szemlélteti az egy igaz Isten valós hatalmát, valamint a hamis ún. istenek totális tehetetlenségét (1Királyok 18:19-40). A Szentírás tanúsága szerint egyedül Isten méltó az imádatra. A bálványimádás igyekszik megfosztani Istent mindattól a dicsőségtől, ami jogosan egyedül Őt illeti, Ő ezt pedig nem tűri el (Ézsaiás 42:8).
Napjainkban is bőven léteznek olyan vallások, amelyek követői szobrok és ikonok előtt hajlonganak - vagyis egy olyan vallásos rítusban vesznek részt, amit Isten Igéje kifejezetten tilt. Hogy Isten milyen jelentőséget tulajdonít ennek a témának, azt az is jól mutatja, hogy a Tízparancsolat közül az első a bálványimádásra vonatkozik: "Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek" (2Mózes 20:3-5).
A bálványimádás azonban valójában messze túlmutat a bálványok, képek és hamis istenek imádatán. Modern bálványaink sokfélék és változatosak lehetnek. Még azoknak is, akik nem hajolnak meg fizikailag egy szobor előtt, a bálványimádás a szívükben rejtőzik - a büszkeség, az énközpontúság, a kapzsiság, a falánkság, a kapzsiság (bírvágy), és végső soron az Isten elleni lázadás ugyanis mind a bálványimádás részei. Vajon tényleg akkora csoda, hogy Isten gyűlöli mindezt?
English
Mi a bálványimádás definíciója?
