Kérdés
Hogyan kapcsolódnak a bálványok a démonokhoz (5Mózes 32:16-17)?
Válasz
Az 5Mózes 32:16-17 igerésze így szól: "Fölkeltették idegenekkel [Isten] féltékenységét, undoksággal haragra ingerelték. Gonosz szellemeknek áldoztak, nem Istennek, ismeretlen isteneknek, Újaknak - akkor bukkantak fel, Atyáik nem félték őket" (SZIT, betoldva). Ez az igeszakasz az idegen, pogány isteneket a "gonosz szellemekkel" (ördögökkel lásd KAR), azaz démonokkal hozza összefüggésbe, és arra figyelmezteti Isten népét, hogy ne vegyen részt a bálványimádásban.
A héber szöveg itt az úgynevezett szinonim párhuzamosság irodalmi eszközével él, mely lényegében abban áll, hogy két vagy több egymást követő sor különböző szavakkal fogalmazza meg ugyanazt a gondolatot. Ebben az esetben az "ismeretlen istenek" és a "gonosz szellemek" vannak egymással párhuzamba állítva. Az itt szereplő idegen istenek és gonosz szellemek (értsd démonok) a mondaton belül ugyanazt szerepet töltik be. A szöveg egyértelműen a gonosz szellemek imádatához kapcsolja a pogány kultuszokat. A 15. igeversben szereplő ismeretlen istenek továbbá az egy igaz Istennel, a "teremtő sziklával" állnak kontrasztban (lásd 5.Mózes 32:18).
A 3Mózes 17:7 egy másik fontos összefüggésre is rámutat: "Ne áldozzák többé véres áldozataikat az ördögöknek, akikkel paráználkodnak..." (KAR 2011). Az itt említett ördögök (az MBT és az EFO szerinti "gonosz szellemek") olyan idegen istenek, akiket a zsidóságot körny(ék)ező kultúrák imádtak. A démonok tehát ebben az igeszakaszban is pogány istenekkel vannak azonosítva.
Nyilván nem véletlen, hogy a démoni tevékenység olyan vallásokhoz köthető, amelyek istenek és istennők egész sokaságának felsőbbségét vallják. A "szellemvilággal" való természetfeletti kapcsolat iránti vágy gyakran a természetfeletti hatalmakra összpontosítja az emberek figyelmét, elvezetve őket attól a (lelkeket megváltani képes) hatalomtól, amelyet Isten a Jézus Krisztussal és az Ő Szent Lelkével való kapcsolaton keresztül kínál. Az ördög arra vágyik, hogy istenként imádják (Máté 4:9), a démonok pedig hamis tanításokat terjesztenek, hogy megtévesszék az embereket (1Timóteus 4:1). Akik hamis isteneket imádnak, akarva vagy akaratlanul olyan gonosz szellemeknek fogadnak hűséget, akiknek az a fő céljuk, hogy elbitorolják az egyedül Istent megillető helyet a szívünk trónján.
A keresztény ember számára a bálványok "semmik" (1Korinthus 8:4, EFO), vagyis a démonoknak és megtévesztő hazugságuknak nincs valós hatalma felettünk. Rendelkezzenek azonban bármiféle hatalommal is, az elhalványul Krisztus hatalmának dicsfényében (lásd Márk 5:7-8).
English
Hogyan kapcsolódnak a bálványok a démonokhoz (5Mózes 32:16-17)?
